Nyáron a kertjével lehet ereje teljében, de bent is kellemesen működik a húsokhoz egy Ázsiát megjárt latin-amerikai szemüvegével közelítő Umo.
Budán vagyunk, a Vár Fő utca felőli tövében. Amióta elcsomagolták a Lánchidat, errefelé erősen mérsékelt a turistamozgás, azokra korlátozódik, akik a környék szállodáinak egyikébe foglaltak, mondjuk, egy olyanba, ami az Umo fölött is magasodik. De a legkevésbé sem rántottáspultos szállodaétteremről van szó. Befelé jövet a kert őszies formájában is felvillantja, miért lehetett népszerű nyáron, odabent meg diszkréten terjeng egy olyan füstös illat, amiről tüstént megkérdezzük, mihez tartozik, mert azt egyből kikérnénk. Nos, magához a hely lelkét adó grillhez, úgyhogy nem vesződünk az ezt nélkülöző előételekkel, már csak azért sem, mert nincs ilyesféle tagolás az étlapon: salátára leves, poliplábra mangalica következik rajta.
Mi a tacoválogatásra bökünk, abból sok minden kiderül, például az, hogy nem szűken mexikói, hanem pán-latin-amerikai az ihletés. (Azt direkt csak a vacsora után keressük ki, hogy a helyes megfejtés kolumbiai, és olyasvalakihez tartozik, aki két hétnél tovább utazgatott Ázsiában.) A négy tacóból a ropogós bőrkével együtt kínált, lassan főtt sertéshúsos a legjobb, ott savtól a szószon át a füstig minden egyben van, és jó a padronos is, ahol pürésítve-krémesítve-szelídítve jelenik meg a grillezett paprika, hogy hajtott tortillában is üzemképes legyen.
A gocsujangos (koreai csilipaszta – a nagy budapesti Korea-járványnak köszönhetően kéthavonta szerepel e hasábokon) pácolt marhás ananászkockákat kapott kiegészítőnek, de kaphatott volna még valami mást is, a garnélás-tejfölös-salsásból meg az derül ki, hogy hiába pótolhatatlanul csodálatos alapétel külön-külön a rák és a tejföl, nem véletlen, hogy ritkán használjuk őket egy mondatban.
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna. Knight úr, egyszer […]
Nick Knight korunk egyik legnagyobb hatású és legvizionáriusabb fotóművészeként következetesen feszegeti műfaja határait. Nem véletlen, hogy az új BMW i7 bevezetése során őt kérte fel a BMW Group arra, hogy a Forwardizmus koncepcióját közvetítve olyan képeket készítsen, melyeken tükröződik az öröm, hogy láthatjuk és megtapasztalhatjuk a jövőt, még mielőtt az valóra válna.
Nick Knigt munkában
Knight úr, egyszer azt mondta, hogy a fotográfia félreértett műfaj: az emberek azt hiszik, az igazságot örökíti meg, amit a szemünkkel látunk. Ön szerint azonban épp az a lényege, hogy azt mutatja, amit nem látunk, a művész érzékelésének tükörképét. Hogyan lehetséges ez?
A fénykép egy kontextusból kiragadott pillanat. Egy kis részletet mutat meg valamiből, ami vágyainkat tükrözi. Nem tényszerű felvétele annak, ami előttünk van. A fényképeim arról szólnak, amit látni akarok, amire vágyom és ami meglep.
A divatfilmről azt mondta, hogy a narratíva a bemutatott tárgyból fakad. Mit jelent ez a BMW i7 esetén?
Az autó és alkotóelemei egy sor értéket, meghozott döntést képviselnek. Ezek közvetítéséhez előbb meg kell értenünk őket. Erre a ’80-as évek közepén jöttem rá, amikor Yohji Yamamoto japán tervezőnek dolgoztam. A ruhái merőben különböztek mindentől, amit addig bárki látott. (…) A divat arról szól, hogy elvetjük a mostanit, és valami újjal helyettesítjük. Yamamoto pontosan ezt tette akkoriban, és úgy érzem, a BMW ugyanezt teszi a BMW i7-tel.
Meséljen még az autóból fakadó narratíváról!
