Felmenőik már a
18. században szőlőt műveltek a Nivegy-völgyben, aztán borászatuk az 1990-es években az elsők közt cserélte a kannás bort palackosra. Az EU-csatlakozás környékén belevágtak a bioborkészítésbe, bár azt mondják, nem kapcsolnak hozzá olyan mély filozófiát, hogy gondozás közben suttognának is a szőlőnek, egyszerűen csak visszatértek a hagyományokhoz. Újító nagyapáktól a barátságkártyán át a szentantalfai nazarénusokig – a Dobosiak története.
„Emlékszem, borús csütörtöki nap volt, amikor eldöntöttem, hogy dobbantok Amerikába. A válság közepén jártunk, borászatunk a csőd szélén, és azt éreztem, olyan sokáig eltarthat újra felállni, hogy egyszerűbb újrakezdeni az életemet” – idézi fel 2010 novemberét Dobosi Győző, a Dobosi Birtokközpont legfiatalabb tulajdonosa. Ekkor már jó ideje irigykedve hallgatta emigráns barátainak történeteit vegasi hétvégékről, sivatagi motorozásokról és óceáni szörfözésekről.
A kinti munka ugyan nem passzolt az érdeklődéséhez és a képzettségéhez – nyolc haverja kőművessegédnek állt Kaliforniában, és hívták, hogy csatlakozzon –, de a szabadság vonzotta az alig huszonhárom éves fiatalembert. Nem csoda: gyerekkora óta minden szombatot végigdolgozott a családi szőlészetben, miközben kortársai a Balatonban fürödtek.
San Diego mellett béreltek házat, és amikor Győző már vagy egy hónapja kint volt, egy hétvégi kalandozáson ellátogattak a mexikói határhoz közel fekvő Temecula-völgyi borvidékre. Egy 56-os magyar borásznál kóstolgatták a kaliforniai borokat, mikor beléhasított a felismerés: „Basszus, én ezt hagytam otthon?” Így végül mégis felhasználta a pár nappal későbbre szóló retúrjegyét, amit előzőleg csak a vízum miatt vett meg. Hazatérve folytatta a Balaton-felvidéki családi borászatban az életét, ott, ahol félbeszakadt.
Az idő pénz. A szabadidő is, pláne inflációs környezetben. Bár az érkező válság más-más hatással van szórakozási lehetőségeinkre. Kik nyernek, kik veszítenek?
A tévé köszöni szépen, jól van. Az átlagos előfizetői díj három százalékkal nőtt egy év alatt (ez a tartomány lenne a jegybanki inflációs cél is), ami különösen kedvező. És változó tartalomfogyasztási szokások ide vagy oda, a jobb mérhetőség miatt a hirdetők továbbra sem kívánnak véglegesen hátat fordítani a lineáris televíziózásnak.
A mozis filmpremierek száma megcsappant az őszi szezon elejére, továbbra sem éri el a járvány előtti szintet. A jövőt a robbanásszerűen emelkedő rezsiköltségek teszik bizonytalanná, a nagyobb mozik egyelőre belső működésükön próbálnak a többletköltségekből valamit spórolni. Jelentősebb jegyáremelést az év végén várhatunk.
Növekvő kínálat, újabb és újabb streamingplatformok, és a mozis kasszasikerek is kezdenek egyre kisebb késleltetéssel az otthoni képernyőkre kerülni. Ráadásul a komolyabb áremelés is elkerüli a szektort – egyelőre. Az is becsülendő, hogy az internet-előfizetés átlagára egy év alatt még enyhén csökkent is itthon.
Évekig megkegyelmezett a sors, de a szerencse forgandó. Az ötös lottó árát 2016-ban és 2020-ban emelte a Szerencsejáték Zrt., így az utóbbi másfél év inflációs hullámait megúszta. Mostanáig. Október közepén ötven forinttal (16,7 százalékkal) drágul a szelvény.
Az állatkerti belépőjegyek meglepően sokáig tartották magukat. Igaz, a koronavírus-veszélyhelyzet alatt az önkormányzati fenntartású intézményeknek megtiltották az áremelést. Júliusban véget ért a tilalom, ki is lőttek a jegyárak – a költség- és rezsiemelkedés mellett sok állatkert még a covid utóhatásait sem heverte ki.
A múzeumokat igen érzékenyen érintik a válságos évek. A belépők 16 százalékkal drágultak egy év alatt, és a többszörösükre ugró energiaszámlák csak mostanában köszönnek be. Az emelkedő költségeket nem a további drágításból szeretnék finanszírozni, a remélt állami segélycsomag ugyanakkor bizonytalan. A kisebb kiállítóhelyek télire be is zárhatnak.
A színházi vezetők egyelőre nem kongatják a vészharangot, pedig a rezsiköltségek a múzeumokhoz hasonlóan őket is megterhelik. Az állami támogatás lehet a megoldás, ám ez kétélű fegyver. Az Operaház például az állami források visszavonása miatt döntött úgy, hogy nem tartja meg felnőttelőadásait a nemrég elkészült Eiffel Műhelyház nagytermében.
Bár a könyv digitális versenytársaihoz képest kevesebb ingert ad, nagy előnye, hogy nem kér enni, és nem kell nagy termeket fűteni az élményhez. Nem is nőtt egyelőre az ára, két százalék alatti a drágulás. Ettől még a papírellátási gondok és a növekvő nyomdaipari költségek nagyban feszélyezik a kiadókat.
A természet és a levegő ingyen van, a bejárásához szükséges eszközök azonban pénzbe kerülnek. Kerékpárokra már a covid idején nagy volt a kereslet, emelkedett is az áruk, de általánosságban a túraeszközök is közepes mértékben drágultak.
Inkább csak meginnál egy sört a haverokkal? Egyszerű megszervezni, kifizetni viszont egyre nehezebb. Egy palack minőségi sör ára 267 forintról 318-ra emelkedett a statisztika szerint, a vendéglátás pedig átlagosan 21,5 százalékkal drágult tavaly augusztus óta. És az aktuális problémák miatt itt is egyre többeket fenyeget a bezárás veszélye.
Mi lesz a forinttal? Recesszió vár ránk, vagy elkerüljük? Kinek fájnak jobban a szankciók? Leültettünk vitatkozni két elismert szakembert a kilátásainkról. Ajánló a Forbes.hu-ról.
Egy éppen mélyre zuhanó részvény? Ingatlan, mert az legalább megfogható? Vagy a jó öreg állampapír? Mibe érdemes menekíteni a pénzünket, ha van? Ács Gábor három elemzésben veszi végig a lehetőségeket és a buktatókat is, mert ami elsőre logikusnak tűnik, nem biztos, hogy másodszorra is az. Jó ilyenkor egy olyan embert meghallgatni, aki már pár válságot pénzügyi újságíróként végigélt és […]
Rövid nyári pihenővel újra beindult az eseményszezon, egy hónap kihagyás után ismét veletek lőttük éterbe az új magazint. Az őszindító Kilövés így vagy úgy, de családi és generációs kérdéseket járt körbe mindhárom beszélgetésünkön.
Állami nyugdíjra nem számítanak, kriptodevizákba alig fektetnének, szívesen vállalkoznának, és legalább nettó 1,1 milliós kezdő fizetést várnak el a külföldön tanuló magyar fiatalok. Azaz egészséges önbizalommal, ambíciókkal, elég józanul és kicsit idealistán készülnek arra, hogy jól éljenek.
