Abból főzök, ami van, amit a természet éppen nyújtani tud – ez az alapelve Szabó Adrienn-nek, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusának, a Magyar superfood című (részben szakács)könyv szerzőjének, akit az Instagramon csaknem tízezren követnek. Interjú bőrt roncsoló kesudióról, magyar gránátalmáról és arról, miért gond, hogy nemcsak a csirkemell bújik ki a tojásból, hanem az egész csirke.
A superfood az egyik legújabb felkapott gasztronómiai kifejezés, és jellemzően olyan nem mindennapi, import- és egzotikus alapanyagokat sorolnak ide, mint a gojibogyó, az avokádó, a tengeri moszat vagy a lazac. Ehhez képest te a Magyar superfood című könyvedben a legismertebb itthon termő zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, magvakat és állati eredetű nyersanyagokat vonultatod fel. Jól látom, hogy lényegében meghekkelted ezt a jelenséget? Szakmán belül egyszer meg is kaptam a kritikát érte. Mert amikor megjelent a könyv, már sokan követtek az Instán, és szinte kikérték maguknak, hogy hogyan állhatok bele ebbe a divathullámba, hogyan írok superfoodos könyvet – én, aki addig olyan hitelesnek tűntem. De aztán amint belelapozott valaki, rájött, hogy ez egy fityisz. (Nevet.) Teljesen egyszerű magyar alapanyagokról szól.
Csak azért adtam neki ezt a címet, mert elsősorban azoknak szántam, akik ismerik a superfood fogalmat, és keresik is ezeket az élelmiszereket. Mert sokan azt hiszik, hogy olyanok, mint az étrendkiegészítők. A rohanó életmódban pedig, amikor az embernek nincs ideje egészségesen élni, könnyű megoldás lehet, hogy gyorsan vesznek valamelyikből. Pont nekik akartam megmutatni, hogy van egészséges hazai alternatíva.
Ezeket a hagyományos, itthon megtermő zöldségeket nem nevezte senki korábban szuperélelmiszereknek? Valójában semmi szakmai alapja nincs a superfood kifejezésnek, a dietetikusok nem is használják tudományos kontextusban. A Felelős Gasztrohős Alapítványnak van egy térképe, amin megmutatják az importált egzotikus szuperélelmiszerek magyar alternatíváit. Miután az egészséges táplálkozásnak az a lényege, hogy minél színesebben, változatosabban együnk, kis túlzással szinte mindent elnevezhetnénk szuperélelmiszernek. Persze ha azt mondom, hogy a sima magyar főzőtök is szuperélelmiszer, hiszen értékes, egészségvédő hatású fitovegyületeket tartalmaz, az elég furán hangzik, de igen, ezt tettem. Minden jó minőségű, profán alapanyagot piedesztálra emeltem.
Heteket, hónapokat vársz egy műtétért, vagy fizetsz? Változtak a járvány utáni állami-magán dinamikák: hiába az árak ugrása, többen kerülnék el az időközben duplájára nyúló sorokat.
A koronavírus-járvány előtt, 2014 és 2020 között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, azaz a NEAK összesen harmincmilliárd forintot költött a kórházi műtétek eposzivá duzzadó várólistájának csökkentésére. Az átláthatóság és a gyorsaság reményében 2019-ben új szabályokat vezettek be az egészségügyi intézményekben: szétválasztották a várólistát és az úgynevezett előjegyzési listát. Utóbbira azok kerülnek, akiket saját kérésükre vagy állapotukra hivatkozva nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban. Esetenként negyvenezer forintos büntetéssel kapott hibalistát a szolgáltató, ha többször, orvosi indoklás vagy betegnyilatkozat nélkül soroltak valakit későbbi időpontra, és a NEAK az ellátást sem fizette ki.
Az alapkezelő számításai szerint a páciensek hatvannégy százalékánál – főként a nőgyógyászati, mandula-, szürkehályog-, csípő- és térdprotézisműtétekre várók esetében – hozhatott volna jelentős megkönnyebbülést a lista átalakítása. Ha nem is járt volna a kórházi ellátások strukurális problémáiban gyökeres változással, az eddigi várólisták negyedének büntethetősége ugrásszerűen javíthatta volna a számokat. Javíthatta volna, ha a koronavírus nem ír új világrendet.
Vársz Nemhogy maradt a status quo, de az időközben kialakuló, a magyar egészségügyi ellátást sorscsapásként érő pandémiás helyzet a covidtesztek eredményén kívül mindent negatív irányba tolt. A kapacitásban keletkező fojtó szűkület miatt a halasztható műtétek és a nem életkritikus ellátások várakozási ideje hetekről hónapokra, hónapokról évekre nőtt, ugyanakkor az ellátásért sorban állók száma is növekedett. A járványtól, a kórházi megfertőződéstől és a túlterhelt osztályoktól félő – és emiatt távol is maradó – páciensek tömege ezt ugyan halványan ellensúlyozta az első hullám alatt, de a várakozási időket megnyújtó hatásokat hosszú távon nem egyenlíthette ki.
