Élsportoló, tetőfedő-bádogos, építőipari vállalkozó – hosszú út vezetett idősebb Keskeny Árpád életében addig, hogy negyvenkét évesen nyomdásznak álljon. Véletlen találkozások sorozata után alapította meg a magáról elnevezett nyomdát, ami mára sokmilliárdos családi vállalat, robotizált gépsorokkal, a luxusipar nemzetközi megrendelőivel és heti negyven óránál jóval több melóval. Az infláció érzékenyen érinti őket is.
Ijedten ugrok félre egy targonca elől a rákospalotai nyomda főépületében. Éppen ifjabbik Keskeny Árpád mutatja be nekünk a csomagolóanyag-gyártás valamelyik folyamatát, így csak a szemem sarkából veszem észre a sebesen közeledő járművet. Nagyobbat persze nem is tévedhetnék: nem targonca jön, hanem egy elektromos moped. A sofőr pedig nem egy alkalmazott, hanem maga az alapító-tulajdonos, az idősebbik Keskeny Árpád. Amilyen gyorsan jött, olyan hamar fékez le előttünk, csak köszönteni szeretne minket, mielőtt leülünk az irodában beszélgetni. Ma két hatalmas gyárépületben folyik a változatos nyomtatványok és csomagolások nyomása, méretre vágása, valamint kihajtogatása. Gépsorok és emberek egyszerre munkálkodnak, jókora zajban. Az elmúlt évtizedekben pedig az idősebbik Árpád munkabírása és megérzései vitték előre a Keskeny Nyomdát.
„Nálunk sose fog lezajlani olyan, hogy generációváltás. De jó ez így, ahogy van, most már nem fogok változtatni rajta.” (Idősebb Keskeny Árpád)
Menjen a Keskenyhez, és nyugodtan alszik Az idősebbik Árpád határozott, karakán, szókimondó ember, legalábbis ilyen szavakkal jellemzi óvatosan a fia. „Vaddisznó” – hangzik el az egyértelmű önleírás az édesapától. Szükség is volt erre a karakánságra az élete során. Állami gondozásban nőtt fel Zugligeten, miután édesapja korán meghalt, édesanyja pedig nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy felnevelje. A körülmények dacára örömmel emlékszik vissza az intézeti évekre, ahol megtanították a katonás precizitásra. Mindig élére kellett hajtogatni a ruhát, helyére rakni a cipőt. „Beléd nőtt a rendszer, és ez hihetetlenül sok előnyt adott az életben” – mondja.
Tanulmányait a gimnázium első osztályáig végezte el, közben hétvégenként és nyaranta építkezéseken dolgozott. „Én ástam fel fél Budát.” Emellett a Honvédban sportolt, mint középtávfutó az utánpótlás válogatottságig vitte. Épp beinduló sportkarrierjének ugyanakkor huszonkét évesen vége szakadt, miután egy edzésen súlyos izomsérülést szenvedett a lábfején. Így sem múlt el nyomtalanul a korszak: atlétaként három évig a Stadion szállóban lakott, és megismerkedett a kor összes jelentős sportolójával. Az itt kialakított ismeretségi köre egész későbbi karrierjében fontos pont lett.
Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Miközben az inflációs várakozásokban októberben már nem volt érdemi változás, a befektetési helyzetképet újra átrajzolta, hogy megugrottak a rövid állampapírok hozamai, a lakosságnak szánt kötvények feltételeit pedig megédesítette a kibocsátó. Utóbbira bizonyára legalább részben azért kényszerült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mert a befektetői pénzek egyre erősebben kezdtek áramlani a befektetési alapok felé, az állampapírok irányából is. Minden mindennel összefügg, de hogyan? Miért kaptak rá a befektetők újra az évekig hanyagolt pénzpiaci és kötvényalapokra? Kinek érdemes ezeken elgondolkodni? Mit hozhatnak az állampapírokkal összevetve? Vegyük végig.
Jöhet a visszavágó A kiindulópont, hogy nagyon fontos pillanatban vagyunk, érdemes jól átgondolni a befektetési döntést. A minimális kockázatú termékkörben mozgó befektetők már kénytelenek voltak zsebre tenni az idei brutális negatív reálhozamot, ami abból fakad, hogy az infláció minden várakozást felülíróan pörgött fel, ettől pedig az elért hozamok messze-messze lemaradtak. Most viszont jöhet a visszavágó, a következő években remélhetőleg újra lesz lehetőség tisztességes reálhozamra. Repkednek a szemünk előtt a 12–16 százalékos potenciális kockázatmentes kamatok, amiket akár még tovább növelhetünk.
