A Vasvár végét jelző tábla mellett méretes fehér csarnokok állnak. Itt található a PNH székhelye: a fémszerkezeteket gyártó cég alig több mint tíz év alatt lett az egyik legnagyobb a régióban, és megállíthatatlanul fejlődik tovább. A PNH mögött Martin Mitterhumer áll. A nemrég betöltött negyvenedik születésnapját részben a gyárban, kollégái által szervezett meglepetés esemény keretében […]
A Vasvár végét jelző tábla mellett méretes fehér csarnokok állnak. Itt található a PNH székhelye: a fémszerkezeteket gyártó cég alig több mint tíz év alatt lett az egyik legnagyobb a régióban, és megállíthatatlanul fejlődik tovább.
A PNH mögött Martin Mitterhumer áll. A nemrég betöltött negyvenedik születésnapját részben a gyárban, kollégái által szervezett meglepetés esemény keretében ünneplő tulajdonos-ügyvezető 2007-ben jött Magyarországra Felső-Ausztriából, és 2009 márciusában alapította meg cégét, azon a telephelyen, ahol jelenleg is működik. „Teljesen más területről érkeztem ide és kezdtem el ezzel foglalkozni. Kezdetben mindössze egy munkatársam volt, az állapotokat pedig jól jellemzi, hogy egy 250 négyzetméteres területről az ide lerakott hulladékok eltakarításával kellett kezdenem” – emlékszik vissza a kezdetekre a PNH vezetője.
Ahogyan az lenni szokott, eredetileg egészen más volt a terv. „Én magam semmit nem akartam gyártani, hanem egy gyártási hálózatot akartam létrehozni. Voltak megrendelőim, akiknek megvoltak felém az elvárásai, amik elsősorban a minőséget, a határidőt és az árat illették. Hamar világossá vált azonban, hogy a beszállítóim jellemzően egyiket sem tudták teljesíteni ezek közül. Mivel a megrendelő felé én feleltem, így hamar arra jutottam, hogy ha jól szeretném ezt csinálni, akkor kénytelen vagyok magam megcsinálni.”
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legnagyobb, legrégebb óta működő és legnagyobb presztízsű egyeteme. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy a világszínvonalú kutatások és a hallgatói kiválóság mellett az ELTE a magyar innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplője is. De vajon mi kell ahhoz, hogy egy ekkora szervezet hosszútávon az élmezőnyben maradjon?
„A kutatóegyetemek lényegében a felsőoktatás csúcsai. Folyamatosan arra kell törekedniük, hogy nemzetközi mércével mérhető új tudást hozzanak létre és azt átadják a hallgatóknak és a gazdasági-társadalmi szereplőknek. Ahhoz, hogy bármely felsőoktatási intézmény vezető szerepet töltsön be, az oktatás és kutatás mellett nyitottnak kell lennie a harmadik missziós feladatokra, és különösen támogatnia kell az innovációt” – kezdi Darázs Lénárd, az ELTE professzora és általános rektorhelyettese.
„Az ELTE Innovációs Központ azért jött létre, hogy legyen egy dedikált szervezet az egyetemen belül, ami az innovációval, vállalati együttműködéssel és technológiatranszferrel foglalkozik. A mi célunk, hogy hidat képezzünk különböző vállalatok és az ELTE között, hogy a kutatási eredményeink és fejlesztéseink hasznosulni tudjanak. Másik fő feladatunk az egyetem innovációs potenciáljának javítása” – folytatja Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója.
Az innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplői
„Bár az egyetem kutatási portfólióját erősen meghatározzák a kutatástámogatási programok és pályázatok, ezen belül nagy rugalmassággal tudjuk kezelni, hogy milyen területeken, milyen irányú kutatásokba fogunk bele. Az egyetemi kutatási portfóliót egy koordinált decentralizált rendszerben dolgozzuk ki, az egyetem és a karok, valamint az egyes tudományterületek vezetői közösen határozzák meg, hogy melyek azok a nagyobb, priorizált tématerületek, amikben előre akarunk lépni. Ez a heterogén kutatási portfólió gyorsan tud alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági igényekhez, és könnyen be tudja fogadni az üzleti szféra kutatás-fejlesztési megrendeléseit is” – mondja a rektorhelyettes.
Ez a rugalmas szemlélet kiemelkedően fontos az innováció és a hasznosítható eredmények eléréséhez, hiszen az utóbbi években több változáson is átment az akadémiai világ. Valamint a társadalom és a különböző támogatási források háttérintézményei is elvárják, hogy a befektetett összegek hatása relatíve gyorsan látható legyen és tényleg hasznosuljon.
