Kétbillió-hatszázmilliárd forint: nagyjából ennyit ér összesen a huszonöt legértékesebb magyar családi cég az idei listánkon. A tavalyi összeállításkor azt állítottuk, mindegyikük 2020 nyertese, a covid alatt legtöbbjüknek bejött az előremenekülés taktikája. Az elmúlt év gondjai azonban nem múltak el nyomtalanul, a listán szereplők majdnem felének tavaly óta stagnált vagy csökkent az értéke, és szinte mindenki érzi már a bőrén, hogy nehezebb évek következnek.
Vezető szerkesztő: Bánáti Anna Számolta és írta: Bánáti Anna, Gólya Ági, Oberfrank Balázs
Módszertan – Hogyan számoltunk? Nyolcadszor állítjuk össze a családi kézben lévő legértékesebb cégek listáját. Családinak azokat a cégeket vettük, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van (tehát a házastársak által tulajdonolt cégeket, ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba). A tulajdonviszonyokat tekintve legalább ötven százaléknak kell egy család kezében lennie.
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, az EBITDA alapján számoltunk – leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat alapján az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát. Nem termelőcégeknél (azaz például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) szintén az amerikai anyalap útmutatása alapján jártunk el, itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább eszközökből – indulunk ki, és levonjuk az összes kötelezettséget. Így jártunk el az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett, vagy állami koncessziókat tulajdonló cégek esetében is. Az állami kitettséget az elmúlt három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk; ahol ez a legfrissebb éves árbevétel legalább nyolcvan százalékát elérte, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelő képesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is. Az eszközértéken becsült cégeket külön jelöljük ( jellel). Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint egyeztetve magyar M&A tanácsadókkal, egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmaztunk a privát cégekre. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk az egyre inkább jellemző hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is.
A magyar Forbes indulásakor eldöntötte, hogy a magazinnál szeretne dolgozni, így levelet írt Galambos Márton főszerkesztőnek. Azóta bérelt helye van Budavári Dóra nevének az impresszumban. Meg a Balaton környékén is.
„Nem a tanninja, az íze vagy a tartalma az, amibe beleszerettem. A borok mögötti személyiségek és történetek ragadtak meg” – meséli Budavári Dóri, a Forbes PR-szerkesztője, amikor a bor iránti rajongásának kezdetéről kérdezem. Ez a szenvedély és a legnagyobb magyar tó iránti szeretete tette a Balaton-felvidék megkerülhetetlen figurájává, ahol ma már a maga szőlőjét műveli.A gyerekkori nyarakat Csopakon töltötte, mostanra pedig ezer szállal kötődik a térséghez, Balaton-felvidéki présháza és otthona vált állandó nyári bázisává. Jelenleg az 1 Bor 1 Vers projekten dolgozik a Forbes mellett aktívan, amiben feltörekvő magyar költők, írók és borászatok összekapcsolásával borospalackokon népszerűsíti a kortárs irodalmat. Rengeteget tett a térség népszerűsítéséért. Csak párat említve a Dóri nevéhez fűződő sok Balaton környéki projekt közül: évekig szervezte a Paloznaki Jazzpikniket, volt a We Love Balaton online magazin főszerkesztője, együttműködött több pincészettel, ő szervezi a Gasztrohegy tematikus hétvégéit badacsonyi vendéglátóhelyekkel összefogva, podcastot készít, illetve a Balaton Camino társalapítójaként már háromszor körbejárta a tavat.
Szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon.
Dóri kommunikáció és nemzetközi kommunikáció szakon végzett az egyetemen, megjárta a legnevesebb hazai reklámügynökségeket, végül az újságírásnál kötött ki. 2013-ban, egy rövid berlini kitérő előtt jött vele szembe a magyar Forbes magazin megjelenésének híre, gyorsan jelezte Galambos Márton főszerkesztőnek, hogy a lapnál szeretne dolgozni. Azóta minden számban ott a neve: először mint újságíró csatlakozott, készített címlapinterjút Axente Vanessa magyar modellel is, később pozíciót váltott, és a magazin PR-anyagainak szerkesztője lett. Dóri viseli gondját a lapban és a Forbes.hu-n megjelenő fizetett tartalmaknak (többfajta jelölést használunk, bekerülésük hátterét a magazin 7. oldalán magyarázzuk el bővebben). Ide tartoznak a hagyományos PR-cikkek, de a videós tartalmak vagy a mikroszájtok is. Kapcsolatban van a megrendelőkkel, fotósokból és újságírókból álló stábjával ötletel, menedzsel, szerkeszt, ír. „Az írás is, a szervezés is közel áll hozzám, de míg előbbi jóval elmélyültebb, időigényesebb folyamat, utóbbi állandó készenlétet és pörgést igényel. Nem titkolt célom megtalálni az egyensúlyt a kettő között. A szózsonglőrködés teljesen kikapcsol, de hiányozna a nyüzsgés.”
