Élsportoló, tetőfedő-bádogos, építőipari vállalkozó – hosszú út vezetett idősebb Keskeny Árpád életében addig, hogy negyvenkét évesen nyomdásznak álljon. Véletlen találkozások sorozata után alapította meg a magáról elnevezett nyomdát, ami mára sokmilliárdos családi vállalat, robotizált gépsorokkal, a luxusipar nemzetközi megrendelőivel és heti negyven óránál jóval több melóval. Az infláció érzékenyen érinti őket is.
Ijedten ugrok félre egy targonca elől a rákospalotai nyomda főépületében. Éppen ifjabbik Keskeny Árpád mutatja be nekünk a csomagolóanyag-gyártás valamelyik folyamatát, így csak a szemem sarkából veszem észre a sebesen közeledő járművet. Nagyobbat persze nem is tévedhetnék: nem targonca jön, hanem egy elektromos moped. A sofőr pedig nem egy alkalmazott, hanem maga az alapító-tulajdonos, az idősebbik Keskeny Árpád. Amilyen gyorsan jött, olyan hamar fékez le előttünk, csak köszönteni szeretne minket, mielőtt leülünk az irodában beszélgetni. Ma két hatalmas gyárépületben folyik a változatos nyomtatványok és csomagolások nyomása, méretre vágása, valamint kihajtogatása. Gépsorok és emberek egyszerre munkálkodnak, jókora zajban. Az elmúlt évtizedekben pedig az idősebbik Árpád munkabírása és megérzései vitték előre a Keskeny Nyomdát.
„Nálunk sose fog lezajlani olyan, hogy generációváltás. De jó ez így, ahogy van, most már nem fogok változtatni rajta.” (Idősebb Keskeny Árpád)
Menjen a Keskenyhez, és nyugodtan alszik Az idősebbik Árpád határozott, karakán, szókimondó ember, legalábbis ilyen szavakkal jellemzi óvatosan a fia. „Vaddisznó” – hangzik el az egyértelmű önleírás az édesapától. Szükség is volt erre a karakánságra az élete során. Állami gondozásban nőtt fel Zugligeten, miután édesapja korán meghalt, édesanyja pedig nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy felnevelje. A körülmények dacára örömmel emlékszik vissza az intézeti évekre, ahol megtanították a katonás precizitásra. Mindig élére kellett hajtogatni a ruhát, helyére rakni a cipőt. „Beléd nőtt a rendszer, és ez hihetetlenül sok előnyt adott az életben” – mondja.
Tanulmányait a gimnázium első osztályáig végezte el, közben hétvégenként és nyaranta építkezéseken dolgozott. „Én ástam fel fél Budát.” Emellett a Honvédban sportolt, mint középtávfutó az utánpótlás válogatottságig vitte. Épp beinduló sportkarrierjének ugyanakkor huszonkét évesen vége szakadt, miután egy edzésen súlyos izomsérülést szenvedett a lábfején. Így sem múlt el nyomtalanul a korszak: atlétaként három évig a Stadion szállóban lakott, és megismerkedett a kor összes jelentős sportolójával. Az itt kialakított ismeretségi köre egész későbbi karrierjében fontos pont lett.
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
Kastélyházibuli, újrahasznosított színpadi díszletek, tehetséggondozás, újhullámos designerek, fontos társadalmi ügyek a Budapest Parkban – csak néhány fontosabb elem azok közül, amelyek a Mastercard egészen újszerű gondolkodását tükrözik. Interjú Mondovics Péterrel, a Mastercard zenei stratégiáért felelős marketing menedzserével.
Rögtön az elején megkérdezném: miért a zene?
