Rekordévet zár az építőipar, hallani az egyik helyen. Válságban van a húzóágazat, mondják egy másikon. Hol az igazság, mit várnak a piac szereplői, és hogyan lehet felkészülni egy olyan időszakra, amikor a válságtényezőkre a határokon belül nincs megoldásunk?
Ha minden területen válságba tartunk, miért az építőipar lenne kivétel, gondolja az egyszeri nézelődő, miközben azon töpreng, belevágjon-e egy lakásfelújításba még a fűtési szezon előtt. Aztán ránéz az idei adatokra, és megnyugszik, hiszen minden rendben: nyáron ugyan látunk némi stagnálást az ipari aktivitásban, semmi vészes, de az első félév kifejezetten jóra sikerült, még az is lehet, hogy rekordév lesz. Majd megnéz pár webszájtot, és elemi erővel jönnek szembe a hangzatos szalagcímek: „válságban az eddigi húzóágazat”, „elérte a pánik az építőipart” és így tovább.
És valahol mindegyik állítás igaz, meglehetősen furcsa állapotban van a hazai építőipar. Kifejezetten jól szerepel, de azért bőven látszanak a kibontakozó válság jelei. Kicsit olyan a helyzet, mint amikor a ragyogó napsütés már elkezd kicsit fakulni, még meleg van, de a horizonton már gyűlnek a legsötétebb felhők. Jelenleg nincs válságban az ágazat, ferdítés ezt állítani, de a szereplők nagyja krízisre készül.
Ami felhúzta az első félévet:
· kormányzati támogatások
· kedvezményes lakásáfa
· egyszeri költségvetési juttatások
· állami beruházások
· a járvány alatt elhalasztott munkák pótlása
Ami lehúzza
a második félévet:
· elhúzódó háború
· elszálló energiaárak
· a forintárfolyam
· az infláció és a rezsi emelkedése miatt csökkenő kereslet
· az ellátási láncok globális zavara
· költségvetési támogatások kifutása
· drága és kevés munkaerő
Ami még javíthat
rajta:
· energetikai felújításokra adott, lehetséges kormányzati, jegybanki támogatások
· javuló forintárfolyam
· csökkenő energiaárak
Mindennel baj van Jól ismerni az adatokat, nyáron már tele volt a sajtó, hogyan csökken az építőipari aktivitás. Gyakorlatilag mindennel baj van, ami az ágazatot érinti. Kevés és drága a munkaerő, főleg a szakképzett, elszállt a legtöbb alapanyag ára, az ellátási láncok még nem álltak helyre, az euró-forint árfolyam katasztrofálisan alakul, valamint felszöktek a kamatok, azaz az építtetők egyre drágábban jutnak beruházási hitelhez.
Írd fel, tervezz, aludj rá egyet! Mennyi a havi jövedelmünk, és mennyit költünk el belőle? Míg előbbit gyakran fejből is tudjuk, addig a kiadásainkat érdemes külön is feljegyezni – ott a jó öreg a-ceruza, egy Excel-tábla, valamilyen mobilapp vagy több netbankos alkalmazás extra funkciója. A lényeg, hogy ha tudjuk, mire költünk, könnyebb betömni a lukakat, amiken át elfolyik a pénzünk, könnyebb kordában tartani a fix kiadások feletti havi keretet. A különösen veszélyes impulzusvásárlások ellen jó taktika a bevásárlólista, de még jobb az alvás.
Nézz körül! Nem csak az számít, mit veszünk, hanem az is, hogy mennyiért. Emelkedő infláció mellett ugyanúgy fontos az árverseny: bár az árral szemben kevés kereskedő tud úszni, egy-egy akcióval sok vásárlót behúzhat. Az online árösszehasonlító oldalakkal – különösen a nagyobb értékű fogyasztási cikkeknél – ezt kényelmes is követni, de az akciók mellett a jó öreg pontgyűjtő kártyákkal is kedvező ajánlatokat lehet kifogni. Hódítanak a kupongyűjtés új formái is, több fintech cég (Curve, Recash) mellett már a hagyományos nagy bankok (Erste, OTP) is üzemeltetnek ilyen platformokat.