2020 februárjában még harmincezren, júniusban már csak alig tizenhatezren vártak műtétre, de 2021 végére újra megduplázódott a műtétre várók száma, a leghosszabb várakozási időnél pedig döbbenetes, a korábbinak akár kilencszeresére növekvő adatokat mutatott a NEAK adatbázisa. Csípőprotézis-műtétre hat és fél évet, térdprotézisre már nyolcat is várhattak a legszerencsétlenebb betegek. Az átlagos várakozási idő csípőprotéziseknél 324 napról 528 napra, a sérvműtéteknél 125 napról 418-ra növekedett 2020. május és 2022. január között, 2022 júniusában pedig már ötvenhatezren vártak műtétre.
Két lényegi válaszuk volt erre az állami egészségügy irányítóinak. Először várólista-csökkentési programot indítottak, hét hónapos időtávban tizenkétmilliárd forintot áldozva az államkasszából arra, hogy többletfinanszírozást juttassanak a műtéteket felpörgető egészségügyi szolgáltatóknak. A másik megoldás ennél jóval egyszerűbb volt: besöpörték a szőnyeg alá a problémákat. 2022 februárjában, a választási kampány véghajrája előtt eltűntek a NEAK részletes, politikailag egyre vállalhatatlanabb várólistaadatai. A legrövidebb és leghosszabb várakozási időt törölték, az adatbázisból már csak a visszamenőleges, elmúlt hat hónapos adatokat (átlagos és medián várakozási időt) lehet látni.
A várakozás árát a páciensek egészségük, életminőségük romlásával fizetik meg. Az Országos Gerincgyógyászati Központ felmérése alapján a gerincműtétre váró 1400 beteg nagy többsége jelentősen megszenvedhette a halogatást, hiszen a járványhelyzet alatt például a fizioterápiához sem fértek hozzá – így csak fájdalomcsillapítókhoz fordulhattak, és reménykedhettek, hogy mielőbb sorra kerülnek.
Fizetsz Az ellátás problémáira a magánszektor adott – meglehetősen dráguló – választ. Az állami kórházak leterheltsége, valamint a minőség és az elégedettség fontossága is egyre inkább a magánkórházak felé tereli a pácienseket, már azokat, akik képesek az iramot tartani a minden máshoz hasonlóan inflálódó árképzéssel. A korábban tizenöt–húszezer forintos szakorvosi vizit a járvány után inkább huszonöt–harmincezerbe kerül, a koronavírus előtt nagyjából másfél milliós csípőprotézis-műtét a kétmillió forint fölötti kezelések csoportjába tartozik.
Az árak feltornászásának ellenére úgy tűnik, fizetőképes kereslet is akad. Az EY kutatása szerint a magyarok kétharmada vesz igénybe egészségügyi magánellátást, és ez a kereslet már nemcsak a járóbeteg-forgalom növekedésében érhető tetten, hanem a fekvőbeteg-ellátásban, a komplexebb műtéteknél is jelentkezik. Egyre több műtétet végeznek magánban, és egyre több a magánkórház is. A Doktor24 tavaly ősszel nyitott multiklinikát, a Budai Egészségközpont 2023-ban ad át új épületet. A kereslet annyira nő, hogy egyes magánklinikák már jelentős – de az állami ellátásénál azért jóval rövidebb – várakozási idővel működnek. A piacvezetői pozícióra hajtó Doktor24 budapesti multiklinikájának nyitása előtt például vagy száz beteg várt másfél millió forintos csípőprotézis-műtétre.
A magánkórházak 2021-es mutatói hatékonyságban és eredményességben is javultak. A Heal Partners kutatása szerint a piaci szereplők medián árbevétele 2020 óta egy év alatt harmincöt százalékkal nőtt, és javult az EBITDA-fedezet (a cégek pénztermelő képessége) is. Ez azt mutatja, hogy az ellátási volumenek emelkedése mellett az árazás felkapaszkodásának is meghatározó szerepe volt a bevételnövekedésnél, vagyis nemcsak több embert láttak el (kezeltek és műtöttek), hanem drágábban, és nagyobb profitrátával is tették.
29
A legszerencsésebb persze az lenne, ha rövidülnének az állami ellátás várólistái, és még szélesebb körben lennének elérhetők a magánszolgáltatások. Erre megoldás lehetne, ha a NEAK legalább a kiugróan hosszú várakozási idejű műtéteknél – például a térd- és csípőprotéziseknél – becsatornázná a magánklinikákat is. A privát intézmények ugyanis a megemelt közfinanszírozás láttán már minden bizonnyal szívesen lehajolnának az áraiktól ugyan elmaradó, de a többletszolgáltatásokért kért díjakkal már tárgyalásképes összegekért. Amíg ez nem valósul meg, addig a várakozási idővel diszkontálva számolgathatjuk egészségünk jelenértékét.
