Dudits Dénes a vagyonos függőket célozta meg szolgáltatásával, olyanoknak nyújt alkohol- és drogrehabilitációt, akik állami intézménybe nem vonulnának be. Kliensei révén maga is üzletemberré vált, és olyan szolgáltatásokat tervez, amilyenek még nem voltak Magyarországon. Ilyen a luxusrehab itthon és Ausztriában.
„Egy időben feküdtünk a Lipóton. Ő is a heroin miatt volt bent. Az egyik leghitelesebb szakember itthon a témában, és pont ezért. Nem könyvekből tanulta a tudományt, hanem ő is masszívan cuccozott.” Ezt Szabó Győző, az ismert színész és bő húsz éve felépült heroinista mondja Dudits Dénesről, a Dudits Józanság Programok alapítójáról és vezetőjéről. Mint sokan a segítői szakmában, Dénes is a maga példáján át került közel a témához. „A segítői szakma tulajdonképpen szabad függő lét” – mondja budai rendelőjében évekkel később. Ma már jókedvű, vigyorgós figura, teljesen absztinens. Alkoholt sem iszik, a józan mámor híve.
Pedig nem így indult. Fiatalkorában éveket töltött a kábítószerek, különösen a heroin világában, képtelen volt egyedül kiszállni. A sztereotípiákkal ellentétben jó családba született, szülei jómódú értelmiségiek, testvérei is rendezett családban élnek. Dénesnél viszont nagyon félrement valami, egy idő után tipikus narkós társaságban találta magát, hasonlóan lecsúszott emberek között, teljes kilátástalanságban.
Egy nepáli drogtúrát emel ki, hasisért mentek az ázsiai országba. „Az utcán üldögélő, pizsamás gyógyszerész dobozában találtunk morfiumot. Csorba tűvel szúrtam magamba, igazi hentesmunka volt. Aztán a hazaúton meggyötört az éhezés, a pénztelenség, a hajléktalanság. Szófiában befostam az elvonási tünetektől.”
Szecessziós elemek, törökfürdő ihlette mozaikok, saroktorony és tetőtéri műteremlakások – a Matild-palota százhúsz éve is izgalmas volt, most is az. A legdrágább lakosztályban is jártunk.
A rendezetlen, középkorias szerkezetű pesti belváros a millennium előtti években, a mai Erzsébet híd építésével alaposan átalakult. Ekkor kezdtek a Klotild-paloták építésébe, a déli mindössze két év elteltével, 1901-re készen állt. Mint két kecses hölgy, keretezték az új híd kaputérségét, és a szimmetrikus épületeket még az is ismeri, aki ma csak keresztülutazik a belvároson. A díszes kapuzatokkal és kőhomlokzatokkal, kocsiátjáró passzázzsal, jellegzetes saroktornyokkal épült házakban impozáns belmagasságú, öt-hat szobás lakások, üzlethelyiségek és kávéház kaptak helyet. Tervezői a századforduló egyik legfoglalkoztatottabb irodáját vezető Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak – az építészpáros tervei alapján készült el egyebek mellett a New York-palota és a Zeneakadémia is.
Kis érdekesség, hogy az épület – száz évvel ezelőtt, a korabeli technikával és szállítási viszonyokkal – gyorsan megépült, de a felújításához kétszer ennyi idő, öt év kellett. Az épület 2014-ben került a török Özyer-csoport tulajdonába, a felújítás az ő megbízásukból kezdődhetett el. A lassúnak tűnő munkát persze magyarázza az is, hogy kisebb logisztikai bravúr volt a szűk és forgalmas telken építkezni, és az is, hogy Puhl Antal és Dajka Péter építészek – és persze a nyomukban dolgozó restaurátorok – alapos munkát végeztek az összetett műemléképületen. A névválasztásnál érdemes még egy pillanatra megállni. Az ikerpaloták József főherceg feleségéről, Mária Klotildról kapták a nevüket, a déli palotát csak a népnyelv hívta Matildnak. Valójában most sem Matild-palota – a tavaly nyári nyitás óta hivatalosan Matild Palace a neve.
