Heteket, hónapokat vársz egy műtétért, vagy fizetsz? Változtak a járvány utáni állami-magán dinamikák: hiába az árak ugrása, többen kerülnék el az időközben duplájára nyúló sorokat.
A koronavírus-járvány előtt, 2014 és 2020 között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, azaz a NEAK összesen harmincmilliárd forintot költött a kórházi műtétek eposzivá duzzadó várólistájának csökkentésére. Az átláthatóság és a gyorsaság reményében 2019-ben új szabályokat vezettek be az egészségügyi intézményekben: szétválasztották a várólistát és az úgynevezett előjegyzési listát. Utóbbira azok kerülnek, akiket saját kérésükre vagy állapotukra hivatkozva nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban. Esetenként negyvenezer forintos büntetéssel kapott hibalistát a szolgáltató, ha többször, orvosi indoklás vagy betegnyilatkozat nélkül soroltak valakit későbbi időpontra, és a NEAK az ellátást sem fizette ki.
Az alapkezelő számításai szerint a páciensek hatvannégy százalékánál – főként a nőgyógyászati, mandula-, szürkehályog-, csípő- és térdprotézisműtétekre várók esetében – hozhatott volna jelentős megkönnyebbülést a lista átalakítása. Ha nem is járt volna a kórházi ellátások strukurális problémáiban gyökeres változással, az eddigi várólisták negyedének büntethetősége ugrásszerűen javíthatta volna a számokat. Javíthatta volna, ha a koronavírus nem ír új világrendet.
Vársz Nemhogy maradt a status quo, de az időközben kialakuló, a magyar egészségügyi ellátást sorscsapásként érő pandémiás helyzet a covidtesztek eredményén kívül mindent negatív irányba tolt. A kapacitásban keletkező fojtó szűkület miatt a halasztható műtétek és a nem életkritikus ellátások várakozási ideje hetekről hónapokra, hónapokról évekre nőtt, ugyanakkor az ellátásért sorban állók száma is növekedett. A járványtól, a kórházi megfertőződéstől és a túlterhelt osztályoktól félő – és emiatt távol is maradó – páciensek tömege ezt ugyan halványan ellensúlyozta az első hullám alatt, de a várakozási időket megnyújtó hatásokat hosszú távon nem egyenlíthette ki.
Kakas Sándor sem polgármester, sem teagyáros nem akart lenni Pécsváradon, aztán mégis mindkettő megvalósult, utóbbi pedig még mindig szerepet játszik az életében. Cége, Mecsek Tea márkanéven, harminchat éve gyárt teákat, angliai partnerük már az Amazonon is árulja őket.
„Látja, itt már elkezdték ásni az alapot” – mondja Kakas Sándor, a Mecsek Drog Kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa, amikor megérkezem az interjúra Pécsváradra. Kovács Gábor kereskedelmi vezetővel tart terepszemlét a Mecsek Teákat gyártó cég főhadiszállása melletti telken. A gazdasági nehézségek ide is elértek, alapanyagellátásukat próbálják stabilizálni az év végéig felépülő raktárral. A teáikhoz használt gyógynövények havonta drágulnak. A száznyolcvanmillió forintos beruházással épülő könnyűszerkezetes csarnok háromszáz négyzetméterén a jelenlegi havi alapanyag-szükséglet helyett egy egész éves készletet is tárolni tudnak majd.
Az eredeti szakmája szerint építészmérnök Sándor rutinos nyilatkozó, a cég kinyomtatott történetével ül le az interjúra. 1985 és 1998 között ő vezette Pécsváradot a rendszerváltás előtti utolsó tanácselnökként, majd két cikluson át az SZDSZ színeiben megválasztott polgármesterként. Sem polgármester, sem teagyáros nem akart lenni, sőt egy pécsváradi költözés sem szerepelt eredeti tervei között.
Úton a TEA Legutóbb a Balatonnál nyaralt unokáival, amikor az arra sétálók meghallották, hogy teákról beszélnek, ráadásul a közelben ott állt Sándor autója is, TEA-rendszámmal. Szóba elegyedtek. „Csodálkoztak, hogy tényleg mi készítjük ezeket a teákat, és elmondták, hogy mennyire beváltak ezek a teák unokának és anyukának is.” Vevőjük a szoptatós édesanyáknak szánt tejszaporító és a hasfájós gyerekeknek kifejlesztett kamillás-édesköményes bébiteájukat dicsérte. „Ezekkel elsők voltunk a piacon a 2000-es évek elején.” Sándor hozzáteszi, hogy három hónap múlva „a nagyok” is kijöttek hasonlóval.
A tavaly 4,7–4,7 milliárd forintos forgalmú – nem kizárólag teagyártással foglalkozó – Herbáriához és a Naturlandhoz képest a Mecsek Drog Kft. 240 millió forintos 2021-es árbevételével kisebb szereplőnek számít. Mégis visszatette Pécsváradot a hazai gyógynövénytérképre, nem hiába gyógyítottak a környékbeli növényekkel már évszázadokkal korábban az itteni bencés monostorban.
