Kádár-Papp Nóri életében kétszer mondott hangsúlyos nemet. Egyszer kislánykorában a szertornára és az olimpiai álomra, egyszer felnőttként arra, hogy diplomája után valóban testnevelő tanár legyen. Aztán egy tavaszi napon újra elkezdett mozogni, és megszületett egy mára százmilliós üzlet, a Gyerünk, anyukám!
Egy rövid, vörös hajú nő navigált fel a fővárosi Margit híd járdájára a Jászai Mari tér felől. Kádár-Papp Nóra egyszerű, esernyőre csukható ikerbabakocsit tolt maga előtt 2014 első, igazi tavaszi napján. Azt, hogy vizeskulacsa és az ikrek tízóraira szánt bébiételei mellett húsz kiló súlyfelesleget is cipelt magán, szinte csak ő tudta. Szégyellte is, hogy kismamaruháin kívül nemigen tud mit felvenni. Öt perccel korábban, a Pozsonyi úton átment az utca másik oldalára, amikor ismerőst látott közeledni. Őt, aki óvodás korától szertornázott és testnevelő tanári végzettsége van, ne lássák így. Sokadszor próbálkozott a mozgással, aznap úgy indult, hogy most vagy soha.
Lihegve, fájdogáló térddel ért a margitszigeti nagyrétre, meg is jegyezte magában, hogy állóképességén is lesz mit fejleszteni. Zsebében cetli lapult, arra írta össze az elvégzendő gyakorlatokat. Szakember lévén nyilván fejben és azon a bizonyos papíron is megvolt neki, mit kell csinálnia, hogy jobban érezze magát a bőrében, de a motivációt még kereste magában. „Futásnak túlzás lenne nevezni, inkább gyors gyaloglás volt az első pár alkalom.” Majd jöttek a tornagyakorlatok és idővel a lelkesedés is. Fél év múlva vette észre a testén, hogy alakulgat. Addig sok, Margitszigeten sétáló babakocsis állt meg, és nézte a gyakorlást. Egyikük oda is ment hozzá, és megkérdezte, milyen edzést csinál, és lehet-e csatlakozni. Nóri annyit mondott, semmi extrát, csak összeírt magának egy edzéstervet. Elmondta, hogy Gyerünk, anyukám! nevű Facebook-oldalán beszámol az edzéseiről, tartsák ott a kapcsolatot. Hosszú hónapokig mégsem hallott az érdeklődőről, aztán egyszer csak kapott tőle egy üzenetet. Azt írta, akkora hatással volt rá a találkozás, hogy azóta ő is heti két-háromszor tornázik, étrendet váltott, és nagyon jó eredményei vannak. „Szerinte ezt nekem köszönheti, mert ott elérte az a felismerés, hogy ő is tehet magáért.”
Ez volt az első jele, hogy lelkesedését másokra is át tudja ragasztani. (A közösségi tornázásokkal indult Gyerünk, anyukám! mozgalom, és később vállalkozás sztoriját a 2015. novemberi Forbesban írtuk meg, majd 2019. novemberi számunkban néztük meg, hová fejlődött az üzlet.) A Gyerünk, anyukám! edzéseit Nóri a nappalijukban kezdte felvenni 2014-ben, most jellemzően nyolchetes csomagokban adják el az előre felvett edzéseket.
A magyar Forbes indulásakor eldöntötte, hogy a magazinnál szeretne dolgozni, így levelet írt Galambos Márton főszerkesztőnek. Azóta bérelt helye van Budavári Dóra nevének az impresszumban. Meg a Balaton környékén is.
„Nem a tanninja, az íze vagy a tartalma az, amibe beleszerettem. A borok mögötti személyiségek és történetek ragadtak meg” – meséli Budavári Dóri, a Forbes PR-szerkesztője, amikor a bor iránti rajongásának kezdetéről kérdezem. Ez a szenvedély és a legnagyobb magyar tó iránti szeretete tette a Balaton-felvidék megkerülhetetlen figurájává, ahol ma már a maga szőlőjét műveli.A gyerekkori nyarakat Csopakon töltötte, mostanra pedig ezer szállal kötődik a térséghez, Balaton-felvidéki présháza és otthona vált állandó nyári bázisává. Jelenleg az 1 Bor 1 Vers projekten dolgozik a Forbes mellett aktívan, amiben feltörekvő magyar költők, írók és borászatok összekapcsolásával borospalackokon népszerűsíti a kortárs irodalmat. Rengeteget tett a térség népszerűsítéséért. Csak párat említve a Dóri nevéhez fűződő sok Balaton környéki projekt közül: évekig szervezte a Paloznaki Jazzpikniket, volt a We Love Balaton online magazin főszerkesztője, együttműködött több pincészettel, ő szervezi a Gasztrohegy tematikus hétvégéit badacsonyi vendéglátóhelyekkel összefogva, podcastot készít, illetve a Balaton Camino társalapítójaként már háromszor körbejárta a tavat.
Szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon.
