A második napon visszatért éves eseményünk, a Forbes Flow. Üzletemberek, sportolók, művészek kemény munkáról, annak gyümölcséről, kitartásról, akaratról. Már kilencedszer.
Házigazdák: Galambos Márton főszerkesztő és Fekete Emese vezető szerkesztő.Majka: Tudom, hogy nem vagyok halhatatlan.Csányi Péter (OTP): Ukránok és oroszok együtt dolgoztak az integráción.Máté Gábor: Nem attól félek, hogy haragszanak rám a gyerekeim, hanem hogy nem haragszanak eleget.Szamosi Zsófia színész: Mintha ingyenes szolgálat lenne, miért ne lehetne ezért pénzt kérni?
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon. Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. […]
Van, aki itt kezdi az újságot, és van, aki a hátsó oldalon. Az utolsó oldali konkurencia most erős. Fehér Gyula a ritkán, de akkor jót szóló emberek közé tartozik, Rapid rovatunk passzol hozzá. Rögtön rendbe teszi, hogy mit gondoljunk a válságról, és képbe hoz mindenkit, hogy milyen ígéretes startupsztorik vannak épp a piacon.
Tanár úr is van a lapban, rögtön a címlapon. Surányi György sok mindenkit tanított, de Rogán Antal és Nagy Márton neve most izgalmasabban cseng, mint másoké. Surányi intézmény lett Magyarországon, tartása, autonómiája, öntörvényűsége hozta el neki ezt a szerepet és azt a számtalan szakmai és személyes konfliktust is, ami hosszú pályáján körülveszi. Ő azonban elsősorban a számok világában van otthon, és azok őt igazolják. Amikor egy nagy válságban döntéshozói felelőssége volt, jól döntött, és ez az egész magyar gazdaságnak a hasznára vált. Az ellenkezőjét idén ősszel mutatta be a magyar jegybank és vezetője, amikor bejelentette a kamatemelési folyamat végét. Ilyen látványos, még messziről is látható hibát ritkán követ el központi bank. Az árát mindannyian fizetjük, konkrét forintokban és az infláció további növekedésében is. Nem gyakori, amikor ennyire kézzelfogható és kitapintható, ahogy egy-két fokkal lejjebb kerül egy ország, egy gazdaság megítélése, mint az elmúlt hetek-hónapok alatt Magyarországgal történt. Nemcsak a mostani döntéseknek köszönhető ez, sokéves munka eredménye, de a forintgyengülés, az elszálló infláció és az utcát szennyező bombás plakátok mutatják, hogyan szakadunk el a minket körülvevő régiótól és Európától.
Ez már az idei Magyar 100-as listán is látszik, de az igazi hatást minden bizonnyal a jövő évi lista hozza majd. A lista a legrészletesebb reálgazdasági áttekintés a száz százalékban magyar tulajdonú cégekről, az elmúlt évek során többször szembesültem vele, hogy befektetők és cégvezetők fontos forrása. A listán régi olvasóink ugyan sok ismerős nevet találnak, a TheVR, illetve Silur és Six valószínűleg kevésbé ismerős nekik. Pedig a magyar médiapiac fenegyerekeivel, akik százmilliós céget építettek Debrecenben, vagy az ország két nehézsúlyú hackerével érdemes megismerkedni. Ha máshol nem, Forbes Tech mellékletünkben mindenképp.
Niko Romito csendesen éldegél egy kolostorban – kezdődhetne a történet, de ez a kolostor mára már a világ egyik legjobb étterme, Romito pedig egy három Michelin-csillagos séf.
A vagyon Varga Zoltán számára két dolgot jelent: a siker mérőszámát, és ami – különböző szinteken – minőségi életet biztosít a család számára. Hogy a vagyonnal terhek is járnak, azt most kezdi tapasztalni, amikor gyermekei felnőttkorba érnek. Maga dolgozott meg a vagyonért, erős benne az érdem alapú megközelítés, ezért a vagyonát nem tekinti közös családi vagyonnak. Ez nem jelenti azt, hogy a család többi tagja nem részesedhet belőle, de nem azonos mértékben. A gyermekek gyakran erőfeszítéstől függetlenül sajátjuknak érzik az alapító által létrehozott vagyont, ő ezzel nem ért egyet.
Tanítás és tanulás, kutatás és fejlesztés, innováció és kreativitás, szolgáltatás és ismeretterjesztés. Egy vezető szerepet betöltő és nagyszerű egyetem küldetésének számos alapeleme van. Persze a tanítás tűnik a legnyilvánvalóbbnak, pedig a kutatás és innováció ugyanennyire fontos. Miért foglalkoznak az egyetemek fejlesztésekkel? Ki profitál belőle? Mi az összefüggés a kutatás, az innováció és a versenyszféra között? És miért fontos mindez? Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója beszél a kutatóegyetemen zajló innováció jelentőségéről és a versenyszférához való kapcsolódásáról.