Egyél okosan! A kiadásaink több mint negyede élelmiszerre megy, fontos, hogy ezt minél hatékonyabban költsük el. Az éttermi étkezésnél az otthoni főzés több időt és energiát vesz el, a végösszegen ugyanakkor sokat nyerhetünk. Már azzal is spórolhatunk, ha ételrendelésnél magunk megyünk a csomagért kiszállítás helyett, az ételrendelős appok kihagyásával pedig megúszhatjuk a platformok emelt árazását. Plusz zöld pont jár, ha spórolás közben még kidobásra szánt ételt is mentünk, ahogy ezt például a Munch teszi – de a szomszédokkal is ér összebeszélni.
Védd a rezsid! A mai energiaárak mellett ez az egyik legégetőbb pont. Jelentősen spórolni csak nagy kezdeti beruházások árán lehet (hőszigetelés cseréje, fűtésrendszer korszerűsítése), de léteznek olcsóbb és könnyen felszerelhető megoldások is, mint például a hőtükör fólia. A fogyasztás visszafogását pedig akár apróbb lépésekkel is megkezdhetjük: folyó víz helyett medencében is lehet mosogatni, és egy-két fokkal alacsonyabb belső hőmérséklet is sokat számíthat.
Csökkentsd a digitális rezsid! Mivel van ilyen is: egyre több online szolgáltatás épül be a mindennapi életünkbe. A streamingháború élesedésével nagy a kísértés, hogy újabb és újabb platformokra fizessünk elő, de erre megoldás lehet, ha váltogatjuk a hozzáférésünket, és egy időben csak egy-két szolgáltatónak fizetünk. Az internet-, telefon- és banki költségeink is alattomosak lehetnek, ha nem figyelünk, itt az idő, hogy most és innentől évente egyszer átnézzük, milyen csomagot használunk, kell-e annyi bankkártya, nem érdemes-e csomagot vagy akár szolgáltatót (bankot, biztosítót, telekom céget) váltani.
Legyél zöld! A környezettudatos életmód ugyan sokszor növeli a költségeinket is, de van, amikor a fenntarthatóság spórolással is jár. Ruházkodásban a vintage üzletekkel üthetünk két legyet egy csapásra, a közlekedésben az autóhasználat visszaszorításával. A benzinárakkal szemben a közösségi közlekedés vagy a kerékpár is olcsóbb opció, Budapest belvárosában pedig a Mol Bubi közbringarendszer különösen kecsegtető a havi ötszázforintos használati díjával.
Egy éppen mélyre zuhanó részvény? Ingatlan, mert az legalább megfogható? Vagy a jó öreg állampapír? Mibe érdemes menekíteni a pénzünket, ha van? Ács Gábor három elemzésben veszi végig a lehetőségeket és a buktatókat is, mert ami elsőre logikusnak tűnik, nem biztos, hogy másodszorra is az. Jó ilyenkor egy olyan embert meghallgatni, aki már pár válságot pénzügyi újságíróként végigélt és […]
Írta: Simó György A startupokról, vállalkozókról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint távoli, kissé egzotikus üzleti közegről, a mesés gazdagodások és bukások ránk nem vonatkozó világáról. A tech óriások esetében talán értjük már, mennyire meghatározók mindennapi életünk szempontjából, de az, hogy olyan idegen és drámai környezetben, mint amilyen az ukrajnai háború is, mennyire számítanak ennek a világnak a kulcsfogalmai, talán […]
Uj Péter ugyanúgy áll az újságíráshoz, mint a három kilométerhez, amit mindennap leúszik: ha már elhiszi, hogy megy, nem gondolkozik rajta, csak csinálja. Kétszer ugrott neki egy újság felépítésének, miután 2011-ben úgy érezte, nincs más választása, mint felállni az Indextől, nekiállt újra, jóval nehezebb körülmények között. Vezetői stílusa egyedi, szétszórtsága legendás, de kevés olyan ember van a magyar médiapiacon, akihez annyira ragaszkodnának az újságírói, mint hozzá.
Rácz Judit online sivatagban kezdte, mára milliárdos szépségbirodalom-oázist épített. A Krémmánia, a Skinsmart és a Geek & Gorgeous anyja szubkultúrát és a tudatos, klinikai kozmetika híveinek könnyen elsajátítható bőrápolási rutint teremtett.