„Annyira felgyorsult a technológiai innováció és a kutatók közötti információ- és adatáramlás, hogy sokkal rövidebb ciklusúvá váltak a kutatási programok. Ez elősegíti a külföldi egyetemekkel és kutatókkal való együttműködéseket is. Az ELTE tagja több EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) iparági programnak, nagy hangsúlyt helyez az Open Science (nyílt tudomány) mozgalmakra, és több száz külföldi egyetemmel és kutatóhellyel ápol szoros kapcsolatot. Nemzetközi kapcsolataink és szerepünk az egyetem és a több mint 2000 kutatónk számára is kiemelkedően fontos, nemcsak az eredmények elérésében, de azok elismertsége és felhasználhatósága miatt is. Egy másik nagy változás az interdiszciplináris szemlélet és kutatások elterjedése. Sokáig egyes tudósok csak a saját szakterületükön belül kutattak, ami mára nagyon megváltozott, hiszen kevés olyan sikeres kutatás van, ami nem több tudományos területet érint egyszerre” – folytatja Dr. Darázs Lénárd.
„Így van ez például Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriummal is. Ez nem egy kutatási téma, hanem millió témának a gyűjtőhelye, így ennek megfelelően dolgozik benne szociológus, IT szakember, pedagógus, pszichológus, jogász is. Az ELTE kilenc karából nyolc képviselteti magát a labor kutatásaiban. Ugyanilyen példa a Digitális Örökség vagy a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor, ahol matematikus, informatikus, nyelvész, fizikus, orvos, jogász kutatók olyan komplex kérdésekre találnak választ, amelyekre külön nem lenne lehetőségük” – veszi át a szót Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója.
A kutatóegyetem feladata, hogy irányt mutasson a versenyszférának
„Az ELTE fókuszált, mégis széles portfólióból tud olyan tudományos eredményeket elérni, amelyek később a társadalom és a gazdasági szféra hasznát szolgálják, gyarapítják. Ennek érdekében az Innovációs Központban vizsgáljuk az egyetemen keletkező kutatási eredmények (akár természettudományos, informatikai vagy humán) gazdasági hasznosítását, és segítséget nyújtunk a kutatóknak a hasznosításhoz, illetve ipari partnert találni. Emellett segítjük és ösztönözzük a spin-off cégek és tudástranszfer vállalkozások létrehozását, és a mi feladatunk a szellemi tulajdonjogokkal, szabadalmakkal kapcsolatos ügyintézés is. Maga a központ is folyamatosan fejlődik és növekszik, mint ahogyan a szabadalmak, hasznosítási szerződések és a kutatási eredmények hasznosításából származó bevételeink is, amik segítik a további kutatások finanszírozását. Továbbá kapcsolatot tartunk hazai és nemzetközi innovációs irodákkal és szervezetekkel” – folytatja Magyar Dániel.
„Az ELTE célja, hogy az oktatási és kutatási kiválóság megtartása mellett a kutatási fejlesztései piacra kerüljenek. Az egyetem meghatározó szereplője és katalizátora a gazdasági fejlődésnek és az innovációs ökoszisztémáknak, és maga is jól értelmezhető „üzleti modellben” működik. A tanítás mellett az egyetem nemzetközi mércével is mérhető kutatást végez, és az aktív kutatási programokból az ELTE is profitál. Az időszerű és fontos témákban végzett kutatások figyelmet vonzanak, ami intézményi ismertséghez és hírnévhez vezet. Ahogy egy egyetem bizonyos területeken végzett kutatásairól ismertté válik, mágnesként vonzza a hallgatókat, oktatókat, külföldi és hazai kutatókat, ösztöndíjakat, médiavisszhangot, és ezáltal a bevételeket, amit újra kutatásra és fejlesztésre lehet fordítani. Ezért az ELTE ma már nem egy nehézkes gépezet, hanem elérhető és innovatív szervezet, amely folyamatosan összhangban áll a társadalmi és üzleti környezettel. Olyannyira, hogy nem csak a versenyszférával kell nekünk lépést tartanunk, hanem a versenyszférának is velünk, hiszen az innovatív kutatás-fejlesztési kínálat széles igénybevétele számukra is versenyképességi feltétel” – fejezi be Dr. Darázs Lénárd.
A kutatás alapvető fontosságú a társadalom fejlődéséhez, a gazdaság megerősítéséhez, az innováció ösztönzéséhez, valamint az emberek, a lakóhely és a bolygó előtt álló, kihívásokkal teli problémák megoldásához, és hatással van a befektetések bevonzására is. A kutatóegyetemek nyüzsgő, izgalmas, inspiráló helyek, és nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak, de a vállalati szférának is olyan lehetőségeket kínálnak, amellyel kevés más intézmény vetekedhet. (X)
Október elején két napra bevettük a budapesti Corinthiát. Telt házzal futott az első Forbes Money Summit befektetési stratégiákkal, személyes pénzügyekkel, piaci gurukkal. Összefoglalóink a Forbes.hu-ról.
A Xiaomi októberben, Münchenben mutatta be legújabb csúcskategóriás telefonját, a Xiaomi 12T Prót. A felhasználók nagy örömére ma már óriási a verseny, és ezáltal az innováció az okostelefonok piacán: garantálható, hogy a gyártók félévente egyre jobb dolgokkal, egyre több újdonsággal jönnek. Erre a trendre még egy lapáttal rátesz a Xiaomi a T-szériával, ahol kifejezetten az a cél, hogy a legújabb technológiákat pakolják bele az új modellekbe.