Pécsvárad történelmi múltja mellett Sándor a település várossá nyilvánítására a legbüszkébb. Polgármestersége alatt, 1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök személyesen jött el az ünnepségre. „Árpi bácsit csupán egy ember kísérte, amikor idejött. Elhiszi? Ma már nincs ilyen.” 1998-ban befejezte politikai pályafutását, mert bővült a tea hazai piaci szerepe, és csak a vállalkozásra akart koncentrálni.
Sándor, amíg bírja, nem akar visszalépni a cégvezetéstől
Nem akarták, hogy elvesszen Polgármestersége alatt Sándorra az eladással és a műszaki háttérrel kapcsolatos dolgok hárultak, ugyanakkor orvos felesége is részt vett a családi vállalkozás irányításában. Eredetileg azért költöztek Pécsváradra 1979-ben, mert az asszony itt kapott háziorvosi állást. A rendszerváltást követő privatizációk keretében a Gyógyszertári Központok is magánkézbe kerültek. A Baranya megyei központ pécsi gyógynövénylaboratóriuma nem érdekelte a nagy gyógyszergyárakat, Sándorék viszont láttak benne fantáziát, és megvették. Nem akarták, hogy elvesszen a laborban felhalmozott tudás. Sokat beszélgettek a laboratórium szakmai atyjával, Szabó László Gyula professzorral, a Pécsi Tudományegyetem gyógynövény tanszékének egykori vezetője ma is több gyógyteakeverék összeállítója és az üzem aktív segítője.
A Gyógyszertári Központnak több, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (ma Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, OGYÉI – a szerk.) által gyógyhatású termékként bejegyzett teája volt. Ezek lettek az első Mecsek Teák, a máj, epehajtó és tisztítóteák. Az OGYÉI-engedély szigorú ellenőrzésekkel, keretrendszerekkel, laborvizsgálatokkal jár, jó indikátora a gyártás minőségének. A Mecsek Drog Kft.-nek jelenleg tizenegy ilyen engedélyes teája van.
Már az 1980-as évek végére szinte minden magyarországi gyógyszertárban lehetett kapni Mecsek Teát, majd bioboltokkal, drogériákkal, webshopokkal és élelmiszerláncokkal bővítették az értékesítést. A gyártást 1995-ben hozták Pécsről Pécsváradra, ahol azóta több ütemben bővültek. Most folyó beruházásukkal nemcsak raktári, hanem gyártóhelyet is létesítenek, új töltő, filterező és celofánozó gépeket is vásárolnak.
Bérgyártást is vállalnak, az első időszakban több ma is működő, ismert hazai cégnek gyártottak. Rendszeresen vannak külföldi partnereik, most épp Szlovéniába gyártanak sajátmárkás teákat. Legújabb fogyókúrás teájukat, negyven másik mellett pedig Angliába exportálják, ottani partnereik az Amazonon és más webáruházakban értékesítik a Mecsek Teákat. Sándor gyorsan eloszlatja illúzióimat a kizárólag magyar alapanyag-beszállítókról és az esetleges helyi füvesemberekről, akik kosárszám gyűjtik nekik a gyógynövényeket a kiváló mikroklímájú Mecsekben. Persze van a környéken kilencezer hektár erdő, és a bencés monostor ispotályában is az itt gyűjtött gyógynövényekkel gyógyítottak, de ma egyre kevesebben foglalkoznak gyógynövénygyűjtéssel és -termesztéssel. Elmondása szerint a Magyarországon termesztett gyógy- és fűszernövények mennyisége egyre csökken. Kamillát, édesköményt, csipkebogyót, hársfavirágot be tudnak szerezni ellenőrzött forrásból, de a Mecsek Teák többi alapanyagánál megjelenik az import is.
Czirbus Zoltán agrármérnök-közgazdász, a Naturland Magyarország Kft. stratégiai működésért felelős cégvezetője, egyben a Gyógynövény-szövetség és -terméktanács (GYSZT) elnöke szerint mennyiséget tekintve a gyógynövények több mint fele belföldi feldolgozásból, gyűjtésből vagy termesztésből származik, de a jelenlegi helyzet bizonytalansága sok mindent felülírhat. Sok vállalkozás ki van szolgáltatva a nagykereskedőknek, és az ár a domináns tényező, nyilván a nagykereskedők is onnan szerzik be az árut, ahol a legolcsóbb.