A világ legkisebb borboltja Jó ideje kétlaki életet él a főváros és a Szent György-hegy között, kikapcsolják a kert körüli teendők. Hosszan sorolja, hogy a magaságyások létrehozásától az ültetésen át a gazolásig minden kerti munkát szívesen csinál. Egyszer befőz, aztán aszal, máskor tésztát gyúr. „Ha megunom, és elfáraszt a kétkezi munka, visszatérek Budapestre, ahol mindig iszonyú luxusnak tűnik leülni egy kávézóba vagy megrendelni otthonra a vacsorát. Aztán ezt is megunom, és sietek vissza a Balatonhoz, hogy begyújtsam a kályhát.”
Ottani konyhájának polcrendszerén, vagy ahogy ő hívja, „a világ legkisebb borboltjában” csakis Szent György-hegyi borokat találunk. Nem klisé, a Borbolt a völgyben nevű popup üzletecskébe szó szerint az utcáról is beeshetünk, a mi beszélgetésünket is megszakítják a véletlenszerűen betoppanó vásárlók. Nemcsak árul, maga is belefolyik a borkészítésbe – Homoky Dorka borásszal közös földjük van a hegyen, Dóri a szőlőműveléssel, Dorka a borok készítésével foglalkozik. „Hiába a mi munkánk gyümölcse a megszülető termék – mondja –, irányítani csupán a készítés egyes részeit tudjuk. A bor igazi erejét a természet zabolátlansága adja. A teljes rituáléban a folyamat kézzelfoghatósága okozza a legnagyobb örömet, és persze az, amikor jó társaságban bontunk ki egy palackot.”
Mosolyogva teszi hozzá, hogy szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon. Szőlőművelés közben nem biztos, hogy meghallja a váratlanul érkező vásárlókat.
Londonban élek, évi kétszáz napot utazom a világban. Mikor hazatérek, utunk balatongyöröki családi nyaralónkba vezet, várnak a család és a gyerekkori barátok. Ha igazi feltöltődésre vágyunk, mindig elmegyünk a Szent György-hegyre. Teljesen megértem Budavári Dórit, mágikus ez a környezet. Valamelyik teraszon üldögélve feleségemmel, helyi fehér bor mellett egy remek vacsora után, pár óra alatt kipihenem a világ körüli utazások fáradtságát. Itt Toszkána csak második lehet! A Szent György-hegyről általában elugrunk Kisapátiba, a helyi pékségbe a világ legjobb kenyeréért, majd Nemesgulácsra forrásvízért. Barátaimmal sűrűn biciklizünk is, néha beugrunk egyikükhöz, ő olyan szerencsés, hogy a Szent György-hegyen van háza, lélegzetelállító kilátással!
Írta: Orbán Krisztián Elmennél tanácsadónak, ha rendszerint járadékvadászokat kellene segítened? Lennél menedzser, ha az összes fontos kérdés külföldön, a fejed felett dőlne el? Vállalkoznál, ha pusztán uniós pénzt égetnél el reménytelen ötletekre? Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Októberben Simó György tér vissza! Nem? Pedig ha húszas éveidben jársz, nagy eséllyel ez a jövő vár rád. […]
Bélflóránk jelentős mennyiségi és minőségi változáson megy át, mire elérjük a felnőttkort.De pontosan mi is az a bélflóra, hogyan kerül az emésztőrendszerünkbe, és miért olyan nagy jelentőségű fertőzésveszély esetén?
Fitneszversenyzőként kétszer lett a világ legjobbja, testét azonban megviselték a kőkemény edzések és az eredményhez vezető diéták. Németh Dorottya ma már – a maga példájával – a „normális” test elfogadására biztatja a nőket, és nem fél megmutatni a közösségi média által sugallt valóság álságos voltát sem.
„Az adat az új olaj!” – halljuk egyre gyakrabban… S valóban, mai világunkban ez a legnagyobb érték. A nagy multinacionális cégek, mint a Google, a Facebook üzleti modelljüket részben arra alapozzák, hogy az általuk jogszerűen megszerzett adatokból üzleti célra használható adatbázist építenek.