Osztalékpapírt
Egyre többen érzik, hogy az emelkedő kamatok és a pénzbőség vége nukleáris telet
hozhat a tőkepiacokon. A korábbi „megveszem, pár hónap, és úgyis felmegy”
részvényvásárlási stratégia már régen a múlté, a globális kötvénypiacokon pedig ez az év az egyik legrosszabb teljesítményét hozta a világháborúk óta. Sok fiatalabb befektető még nem találkozott a valóságban az egyszerre emelkedő infláció és
kamatok hatásával: most tapasztalják meg, hogy ilyenkor alig marad rejtekhely
a piacon.
A tapasztaltabbak már tavaly megkezdték az osztalékfizető, minőségi (value) részvényekből összeállított portfóliók kiépítését, holott a piac sokáig lenézte ezt a
kissé öreguras hozzáállást. A pénzügytan főárama már a 60-as évek végén megállapította, hogy a vállalati osztalékpolitika nem befolyásolja az értékelést, hiszen
mindegy, hogy a többletpénz a vállalati értéket vagy a bankszámlánkat duzzasztja, a végén úgyis hozzánk kerül a haszon. Legalábbis egy ideális világban. De a gyakorlatban nagyon távol állunk egy olyan gazdasági rendtől, amelyben például nincsenek adók vagy tranzakciós költségek.
Az osztalékvadászatot azzal a viselkedési közgazdaságtani elgondolással is érdemes magyarázni, miszerint „miénk a gyár, de jobb, ha az én részem otthon van”, azaz a befektető alapvetően veszteségkerülő. A növekvő osztalékok ráadásul optimista
vállalati perspektíváról is tanúskodnak, és védenek a menedzsment luxusköltéseivel
szemben. A növekvő osztalékhozam nemcsak az infláció ellen nyújthat legalább
részleges védelmet, hanem a befektetések megtérülését is felgyorsítja.
„Mindössze” annyi a dolgunk, hogy olyan minőségi részvényeket találjunk, amelyek
ebben a nehéz környezetben nemcsak fizetik korábbi osztalékukat, de még növelni is tudják. Régebben volt egy könnyű módszer a szelekcióra: osztalékarisztokratáknak
nevezzük azokat a társaságokat, amelyek huszonöt egymást követő évben nemcsak
fizettek nyereségrészesedést, de évről évre egyre többet.
Az elmúlt huszonöt év győztesei közül azonban sokan a növekedésüket áldozzák fel, hogy ebben az illusztris társaságban maradhassanak. Ha átnézzük a listát, csökken a lelkesedésünk, leginkább energiacégek és a problémás közszolgáltatók maradtak
rajta.
Ezért most olyan szektorokat érdemes keresni, amelyek profitálnak az emelkedő
kamatkörnyezetből (például a bankok és a biztosítók), de a szektorokon belül is
gondosan kell szelektálni. No, meg figyelni kell a geopolitikai eseményekre, és
megfelelően időzíteni. Nem lesz könnyű.
Kiss Mónika, a Prestige Financial Zrt. vezető stratégiai tanácsadója
Újra vadul ráugrottak a magyar kisbefektetők a zuhanó OTP-részvényre. Az elmúlt huszonöt évben kis türelemmel mindig nagyot nyert, aki ezt tette. Most milyenek az esélyek?
A világ száguld. És te? – kérdezzük a Forbes Money Summit hirdetésein, amit idén először szervezünk meg a Forbes Flow előtti napon, október 6-án. A helyzetleírással sokan azonosulhatnak, kiugróan jól fogynak a jegyek, annak ellenére, hogy az augusztus nem a jegyvásárlás időszaka – ezt tudjuk, évek óta adunk el jegyeket a Flow-ra. Az infláció minden pillanatban velünk van, nem csoda, hogy legtöbben információt […]
Hanyatló tévénézettség, hanyatló mozilátogatottság. Ezen a piacon látta meg pár éve rengeteg médiacég a streamingmodellben a jövőjét, megirigyelve, hogy hasít a Netflix a tőzsdén,
pláne a covid óta. Ma úgy ütik a streamingóriás papírját, mint régen azokét, akik nem szálltak be a streamingbe.
Közép-Európa felmosófej-nagyhatalma bújik meg a horvát határtól bő tíz kilométerre. A siklósi Bonus Kft. a 90-es évek derekán disznóvágásokhoz kezdett el fémdörzsit gyártani, azóta kétmilliárdos árbevételű bizniszt épített fel mosogatószivacsokból, felmosóvödrökből és törlőkendőkből. Az alapító Botos házaspár mellett már a fiuk is lelkesen menedzseli a céget.
A fejfájás egy nagyon gyakori egészségügyi probléma világszerte. Egy Magyarországon végzett kutatás eredményei alapján a lakosság 32 százalékának volt legalább egyszer fejfájása az ezt megelőző fél évben és a fejfájással küzdők legalább 5-ször érzékelték a panaszt a fél év alatt. A fejfájásról elmondható általánosságban, hogy nagyobb részben a nőknek okoz rendszeres problémát a mindennapokban, a már előbb említett kutatás szerint