A mostani helyzet még bonyolultabb, mert az is kérdéses, hogy az aszály és a háború miatt egyáltalán hozzá lehet-e jutni az alapanyaghoz. Czirbus szerint ráadásul az egyébként is magas gabona- és a szárítási költséget tovább növelő energiaárak sem feltétlenül a gyógynövénytermesztés irányába tolják a két-három éve még élénkebb termesztői kedvet. A legfrissebb adatok szerint 28–30 ezer hektáron termesztenek Magyarországon gyógy-, fűszer- és aromanövényeket, a legnagyobb termőterületen csipkebogyót, édesköményt, ánizst, kamillát és levendulát.
Egy percnél tovább ne áztasd „Ötéves lízing van az egyik kocsimon, ami most lejár. Ha most veszek egy autót, még egy ötéves lízinget bevállalok” – mondja az épp hetvenéves Sándor. Három lánya közül Tilla és Dorottya is résztulajdonos a cégben, de a napi munkában nem vesznek részt. Kovács Gábort szakmai utódjának hívta a Mecsek Teához egy – Dr. Herz márkanéven étrendkiegészítőket forgalmazó – pécsi cégtől.
Az üzemben Gábor vezet körbe. „Ez itt Magyarország első filterező gépe” – mutat egy gépre, ami legalább tíz évet letagadhatna a harmincéves életkorából, és még ma is üzemképes. Aztán a tornyosuló, szállításra összekészített kartondobozok között szlalomozva mesél a teákról. Megállunk a „Csala Varázs” fogyasztótea mellett is, amit az azt sikeresen alkalmazó néhai Csala Zsuzsáról neveztek el. Sándor egy rendezvényen találkozott a művésszel, aki fogyni szeretett volna. Kérésére ajánlottak neki egy teakeveréket, ami nagyon hatékony volt, 2009-ben Csala húsz kilót fogyott vele, akkoriban gyakran írtak róla a bulvárlapok.
Az egyik emeleti helyiségben megnézzük a boszorkánykonyhát, itt mérik ki a keverék gyógynövényteákat a zsákok tucatjaiban sorakozó alapanyagokból. Az ajtó mellett speciálisan ide átalakított, betonkeverő-szerű keverőgép áll. A másik emeleti szobában tárolt fekete-, zöld-, rooibos- és gyümölcstea-keverékek illatát másnap is érzem a ruhámon.
Gábor az alapanyagraktárban megemlíti, hogy a mesterségesen szárított csipkebogyó is egyre drágább, télre három-négyszeres árral számolnak. Beszállítóikkal tavaly még egy évre előre meg tudtak állapodni az árakban, most néhány havonta emelkednek. Bőrükön érzik a filterpapír, az aromazáró (ebbe csomagolják egyenként a filtereket), a teásdoboz, gyűjtőkarton – vagyis a papír – drágulását is.
Úgy látják, a magyar vásárlók egyre árérzékenyebbek, a filteres teák mellett egyre népszerűbbek az otthoni keverékkészítéshez szükséges szálas, tasakos gyógynövények. A német piacon már legalább ötödével nőtt a bioteák iránti kereslet, a Mecsek Tea is efelé mozdul. Magyarországról például biokamillát, bioédesköményt is be tudnak szerezni. „Amikor idejöttem, megijedtem, hogy nincs kávégép” – mondja Gábor a bio english breakfast teájukhoz érve, aminek köszönhetően most már ki tudja hagyni a kora reggeli kávét. „Két-három perces áztatási javaslat van a dobozra írva, de én egy percnél tovább nem szoktam áztatni, mert így is hatékony.”
A fejfájás egy nagyon gyakori egészségügyi probléma világszerte. Egy Magyarországon végzett kutatás eredményei alapján a lakosság 32 százalékának volt legalább egyszer fejfájása az ezt megelőző fél évben és a fejfájással küzdők legalább 5-ször érzékelték a panaszt a fél év alatt. A fejfájásról elmondható általánosságban, hogy nagyobb részben a nőknek okoz rendszeres problémát a mindennapokban, a már előbb említett kutatás szerint
Orvosi és tudományos szempontból majdnem érthetetlen, miért nem foglalkoznak jobban az orvosok a traumák hatásaival, mondja Máté Gábor. A világhírű kanadai–magyar orvos szerint az egyes betegségek kezelésénél nem lehet eltekinteni a test és a lélek egymásra hatásától. Sosem érdekelte, hogy emiatt a szakmájából is kap rosszalló pillantásokat, neki elég annyi, hogy sok ezer embernek segített megérteni és feldolgozni a traumáját. Mégis, a sajátjaival csak több magánéleti krízis után kezdett el foglalkozni. Hetvennyolc éves korára jutott el oda, hogy a maga köré teremtett mítosz nélkül is szeretni tudja önmagát.
Láda Ákos és Zsuzsi Miskolcon születtek, Dunakeszin és Fóton nőttek fel, ma pedig már a Szilícium-völgyben, illetve Londonban építik mesterséges intelligencia és felhasználói élmény területén a Facebook és a többi platform jövőjét. Egy testvérpár a Meta csúcsáról – ajánló a Forbes.hu-ról.