Egyrészt ez személyes ambícióm, hiszen már 3 éves korom óta járok nagy koncertekre, édesapámnak egy kb. 3000 bakelitből álló lemezgyűjteménye van, amit folyamatosan hallgattam és hallgatok. Zeneérzékeny közegben nőttem fel, idén lesz pontosan 30 éve, hogy zenélek is aktívan. A zene egy olyan dolog, ami mára közösségi program lett (gondolok itt főleg a koncertekre, amik egyre inkább az összetartozás és összetalálkozás szimbólumai), illetve kontextuális élmény is, hiszen ma már minden helyzetben, a nap minden pontján képesek vagyunk elérni egy gyakorlatilag végtelen zenetárat. Ez hatalmas inspirációt adhat amellett, hogy szórakoztat is.
Igen, de felmerülhet az a kérdés, hogy ha könnyűzenéről és egy fizetéstechnológiai cégről beszélünk: hogy kerül a csizma az asztalra, mi köze van ennek a két dolognak egymáshoz?
Talán furcsának tűnhet elsőre, de nagyon is sok köze van egy tech cégnek és a zenének egymáshoz, hiszen például mindkettő a magas minőségből, az újszerű gondolkodásból és a célközönség bizalmából tud igazán építkezni. Ráadásul a Mastercard számára mindig is fontos volt az, hogy támogassa, felkarolja azt a szenvedélyt, ami a hétköznapjaink szintjén mindannyian megélünk, legyen az akár a sport, a kultúra, vagy jelen esetben a zene. Nagyon különleges, összetartó és értékes csapat a mienk, mindenkinek megvannak a maga szenvedélyei, de talán a zene az, amin keresztül legjobban tudunk kapcsolódni.
Aki rendszeresen jár a Szigetre vagy a Budapest Parkba, biztosan találkozott veletek, hiszen évek óta támogatjátok ezeket a zenei eseményeket. Miért van szükség újításra?
Azt látjuk, hogy globálisan megváltoztak a zenehallgatási szokásaink. Míg régen mindenkinek megvolt a maga kedvenc előadója, akinek a lemezeit hallgatta, mára már playlisteket hallgatunk, külön zenei listánk van mosogatáshoz, zuhanyzáshoz, otthoni lazuláshoz vagy éppen egy házibulihoz. Azt gondolnánk, hogy ez hatalmas lehetőség az új művészeknek a bemutatkozásra, de azért valljuk be: a végtelen számú zenei listából igen nehéz kitűnni. A fiatalok egyre inkább identitás alapon határozzák meg magukat, egyre kevésbé működik az egy előadóhoz vagy egy stílushoz való kötődés. Ez a változás pedig magával hozta azt is, hogy zenei mikroközösségek alakultak ki, akiknek nagyon fontos az az énkép, amit ebben a közegben kapnak. Hozzájuk már nem feltétlenül lehet egy megakoncerten vagy óriási fesztiválon eljutni, új utakat kell építeni. De fontos, hogy mi nem csak a közönség útját építjük az énekesekhez, hanem a másik oldalról is segítünk, hogy az igazán nagy tehetségek minél előbb eljussanak az őket kereső közönséghez. Kicsit leegyszerűsítve a zenei programunk arról szól, hogy felerősítsünk dolgokat, folyamatokat és inspiráló módon elérhetővé tegyük azokat egy nagyon széles réteg számára.
Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy mi ebben a jó a Mastercardnak?
Egyrészt olyan értékekről beszélünk, ami a Mastercard DNS-ében vannak. Nem arról van szó, hogy valami tőlünk teljesen idegen műfajba kell betuszkolnunk magunkat, hanem itt éppenhogy fel tudjuk hívni a figyelmet a saját értékeinkre. Például ősszel egy koncertsorozatot tartottunk a Budapest Parkban, ahol olyan feltörekvő előadók léptek fel, akik valamilyen fontos társadalmi ügy mellé is álltak. A Blahalouisiana egy fenntarthatósági koncertet tartott, ahol a színpadi díszletek mind újrahasznosítottak voltak, a szülinapi esemény ellenére sem volt konfetti vagy lufi. Ezt követően a Margaret Island zenekarral egy női esélyteremtési estét szerveztük Flower Power címmel, ahol ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek is jelen voltak. De a pont azon a bizonyos „i”-n a Devával, Flanger Kids-szel és Ohnodyval megszervezett upcoming női művészek estje volt, ahol beszélhettünk arról, hogy milyen sokat nyerhetünk társadalmi szinten azzal, ha segítjük a nőket az álmaik elérésében. Nekem személy szerint az egyik leginspirálóbb út Beton Hofié, aki önerőből 2 év leforgása alatt röpítette magát a legfelsőbb ligába, de mégis közben teljesen önazonos tudott maradni. Az ő teltházas koncertje erről az utazásról szólt. Ezek mind olyan ügyek, amiket a Mastercard évek, évtizedek óta képvisel és ezekkel az együttműködésekkel olyan emberekhez is eljuthatunk, akikhez talán sehogy máshogy nem tudnánk. Mi pedig mindig ezeket az eszközöket, megoldásokat, új utakat keressük.
