Hogyan lesz három koktélból tisztességes nyugdíj? Miért legyünk optimisták a reccsenősebb időkben (is)? Mire jó egy kockás füzet, és mi köze van a nyugdíjcélú öngondoskodásnak a vegánsághoz? Farkas András nyugdíjguruval a kisnyugdíjasok pokoli nehézségeiről és az időmilliomos fiatalok esélyeiről beszélgettünk. Meg egy egyszerű, mindent vivő alapképletről.
Nem olyan a nyugdíjrendszerünk, mint a klímaválság? Ha azt hiszed, hogy forró volt az idei nyár, vedd észre, hogy ez volt hátralévő életed leghűvösebb nyara! A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról is évtizedek óta megy a riogatás, tudjuk, hogy nagy a baj, de a helyzet mintha minden évvel rosszabbodna. Nem mintha, ennél biztosan csak rosszabb lesz!
Akkor kezdjünk egy ilyen pozitív üzenettel? Nehéz mást mondani, ha végigvesszük az okokat. Az egyik, amit folyton a szőnyeg alá söprünk, hogy tényleg öregszik a társadalom, nemcsak nálunk, hanem Európában mindenhol. Az öregedő társadalom azt jelenti, hogy egyre nagyobb lesz a nyugdíjrendszer súlya, ebből következően a nyugdíj egyre több embert érint, egyre hosszabb ideig.
Persze közbeszólhatnak járványok, kicsit visszavághatják a várható élettartamot, de még a mostani pandémia is csak nyolc hónappal csökkentette a születéskor várható élettartamot Magyarországon. Sőt, az Egyesült Államokban, ahol a legnagyobbat ütött a covid, ott is olyan másfél évnél tartunk, ezt körülbelül öt–tíz év alatt kinövi a társadalom, és újra visszaáll az állandó növekedés. Márpedig ha egyre hosszabb ideig élünk, akkor nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy ki tudjuk számolni: sokkal hosszabb ideig kell gondoskodni arról, hogy sokkal több ember nyugdíjának a fedezete mindenkor a rendelkezésre álljon.
Az idő pénz. A szabadidő is, pláne inflációs környezetben. Bár az érkező válság más-más hatással van szórakozási lehetőségeinkre. Kik nyernek, kik veszítenek?
A tévé köszöni szépen, jól van. Az átlagos előfizetői díj három százalékkal nőtt egy év alatt (ez a tartomány lenne a jegybanki inflációs cél is), ami különösen kedvező. És változó tartalomfogyasztási szokások ide vagy oda, a jobb mérhetőség miatt a hirdetők továbbra sem kívánnak véglegesen hátat fordítani a lineáris televíziózásnak.
A mozis filmpremierek száma megcsappant az őszi szezon elejére, továbbra sem éri el a járvány előtti szintet. A jövőt a robbanásszerűen emelkedő rezsiköltségek teszik bizonytalanná, a nagyobb mozik egyelőre belső működésükön próbálnak a többletköltségekből valamit spórolni. Jelentősebb jegyáremelést az év végén várhatunk.
Növekvő kínálat, újabb és újabb streamingplatformok, és a mozis kasszasikerek is kezdenek egyre kisebb késleltetéssel az otthoni képernyőkre kerülni. Ráadásul a komolyabb áremelés is elkerüli a szektort – egyelőre. Az is becsülendő, hogy az internet-előfizetés átlagára egy év alatt még enyhén csökkent is itthon.
Évekig megkegyelmezett a sors, de a szerencse forgandó. Az ötös lottó árát 2016-ban és 2020-ban emelte a Szerencsejáték Zrt., így az utóbbi másfél év inflációs hullámait megúszta. Mostanáig. Október közepén ötven forinttal (16,7 százalékkal) drágul a szelvény.
Az állatkerti belépőjegyek meglepően sokáig tartották magukat. Igaz, a koronavírus-veszélyhelyzet alatt az önkormányzati fenntartású intézményeknek megtiltották az áremelést. Júliusban véget ért a tilalom, ki is lőttek a jegyárak – a költség- és rezsiemelkedés mellett sok állatkert még a covid utóhatásait sem heverte ki.
A múzeumokat igen érzékenyen érintik a válságos évek. A belépők 16 százalékkal drágultak egy év alatt, és a többszörösükre ugró energiaszámlák csak mostanában köszönnek be. Az emelkedő költségeket nem a további drágításból szeretnék finanszírozni, a remélt állami segélycsomag ugyanakkor bizonytalan. A kisebb kiállítóhelyek télire be is zárhatnak.
A színházi vezetők egyelőre nem kongatják a vészharangot, pedig a rezsiköltségek a múzeumokhoz hasonlóan őket is megterhelik. Az állami támogatás lehet a megoldás, ám ez kétélű fegyver. Az Operaház például az állami források visszavonása miatt döntött úgy, hogy nem tartja meg felnőttelőadásait a nemrég elkészült Eiffel Műhelyház nagytermében.
Bár a könyv digitális versenytársaihoz képest kevesebb ingert ad, nagy előnye, hogy nem kér enni, és nem kell nagy termeket fűteni az élményhez. Nem is nőtt egyelőre az ára, két százalék alatti a drágulás. Ettől még a papírellátási gondok és a növekvő nyomdaipari költségek nagyban feszélyezik a kiadókat.
A természet és a levegő ingyen van, a bejárásához szükséges eszközök azonban pénzbe kerülnek. Kerékpárokra már a covid idején nagy volt a kereslet, emelkedett is az áruk, de általánosságban a túraeszközök is közepes mértékben drágultak.
Inkább csak meginnál egy sört a haverokkal? Egyszerű megszervezni, kifizetni viszont egyre nehezebb. Egy palack minőségi sör ára 267 forintról 318-ra emelkedett a statisztika szerint, a vendéglátás pedig átlagosan 21,5 százalékkal drágult tavaly augusztus óta. És az aktuális problémák miatt itt is egyre többeket fenyeget a bezárás veszélye.
Tomáš Čupr Csehország 26. leggazdagabb embere. Két sikeres exit után jutott el idáig, élete fő projektjének mégis a magyar Kifli.hu-t is tulajdonló Rohlik nevű cégét tekinti. Reméli, egyszer a gyerekei is ott fognak dolgozni.
Mint oázis a sivatagban, úgy bújik meg a dunaharaszti ipari park csarnokrengetege mögött Ficsor Árpád biogazdasága. Elöl muraközi lovak legelnek, hátul magyartarka tehenek, és a birtok közepén üvegfalú, faszerkezetes épületben készülnek a keménysajtok – svájci mintára.
