Vannak szálláshelyek, ahova nem lehet csak úgy szobát foglalni. A Casadonna is kizárólag olyan vendégeket fogad, akik a helyszínen kívánnak vacsorázni. És reggelizni!
A Casadonna nem elsősorban a komfortfokozatával vagy a rendelkezésre álló szobatípusok sokszínűségével, esetleg a wellnessrészleg méretével nyűgözi le a vendéget. Itt maga a szállás csak másodrendű, a fő hangsúly az étkezéseken van, amik viszont a világ élvonalába tartoznak. Azért építészetileg és a belsőépítészetével sincs oka a szégyenkezésre a Casadonnának. A hely csodálatos egységet alkot a tulajdonos-séf személyiségével és a Reale étterem (cikkünk az 106. oldalon) koncepciójával és formavilágával – ugyanaz a letisztult, nem hivalkodó, szinte teljesen monokróm világ jellemzi. Csak néha-néha töri meg egy-egy vibráló, színes minta, legyen az egy étel vagy az a néhány modern műalkotás, ami a már-már kopáran egyszerű falakat feldobja. És nem utolsósorban nagyszerűen illeszkedik mindez a múlthoz is, őrzi az egykor volt kolostor falainak békéjét, hangulatát.
Itt keresd! Casadonna Reale Contrada Piana Santa Liberata, Castel di Sangro Olaszország
Na, és a reggeli! A fehérre meszelt falak és a szürkés árnyalatok között még inkább villámcsapással ér fel a pazar reggeli elképesztő izgalma. Bár minden vendég a komoly és pazar vacsora után ér ide, de – talán ismerve a népi bölcsességet, ami szerint a kiadós vacsora után még éhesebben ébred az ember – a reggeli szinte vetekszik a három Michelin-csillagos vacsoraélménnyel.
Nem is feltétlenül a bő kínálatával, hanem inkább azzal, hogy minden egyes összetevő – a legegyszerűbbek is, mint az asztalra kerülő méz, lekvár vagy épp vaj – a maga nemében a csúcsot képviseli. Ugyanez igaz a pékárura, ami már csak azért sem meglepetés, mert a közelben működik Niko Romito lenyűgöző kenyérlaborja, de például a mandulatej is olyan, amihez foghatót még sohasem ittam máshol. És akkor még ott vannak a bonyolultabb tételek, a melegszendvics, a tortaszelet, a leheletfinom palacsinta vagy az egész megkoronázása: a többféle házi fagylalt a végére. Ebédre nem érdemes semmit sem betervezni.
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna. Knight úr, egyszer […]
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna.
Nick Knigt munkában
Knight úr, egyszer azt mondta, hogy a fotográfia félreértett műfaj: az emberek azt hiszik, az igazságot örökíti meg, amit a szemünkkel látunk. Ön szerint azonban épp az a lényege, hogy azt mutatja, amit nem látunk, a művész érzékelésének tükörképét. Hogyan lehetséges ez?
A fénykép egy kontextusból kiragadott pillanat. Egy kis részletet mutat meg valamiből, ami vágyainkat tükrözi. Nem tényszerű felvétele annak, ami előttünk van. A fényképeim arról szólnak, amit látni akarok, amire vágyom és ami meglep.
A divatfilmről azt mondta, hogy a narratíva a bemutatott tárgyból fakad. Mit jelent ez a BMW i7 esetén?
Az autó és alkotóelemei egy sor értéket, meghozott döntést képviselnek. Ezek közvetítéséhez előbb meg kell értenünk őket. Erre a ’80-as évek közepén jöttem rá, amikor Yohji Yamamoto japán tervezőnek dolgoztam. A ruhái merőben különböztek mindentől, amit addig bárki látott. (…) A divat arról szól, hogy elvetjük a mostanit, és valami újjal helyettesítjük. Yamamoto pontosan ezt tette akkoriban, és úgy érzem, a BMW ugyanezt teszi a BMW i7-tel.
Meséljen még az autóból fakadó narratíváról!
