Ha minden területen válságba tartunk, miért az építőipar lenne kivétel, gondolja az egyszeri nézelődő, miközben azon töpreng, belevágjon-e egy lakásfelújításba még a fűtési szezon előtt. Aztán ránéz az idei adatokra, és megnyugszik, hiszen minden rendben: nyáron ugyan látunk némi stagnálást az ipari aktivitásban, semmi vészes, de az első félév kifejezetten jóra sikerült, még az is lehet, hogy rekordév lesz. Majd megnéz pár webszájtot, és elemi erővel jönnek szembe a hangzatos szalagcímek: „válságban az eddigi húzóágazat”, „elérte a pánik az építőipart” és így tovább.


És valahol mindegyik állítás igaz, meglehetősen furcsa állapotban van a hazai építőipar. Kifejezetten jól szerepel, de azért bőven látszanak a kibontakozó válság jelei. Kicsit olyan a helyzet, mint amikor a ragyogó napsütés már elkezd kicsit fakulni, még meleg van, de a horizonton már gyűlnek a legsötétebb felhők. Jelenleg nincs válságban az ágazat, ferdítés ezt állítani, de a szereplők nagyja krízisre készül.

Ami felhúzta az első félévet: · kormányzati támogatások · kedvezményes lakásáfa · egyszeri költségvetési juttatások · állami beruházások · a járvány alatt elhalasztott munkák pótlása Ami lehúzza a második félévet: · elhúzódó háború · elszálló energiaárak · a forintárfolyam · az infláció és a rezsi emelkedése miatt csökkenő kereslet · az ellátási láncok globális zavara · költségvetési támogatások kifutása · drága és kevés munkaerő Ami még javíthat rajta: · energetikai felújításokra adott, lehetséges kormányzati, jegybanki támogatások · javuló forintárfolyam · csökkenő energiaárak

Mindennel baj van
Jól ismerni az adatokat, nyáron már tele volt a sajtó, hogyan csökken az építőipari aktivitás. Gyakorlatilag mindennel baj van, ami az ágazatot érinti. Kevés és drága a munkaerő, főleg a szakképzett, elszállt a legtöbb alapanyag ára, az ellátási láncok még nem álltak helyre, az euró-forint árfolyam katasztrofálisan alakul, valamint felszöktek a kamatok, azaz az építtetők egyre drágábban jutnak beruházási hitelhez.