Dóri kommunikáció és nemzetközi kommunikáció szakon végzett az egyetemen, megjárta a legnevesebb hazai reklámügynökségeket, végül az újságírásnál kötött ki. 2013-ban, egy rövid berlini kitérő előtt jött vele szembe a magyar Forbes magazin megjelenésének híre, gyorsan jelezte Galambos Márton főszerkesztőnek, hogy a lapnál szeretne dolgozni. Azóta minden számban ott a neve: először mint újságíró csatlakozott, készített címlapinterjút Axente Vanessa magyar modellel is, később pozíciót váltott, és a magazin PR-anyagainak szerkesztője lett. Dóri viseli gondját a lapban és a Forbes.hu-n megjelenő fizetett tartalmaknak (többfajta jelölést használunk, bekerülésük hátterét a magazin 7. oldalán magyarázzuk el bővebben). Ide tartoznak a hagyományos PR-cikkek, de a videós tartalmak vagy a mikroszájtok is. Kapcsolatban van a megrendelőkkel, fotósokból és újságírókból álló stábjával ötletel, menedzsel, szerkeszt, ír. „Az írás is, a szervezés is közel áll hozzám, de míg előbbi jóval elmélyültebb, időigényesebb folyamat, utóbbi állandó készenlétet és pörgést igényel. Nem titkolt célom megtalálni az egyensúlyt a kettő között. A szózsonglőrködés teljesen kikapcsol, de hiányozna a nyüzsgés.”
A világ legkisebb borboltja Jó ideje kétlaki életet él a főváros és a Szent György-hegy között, kikapcsolják a kert körüli teendők. Hosszan sorolja, hogy a magaságyások létrehozásától az ültetésen át a gazolásig minden kerti munkát szívesen csinál. Egyszer befőz, aztán aszal, máskor tésztát gyúr. „Ha megunom, és elfáraszt a kétkezi munka, visszatérek Budapestre, ahol mindig iszonyú luxusnak tűnik leülni egy kávézóba vagy megrendelni otthonra a vacsorát. Aztán ezt is megunom, és sietek vissza a Balatonhoz, hogy begyújtsam a kályhát.”
Ottani konyhájának polcrendszerén, vagy ahogy ő hívja, „a világ legkisebb borboltjában” csakis Szent György-hegyi borokat találunk. Nem klisé, a Borbolt a völgyben nevű popup üzletecskébe szó szerint az utcáról is beeshetünk, a mi beszélgetésünket is megszakítják a véletlenszerűen betoppanó vásárlók. Nemcsak árul, maga is belefolyik a borkészítésbe – Homoky Dorka borásszal közös földjük van a hegyen, Dóri a szőlőműveléssel, Dorka a borok készítésével foglalkozik. „Hiába a mi munkánk gyümölcse a megszülető termék – mondja –, irányítani csupán a készítés egyes részeit tudjuk. A bor igazi erejét a természet zabolátlansága adja. A teljes rituáléban a folyamat kézzelfoghatósága okozza a legnagyobb örömet, és persze az, amikor jó társaságban bontunk ki egy palackot.”
Mosolyogva teszi hozzá, hogy szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon. Szőlőművelés közben nem biztos, hogy meghallja a váratlanul érkező vásárlókat.
Londonban élek, évi kétszáz napot utazom a világban. Mikor hazatérek, utunk balatongyöröki családi nyaralónkba vezet, várnak a család és a gyerekkori barátok. Ha igazi feltöltődésre vágyunk, mindig elmegyünk a Szent György-hegyre. Teljesen megértem Budavári Dórit, mágikus ez a környezet. Valamelyik teraszon üldögélve feleségemmel, helyi fehér bor mellett egy remek vacsora után, pár óra alatt kipihenem a világ körüli utazások fáradtságát. Itt Toszkána csak második lehet! A Szent György-hegyről általában elugrunk Kisapátiba, a helyi pékségbe a világ legjobb kenyeréért, majd Nemesgulácsra forrásvízért. Barátaimmal sűrűn biciklizünk is, néha beugrunk egyikükhöz, ő olyan szerencsés, hogy a Szent György-hegyen van háza, lélegzetelállító kilátással!
Kakas Sándor sem polgármester, sem teagyáros nem akart lenni Pécsváradon, aztán mégis mindkettő megvalósult, utóbbi pedig még mindig szerepet játszik az életében. Cége, Mecsek Tea márkanéven, harminchat éve gyárt teákat, angliai partnerük már az Amazonon is árulja őket.
Külvárosi kávézó végképp csak jó kávéval működik – ezzel az alapelvvel nyitotta meg hat éve Podpácz Dorottya és Czettli Brigi a Csillaghegyi Megállót. Ma már saját pörköltkávé-keverékük van, házi szendvicskrémjeiket pedig kerti partikra és előkelő fogadásokra is veszik.
Abból főzök, ami van, amit a természet éppen nyújtani tud – ez az alapelve Szabó Adrienn-nek, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusának, a Magyar superfood című (részben szakács)könyv szerzőjének, akit az Instagramon csaknem tízezren követnek. Interjú bőrt roncsoló kesudióról, magyar gránátalmáról és arról, miért gond, hogy nemcsak a csirkemell bújik ki a tojásból, hanem az egész csirke.