Különleges szerkezetek
A két ikerpalota szerkezeti szempontból újítónak számított, mivel a földszint és a mezzanin tartópillérei és gerendái acélból készültek – de akkoriban még nem volt szokás ezt az anyagot megmutatni, így a homlokzaton a kétszintes portálszerkezettel, belül pedig körbefalazással gondosan eltakarták. A saroktoronyra is jellemző ez a kettősség: téglából épült, de ebből kívülről ma már semmit sem érzékelünk a díszes kőburkolatnak köszönhetően. Ezek a megoldások úttörőnek számítottak akkoriban, ahogy az ide beépített lift is, aminek modern változatait az eredeti gyártó, az amerikai OTIS készíthette el.
MŰTEREMLAKÁSOK ÉS
LAKOSZTÁLYOK
A tetőtérbe idővel a két tervező, Korb és Giergl építészműterme is beköltözött – ezeket a szállodai loftszobákat most úgy rendezték be, mintha egy műteremben járnánk. Bár az árak dinamikusan változnak, a hagyományos méretű szobák ára körülbelül 500 eurótól indul, a kissé bohémebb, színesebb műteremlakásokért ennél mélyebben kell a bankkártyás zsebbe nyúlni, míg a lakosztályokért, azon belül is a legexkluzívabb, saroktornyos lakosztályért még többet, 2500 eurót kell fizetni a vendégeknek éjszakánként. A legdrágább kategóriába eső lakosztályokat egyébként – a szállodaipari hagyományoknak megfelelően – nem találjuk meg az ismert oldalakon, csak közvetlenül, a szállodán keresztül foglalhatók.
Mint egy fürdőben
A szobák berendezése eltérő, de visszatérő elem a fürdőszobák kék mozaikja, amit a budapesti termálfürdők és a keleti fürdőkultúra ihletett. A szobák hangulata a hagyományosabb vonalat viszi, de a díszítésben helyenként megjelenik egy-egy szecessziós motívum is. A belső tereket Maria Vafiadis és a londoni MKV Design tervezte.
Kávéház
A földszinten nyílt meg a kaliforniai–osztrák Wolfgang Puck étterme, a The Spago, és hosszú hányattatott sors után újra megnyílt a Belvárosi Kávéház is, Matild Café néven. Az eklektikus külső mögött a belső térben már a szecessziós jegyek tűnnek fel, ezt talán itt lehet érezni a legerősebben például a falak festésén vagy a galériák kovácsoltvas korlátján. Ezekből persze nem sok eredeti maradt, a restaurátorok hosszú, kitartó munkával rekonstruálták őket. A színpad megmenekülése is tipikus budapesti sztori: már zajlott a felújítás, amikor egy idősebb úr bekopogott, hogy emlékszik, az eredeti színpad hová van bebetonozva. Valóban ott találták, ahol mondta, így sikerült helyreállítani. A színpadra hamarosan újra visszaköltözhetnek – az egykor tipikus pesti műfajnak számító – kabaré-előadások.
Egy varázslatos közép-európai magyar mester, német és New York-i hatásokkal, folyamatos kísérletezéssel és örökös kívülállással. Lakner Lászlóval, a kortárs magyar festészet egyik legfontosabb, legtöbbre értékelt alakjával berlini otthonában és műtermében találkoztunk. Úgy sziporkázott, ahogy csak egy nyolcvanhat éves bohém művész tud.
Bélflóránk jelentős mennyiségi és minőségi változáson megy át, mire elérjük a felnőttkort.De pontosan mi is az a bélflóra, hogyan kerül az emésztőrendszerünkbe, és miért olyan nagy jelentőségű fertőzésveszély esetén?
Közép-Európa felmosófej-nagyhatalma bújik meg a horvát határtól bő tíz kilométerre. A siklósi Bonus Kft. a 90-es évek derekán disznóvágásokhoz kezdett el fémdörzsit gyártani, azóta kétmilliárdos árbevételű bizniszt épített fel mosogatószivacsokból, felmosóvödrökből és törlőkendőkből. Az alapító Botos házaspár mellett már a fiuk is lelkesen menedzseli a céget.