Először az állampapírokról. Előző számunk lapzártájakor még csak azt tudtuk, hogy jönnek a tizenegy százalékos kamatok, és visszatér a kínálatba a diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött kamatozású Bónusz. Azóta nemcsak a részletek jelentek meg, hanem az új papírok kibocsátása is lezajlott. Röviden összefoglalva: a Bónusz kapásból 11,32 százalékos kamattal indít, az inflációkövető, tehát változó kamatozású Prémium papírok pedig kaptak egy 11,75 százalékos fix kamatozású bevezető időszakot. Erre azért volt szükség, mert a korrekt inflációkövetéshez meg kell várni, hogy kiderüljön, mekkora is pontosan az éves átlagos infláció. Ezt viszont értelemszerűen mindig csak a tárgyév végeztével lehet megállapítani, így mindenképp van egy késés az infláció lekövetésében.
Ezzel ügyesen játszott is mindig a kibocsátó, emelkedő infláció mellett az volt az érdeke, hogy minél később legyen a papírok kamatfordulója. Most szeptemberben olyan hatéves Prémium papír volt piacon, ami júliusban fordul, tehát egészen 2024 júliusáig a 2022-es infláció alapján kamatozik. Ez a 6,6 százalék viszont már annyira kirívóan alacsony volt a közben húsz százalék felé vágtató infláció mellett, hogy a befektetők a lábukkal szavaztak, és nagyon visszaesett az értékesítése. Az új inflációkövető papírok viszont az első naptól adják a fix magas bevezető kamatot, majd már az év elejétől fizetik az előző év inflációja feletti kamatot.
A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén a megállás nélkül emelkedő inflációs várakozások ellenére általános meglepetésre, de inkább megdöbbenésre bejelentette, hogy lezárja a kamatemelési ciklust. Közölték, hogy 13 százalék és nem tovább, majd más eszközökkel szigorítanak tovább a monetáris kondíciókon. Nem jött be. Két és fél héttel később – miután a forint 405-ről 433-ig szakadt – pánikszerű kamatemeléssel vettek újabb hátraarcot. A forintot sikerült is visszafordítaniuk, de közben elszálltak a témánk szempontjából fontos rövid állampapírhozamok. Majd visszaestek, de lapzártánkkor még mindig a kamatemelés előtti szinteknél magasabban stabilizálódtak.
Ez azt jelenti, hogy október végén egy évre tizenhárom, két évre tizenöt, öt évre tizenkét százalék környékén lehet fix kamatozású állampapírba fektetni. Ezek a kötvények azonban 2019 előtti kibocsátásúak, tehát a kisbefektető számára nem kamatadómentesek. És az előttünk álló egy-két évre ezt szinte biztosan tudják majd hozni a változó kamatozású lakossági állampapírok is. A Bónusz gyorsan, negyedéves kamatperiódusokkal követi a három hónapos diszkontkincstérjegy-hozamot, a mostani 11,32-ről a következő periódusra emelkedhet is a kamat, utána persze kérdéses az irány.
A jegybank természetesen minél gyorsabban lefelé próbálja szorítani a kamatszintet, ez a magyar gazdaság alapvető érdeke is. Az inflációkövető Prémiumnál biztosnak látszik, hogy az idei és a jövő évre várt tizenöt százalék körüli infláció miatt ennél magasabb kamatot fizet 2023-ban és 24-ben, utána jön a bizonytalanság. A jegybank visszazuhanó inflációra számít, de ebben a piacon kevesen hisznek.
Élre törtek a kötvényalapok És itt jönnek be alternatívának az állampapírokat tartó befektetési alapok. Az elmúlt hónapokban hamvaikból feltámadva komoly pénzek áramlottak a pénzpiaci alapokba és a rövid kötvényalapokba is. A pénzpiaci alapok rövid futamidejű állampapírokba és bankbetétbe fektetik a befektetők pénzét, és mivel ezek gyakorlatilag nullát hoztak a 2020 előtti sok évben, az alapok a költségekkel együtt nemigen tudtak negatív hozamnál jobbat elérni. Ezért lényegében kihaltak, alig néhány pénzpiaci alap maradt a piacon. A rövid kötvényalapokban valamivel hosszabb az állampapírok futamideje, de ezekből is évekig stabilan kifelé áramlott a pénz. Ez viszont most olyan látványosan fordult, hogy mind a 10-es évek közepén legnépszerűbb ingatlanalapokat, mind az azóta élre törő vegyes alapokat megelőzve a kötvényalapok az élre törtek a népszerűségi versenyben, már ezekben kezelik a legtöbb pénzt, szeptemberben átlépve a kétbillió forintot. A pénzpiaci alapokba ekkor 63 milliárd forint áramlott be, ami a rendkívül alacsony bázisról indulva 55 százalékos növekedés. A rövid kötvényalapokba több mint kétszázmilliárd forint friss pénz érkezett, jelentős része bizonyára a lakossági állampapírokból – ennek komoly szerepe lehetett abban, hogy az ÁKK látványosan javította az állampapírok kondícióit.