Amikor beszálltam a BMW i7-be, éreztem, hogy ez egy biztonságos és izgalmas tér, amelynek része a luxus, és amelyben a stressz elolvad. Olyan, mintha kifejezetten neked készült volna, testre szabottan; ez szintén a luxus alkotóeleme. Felismertem benne egyfajta elkötelezettséget is a jövő iránt: máris része egy új világnak, amely most tárul fel előttünk.
Jövőbe mutató vizuális világ
Az új BMW i7 a Forwardizmus jegyében született, egy új korszak kezdetét jelzi. Mit jelent ez Önnek?
Azt, hogy nem kell félni az eljövendő kortól, a társadalomban zajló változásoktól. Művészként feladatom tükrözni, hogy kik vagyunk, és olyan világot teremteni, amelyben élni szeretnénk, teli gyönyörű dolgokkal, amelyek érzelmileg megérintenek. (…)
Szeretnék egy humanista Forwardizmust megtapasztalni. A technológia lehetővé teheti számunkra, hogy jobb emberek legyünk; csak meg kell találnunk a módját, hogy miként használjuk anélkül, hogy elidegenednénk mindattól, ami emberi mivoltunk szempontjából fontos.
Miként tükröződik a Forwardizmus koncepciója a BMW i7-es képeiben?
Szeretem az elképzelést, hogy a Forwardizmus a jövőbe tart, ahelyett, hogy a múltra utalna vissza. Ezért fordítottam meg a színeket, hogy egy olyan színtérben dolgozzak, amely azt üzeni: „Ez új. Ez olyasmi, amit még nem láttál.” Ez volt a kiindulópontom, amikor olyan képi anyagokat alkottam, amelyek elgondolkodtatják az embereket valami újról és a jövőről.
A legtöbben még fel sem fogtuk a metaverzum mibenlétét, míg Ön már a divatvilágban betöltött szerepét kutatja. Mit tartogat Önnek a közeljövő?
A metaverzum megismerése izgat leginkább. A rengeteg elérhető tudás, az emberekkel való kommunikáció új módjai lenyűgözőek. (…) A jövő új válaszokat igényel arra, hogy kik vagyunk, hogyan akarunk viselkedni, és szerintem a virtuális világ segíthet ebben.
A teljes interjú a BMW Group weboldalán, a bmw.com-on jelent meg. Szerző: Jelena Pecic; fotó: Nick Knight, Britt Lloyd; művészeti vezető: Madita O’Sullivan.
A Magyar 100 lista (ez már a hatodik!) mindig egyben korlenyomat is: megmutatja, mennyi minden történt az elmúlt évben, és felvázolja, mi minden várható még. Sohasem értek még ennyit a magyar top cégek, idén megközelítették az ötbillió forintot – ez 520 milliárddal több, mint egy éve. Jó évet zártak többek között az építőipari és az ingatlanfejlesztő cégek, és az élelmiszeripari cégek egy része.
Sokat nőttek a kőkeményen exportra fókuszáló, a K + F-re nagy hangsúlyt fordító gyártócégek, és kiemelkedően nagyot ugrottak azok, akik érdekeltek abban, hogy szép lassan a tízmillió lakásfelújító országa leszünk. Kérdés viszont, hogy mit hoz a jövő, az egyre durvább alapanyagárak, az elszálló energiaárak és az alkatrészhiány már most meglátszik az adatokon. Tavalyi listánkon alig akadt csökkenő értékű cég, a mostani szereplők ötöde viszont képtelen volt a növekedésre az elmúlt egy évben.
Hányszor edzünk egy héten? A legtöbben a heti minimum 3 edzést tartják ökölszabálynak. Igen ám, de kinek van manapság ideje naponta, vagy akár kétnaponta 2-3 órát egy edzőteremben tölteni? A jó hír, hogy hála egy magyar innovációnak, már azok is bele tudnak szorítani egy hatékony edzést a hétköznapjaikba, akik eddig ezt időszűkében nem biztos, hogy […]
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