Amikor beszálltam a BMW i7-be, éreztem, hogy ez egy biztonságos és izgalmas tér, amelynek része a luxus, és amelyben a stressz elolvad. Olyan, mintha kifejezetten neked készült volna, testre szabottan; ez szintén a luxus alkotóeleme. Felismertem benne egyfajta elkötelezettséget is a jövő iránt: máris része egy új világnak, amely most tárul fel előttünk.
Jövőbe mutató vizuális világ
Az új BMW i7 a Forwardizmus jegyében született, egy új korszak kezdetét jelzi. Mit jelent ez Önnek?
Azt, hogy nem kell félni az eljövendő kortól, a társadalomban zajló változásoktól. Művészként feladatom tükrözni, hogy kik vagyunk, és olyan világot teremteni, amelyben élni szeretnénk, teli gyönyörű dolgokkal, amelyek érzelmileg megérintenek. (…)
Szeretnék egy humanista Forwardizmust megtapasztalni. A technológia lehetővé teheti számunkra, hogy jobb emberek legyünk; csak meg kell találnunk a módját, hogy miként használjuk anélkül, hogy elidegenednénk mindattól, ami emberi mivoltunk szempontjából fontos.
Miként tükröződik a Forwardizmus koncepciója a BMW i7-es képeiben?
Szeretem az elképzelést, hogy a Forwardizmus a jövőbe tart, ahelyett, hogy a múltra utalna vissza. Ezért fordítottam meg a színeket, hogy egy olyan színtérben dolgozzak, amely azt üzeni: „Ez új. Ez olyasmi, amit még nem láttál.” Ez volt a kiindulópontom, amikor olyan képi anyagokat alkottam, amelyek elgondolkodtatják az embereket valami újról és a jövőről.
A legtöbben még fel sem fogtuk a metaverzum mibenlétét, míg Ön már a divatvilágban betöltött szerepét kutatja. Mit tartogat Önnek a közeljövő?
A metaverzum megismerése izgat leginkább. A rengeteg elérhető tudás, az emberekkel való kommunikáció új módjai lenyűgözőek. (…) A jövő új válaszokat igényel arra, hogy kik vagyunk, hogyan akarunk viselkedni, és szerintem a virtuális világ segíthet ebben.
A teljes interjú a BMW Group weboldalán, a bmw.com-on jelent meg. Szerző: Jelena Pecic; fotó: Nick Knight, Britt Lloyd; művészeti vezető: Madita O’Sullivan.
Kétféle ember van, aki csodálja, és akit irritálnak a kritikái, de ha Surányi György megszólal, vagy ír valamit, arra mindenki odafigyel. Kétszeres volt jegybankelnök, volt kereskedelmibank-vezér, egyetemi tanár, az egyetlen magyar monetáris politikai szakember, akit nemzetközi körökben is igazán ismernek és elismernek.
Volt tanácsadója különböző színezetű kormányok vezetőinek, kezelt államcsődközeli helyzetet, stabilizált már árfolyamot, és tört már le huszon-pár százalékos inflációt. Több emlékezetes konfliktusa, nyílt vitája volt politikusokkal, közgazdászokkal, de ezek sohasem gátolják abban, hogy mindig egyértelműen vállalja szakmai véleményét. Portré egy autonóm emberről, öntörvényű stratégáról, akinek elképesztő memóriája és higgadtsága van, és aki szerint idővel mindig kiderül, hogy neki volt igaza.
Egész nap játszotok, és ezért még pénzt is kaptok? – ha mered, szegezd csak nekik a kérdést. Fábián István és Komzsik János Debrecenből, párját ritkító környezetben építik a TheVR-t, ami ma már nemcsak videójátékokat, de kisebbfajta médiabirodalmat takar. Több százezren követik őket, ők pedig éjt nappallá téve tökéletesítik a céget, amihez hasonló nincs nagyon az országban. Már öt éve is ismerte őket az egész magyar internet. De az igazi munka csak akkor kezdődött.
Salamon András évtizedek óta tanít filmeseket, és tapasztalataiból mindig is szeretett volna iskolát létrehozni. A Lumiere Filmiskola két félresiklott próbálkozás után maradt talpon, sikeréhez azonban Hollywood is kellett.