Az természetesen a piacon levő rövid kötvények, így a kötvényalapok értékét is lefelé mozdítja, ha a piaci hozamok emelkednek. Az októberi jegybanki kamatemelés okozta sokk is jól látszik a kötvényalapok pár napra visszaeső eszközértékein. De a most beszállni kívánók számára mindez azt jelenti, hogy a rövid kötvényalapok rendkívül vonzóvá váltak. Portfóliójukban évi 12–14 százalékos hozamot nyújtó papírok vannak, vagyis ha nem mozdulnak semerre a piacon a hozamok, ehhez hasonló megtérülést hozhatnak az alapok is. De ott van még a potenciál, hogy a hozamok az inflációs csúcs felé haladva – és ha a jegybank engedni tud a nagy szigorból – csökkenhetnek. Ez pedig emeli a kötvények árfolyamát, és növeli a kötvényalapok által biztosított hozamot is.
Alaptípusok vagyonának változása az elmúlt egy évben
(2021. szeptember 30
– 2022. szeptember 30.)
Pénzpiaci alapok
34–184
(milliárd forint)
Rövid kötvényalapok
1077–1667
(milliárd forint)
Ingatlanalapok
1686–1782
(milliárd forint)
Vegyes alapok
1625–1687
(milliárd forint)
Természetesen minél hosszabb futamidejű kötvényekbe fektetünk, annál nagyobb a papírok árfolyamkilengése a piaci hozamváltozással párhuzamosan. A hosszú kötvényalapok ezért durva bukásban vannak az elmúlt időszakban, féléves hozamuk mínusz tíz–tizenöt százalék körül van, az elmúlt egy évben pedig húsz–huszonöt százalékos veszteség jellemző. Ez ugyanakkor egyre jobb beszállási lehetőséggel kecsegtet, ahogy csökken az esély a további hozamemelkedésre a piacon. Ha valóban lefelé indul a piaci hozamszint, az felértékeli a hosszú kötvényalapokat, velük lehet majd sokat keresni, hiszen ilyenkor nő a portfólióban tartott kötvények árfolyama. Teljesen bizonytalan ugyanakkor, hogy hol lesz az inflációs csúcs, és hogy az elmúlt év – meglevő eszközöket leértékelő – drasztikus hozamemelkedése után mikor indul el a piacon a hozamcsökkenő trend, de a jegybanki szigorral valószínűleg ismét közelebb kerültünk hozzá.
Az biztos, hogy a sokévente előforduló brutális hozamemelkedések után mindig jön a visszarendeződés, amire a kockázatvállalási hajlandóság függvényében érdemes lehet kisebb-nagyobb téteket tenni. Akik a nulla kockázat mellett maradnak, azoknak kiváló lehetőséget kínálnak a követkető évekre ma a változó kamatozású lakossági állampapírok, mindenekelőtt az inflációkövetők. Szerény kockázat mellett azonban érdemes lehet a hozamcsökkenés időszakában – a kedvezőtlenebb adózási feltételek mellett is – kötvényalapokkal színesíti a portfóliót. Minél bevállalósabbak vagyunk, annál hosszabb kötvényalapokkal.
Megcsináltad a Ustreamet és vele az egyik legnagyobb startupsztorit, amikor eladtad az IBM-nek, tudásod és tőkéd azóta befektetőcéged, az Oktogon Ventures révén a hazai startup-ökoszisztémába tetted. Többet hívnak a portfóliócégek most, hogy válság közeleg?Nem, egy startupnál mindig helyzet van, ez a normális menet, de a makrokörnyezet kihívásait érezni, van, ahol már látjuk a lassulást. Elég öreg vagyok, 2008-at volt szerencsém […]
A második napon visszatért éves eseményünk, a Forbes Flow. Üzletemberek, sportolók, művészek kemény munkáról, annak gyümölcséről, kitartásról, akaratról. Már kilencedszer.
Kétféle ember van, aki csodálja, és akit irritálnak a kritikái, de ha Surányi György megszólal, vagy ír valamit, arra mindenki odafigyel. Kétszeres volt jegybankelnök, volt kereskedelmibank-vezér, egyetemi tanár, az egyetlen magyar monetáris politikai szakember, akit nemzetközi körökben is igazán ismernek és elismernek.
Volt tanácsadója különböző színezetű kormányok vezetőinek, kezelt államcsődközeli helyzetet, stabilizált már árfolyamot, és tört már le huszon-pár százalékos inflációt. Több emlékezetes konfliktusa, nyílt vitája volt politikusokkal, közgazdászokkal, de ezek sohasem gátolják abban, hogy mindig egyértelműen vállalja szakmai véleményét. Portré egy autonóm emberről, öntörvényű stratégáról, akinek elképesztő memóriája és higgadtsága van, és aki szerint idővel mindig kiderül, hogy neki volt igaza.
Lassan hatvanöt éves az Ilcsi márka. A magyar magáncégek között már-már hihetetlen korúnak tűnő családi cég szakadatlanul fejleszt, és külföldön is egyre ismertebb. Húsz hektár bioültetvény, százötféle növény, természetes illatok.