Ha az üzleti oldalt nézzük, hogyan kapcsolódik ez a zenei stratégia a Mastercard megoldásaihoz?
Ez a kapcsolódás kétféle módon is megjelenik. Egyrészt ezeken az eseményeken a digitális fizetések is fontos szerepet kapnak, hiszen a Budapest Park készpénzmentes helyszín, ahol kártyával vagy mobilfizetéssel történik minden fizetés, de például a La Boumon mutattuk be az úgynevezett kártyaterminált, vagyis azt a megoldást, ami egy okostelefont tesz alkalmassá arra, hogy kártyás fizetéseket fogadjon. A másik kapcsolódási pont pedig mindennapi B2B tevékenységünk, itt olyan priceless élménycsomagokat tudunk biztosítani a bankoknak, amivel ők lephetik meg saját ügyfeleiket – akik közül egyre többen vágynak valami nem hétköznapi zenei élményre.
Két éve indult el a program, milyen tapasztalataik vannak?
Az előadók oldaláról nézve exponenciális a növekedés, nagyon jó volt látni a koncerteken, hogy akik akár egy éve is csak egy szűk kört értek el, idén ősszel már lazán, de megtöltötték a Budapest Parkot, jövőre pedig jó eséllyel teltházzal számolhatnak. Azokat a tartalmakat, videókat, cikkeket, amik ezekről a koncertekről születtek, nagyon sokan lekattintották, ebből is látszik, hogy sokan várják az unikális, újszerű hangzást és könnyen tudnak kapcsolódni magukhoz a zenészekhez a közös értékrenden keresztül. Ezt pedig felismerték a mi partnereink is, és egyre többször csörög a telefon, hogy beszélgessünk kicsit a zenei együttműködésekről, vagyis egyre többen szeretnének részesei lenni annak az útépítésnek, amiről már volt szó. Ezzel pedig még több arra érdemes zenésznek adunk kitörési lehetőséget, vagyis összességében mindannyian többek leszünk. (X)
A hagyományok és innováció, a stabilitás és növekedés különleges egyensúlyát kínálja ügyfeleinek a Magyar Bankholding Private Banking üzletága. A cél azonban egyértelmű: az egyéni élethelyzetekre választ adó személyes kiszolgálás, valamint a vagyon biztonságos gyarapítása.
Ötvennégy évesen nevezett el először magáról galériát, pedig előtte már több mint harminc éve foglalkozott műkereskedelemmel – mindig valaki mással együtt. Einspach Gábor egyetlen év alatt bejuttatta az Einspach Fine Art & Photographyt a legrangosabb képzőművészeti vásárra, a londoni Frieze Mastersre. Főként a kortárs magyar művészetet és a háború után, a vasfüggöny mögött készült progresszív alkotásokat mutatja meg a világnak, és a Red Hot Chili Peppers zenészei is hozzá sétálnak be, ha Budapesten járnak.
Ezt is elintézte a nyargaló infláció: feltámadtak poraikból a pénzpiaci és a kötvényalapok. Mitől és mennyire lehetnek nyerők a 15 százalék feletti lakossági állampapírkamatok mellett?
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