Te hol töltöd a telefonodat? Otthon vagy a munkahelyeden? Tudod, mennyit fogyaszt naponta a hűtőd és a család heti mosása? A leggyakrabban használt otthoni elektromos készülékek átlagos használat melletti villamosenergia-fogyasztását néztük meg.
Tata Consultancy Services
2022 November Támogatói tartalom Tata Consultancy Services
A Tata Consultancy Services Hungary (TCS Hungary) összes részlegét tekintve fele-fele arányban dolgoznak a cégnél nők és férfiak, bár az informatikai szektor még mindig azzal küszködik, hogy kevés hölgy választja ezt az iparágat. Simaházi-Tóth Emese, az IT részleg vezetőjének elmondása szerint annak ellenére kevés a női jelentkező, hogy az IT-s munkakörök ideálisak a családosok számára, hiszen az időbeosztás rugalmas, a feladatok pedig összehangolhatók a magánélettel. „Én szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan vállalatnál dolgozom, ahol figyelnek a worklife balance-ra és a legtöbb munkakört a rugalmasság jellemzi, a távmunka például már a covid előtt is jelen volt. A nemek arányának javítása érdekében vannak stratégiáink, amelyeknek szerves része a jól definiált karrierút: belső átképzésekkel például megteremtjük annak lehetőségét, hogy a TCS Hungary egyéb szakterületein dolgozó nők is kipróbálják az IT-ágazatokat, és legyen lehetőségük tervezett, ütemezett módon váltani” – tette hozzá.
A TCS Hungary már 21 éve nyújt digitális megoldásokat többek között pénzügyi, telekommunikációs és szállítmányozó cégeknek, illetve gyártásban, gyógyszeriparban érdekelt vállalatoknak. A magyar központ informatikai részlege több mint 60 kiemelkedő ügyféllel dolgozik: alkalmazásfejlesztő, üzleti folyamatelemző és más innovációs megoldásokat kínáló szakembereik kognitív üzleti folyamatokat, valamint IT-infrastruktúra és digitális transzformációs szolgáltatásokat támogatnak – legyen szó felhőalapú programozásról, adatelemzésről, mesterséges intelligenciáról, automatizációról, vagy minőségbiztosításról.
KIEMELT FONTOSSÁGÚ SZEREPET TÖLT BE A TEHETSÉGGONDOZÁS
A vállalat IT-s karrierre készülő tehetségek tömegét neveli ki, miközben ügyel a dolgozói diverzitásra, valamint a fejlődési lehetőségek megteremtésére. Simaházi-Tóth Emese a Forbes kérdésére azt is elárulta, a nemzetközi Top Employer Institute az év elején díjazta őket elsősorban szakmai és a személyes előrelépést támogató kezdeményezéseik miatt, hiszen elkötelezettek a munkavállalóik folyamatos képzése mellett – akár innovatív módszerek kialakításával, akár új tanulási platformokkal.
„Idén másodjára indítottuk el nyári digitális gyakornoki programunkat, melynek ötlete 2020-ban, a covid alatt fogalmazódott meg bennünk. Mivel ekkortájt számos cég részlegesen vagy teljesen bezárta irodáit, sok egyetemista diplomaszerzése került veszélybe, éppen a kötelező szakmai gyakorlat hiánya miatt” – idézte fel az IT igazgató. A végzősöknek lehetővé tették, hogy online, távoli hozzáféréssel (és ennek ellenére is megfelelő mentorálással) végezzék el a nyolchetes tréninget – először frontend, backend és data engineering területen, de legutóbb elérhető volt a devops és a tesztelés is. Az informatikai ismereteik találkoztak az üzleti szféra elvárásaival, és úgy tanulták meg az adott terület alapjait, hogy közben részt vettek egy szoftvertermék készítésében. A legjobban teljesítőknek már menet közben felajánlották, hogy részmunkaidőben náluk maradjanak, majd a tanulmányaik lezárásával új kollégaként csatlakozzanak hozzájuk.
A gyakornokok történeteiből kiderül, mekkora élmény nekik, hogy a TCS Hungary nemzetközi környezetében dolgozhatnak, így a világ minden tájáról találkoznak kollégákkal, akikkel egymást segítve tanulnak meg hatékonyan kommunikálni és projekteket végrehajtani, egy minden szempontból sokszínű csapatban. Hozzátette: amit minden egyes kollégától elvárnak, az az, hogy gyorsan beilleszkedjen a céges kultúrába, jól beszéljen angolul és szomjazza a tudást, mert a modern technológiák ismerete óriási lehetőségeket hordoz – mind Magyarországon, mind nemzetközi terepen. (X)
Az egykori Közvágóhíd hatalmas területén épülő City Pearl ingatlanfejlesztés egyértelműen a múlt és a jövő találkozása. Bár a történelmi jelentőségű terület átépítését eleinte sokan nehezményezték, az új épületek hangulata és stílusa igazodik a volt iparterület ikonikus – és a beruházás során felújításra kerülő – épületeihez. Befektetők és leendő lakásvásárlók számára is jó hír, hogy a beruházás az év elején megkapta a rozsdaövezeti besorolást és már elkezdődött a második ütem építése és értékesítése is.
