Heteket, hónapokat vársz egy műtétért, vagy fizetsz? Változtak a járvány utáni állami-magán dinamikák: hiába az árak ugrása, többen kerülnék el az időközben duplájára nyúló sorokat.
A koronavírus-járvány előtt, 2014 és 2020 között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, azaz a NEAK összesen harmincmilliárd forintot költött a kórházi műtétek eposzivá duzzadó várólistájának csökkentésére. Az átláthatóság és a gyorsaság reményében 2019-ben új szabályokat vezettek be az egészségügyi intézményekben: szétválasztották a várólistát és az úgynevezett előjegyzési listát. Utóbbira azok kerülnek, akiket saját kérésükre vagy állapotukra hivatkozva nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban. Esetenként negyvenezer forintos büntetéssel kapott hibalistát a szolgáltató, ha többször, orvosi indoklás vagy betegnyilatkozat nélkül soroltak valakit későbbi időpontra, és a NEAK az ellátást sem fizette ki.
Az alapkezelő számításai szerint a páciensek hatvannégy százalékánál – főként a nőgyógyászati, mandula-, szürkehályog-, csípő- és térdprotézisműtétekre várók esetében – hozhatott volna jelentős megkönnyebbülést a lista átalakítása. Ha nem is járt volna a kórházi ellátások strukurális problémáiban gyökeres változással, az eddigi várólisták negyedének büntethetősége ugrásszerűen javíthatta volna a számokat. Javíthatta volna, ha a koronavírus nem ír új világrendet.
Vársz Nemhogy maradt a status quo, de az időközben kialakuló, a magyar egészségügyi ellátást sorscsapásként érő pandémiás helyzet a covidtesztek eredményén kívül mindent negatív irányba tolt. A kapacitásban keletkező fojtó szűkület miatt a halasztható műtétek és a nem életkritikus ellátások várakozási ideje hetekről hónapokra, hónapokról évekre nőtt, ugyanakkor az ellátásért sorban állók száma is növekedett. A járványtól, a kórházi megfertőződéstől és a túlterhelt osztályoktól félő – és emiatt távol is maradó – páciensek tömege ezt ugyan halványan ellensúlyozta az első hullám alatt, de a várakozási időket megnyújtó hatásokat hosszú távon nem egyenlíthette ki.
A magyar Forbes indulásakor eldöntötte, hogy a magazinnál szeretne dolgozni, így levelet írt Galambos Márton főszerkesztőnek. Azóta bérelt helye van Budavári Dóra nevének az impresszumban. Meg a Balaton környékén is.
„Nem a tanninja, az íze vagy a tartalma az, amibe beleszerettem. A borok mögötti személyiségek és történetek ragadtak meg” – meséli Budavári Dóri, a Forbes PR-szerkesztője, amikor a bor iránti rajongásának kezdetéről kérdezem. Ez a szenvedély és a legnagyobb magyar tó iránti szeretete tette a Balaton-felvidék megkerülhetetlen figurájává, ahol ma már a maga szőlőjét műveli.A gyerekkori nyarakat Csopakon töltötte, mostanra pedig ezer szállal kötődik a térséghez, Balaton-felvidéki présháza és otthona vált állandó nyári bázisává. Jelenleg az 1 Bor 1 Vers projekten dolgozik a Forbes mellett aktívan, amiben feltörekvő magyar költők, írók és borászatok összekapcsolásával borospalackokon népszerűsíti a kortárs irodalmat. Rengeteget tett a térség népszerűsítéséért. Csak párat említve a Dóri nevéhez fűződő sok Balaton környéki projekt közül: évekig szervezte a Paloznaki Jazzpikniket, volt a We Love Balaton online magazin főszerkesztője, együttműködött több pincészettel, ő szervezi a Gasztrohegy tematikus hétvégéit badacsonyi vendéglátóhelyekkel összefogva, podcastot készít, illetve a Balaton Camino társalapítójaként már háromszor körbejárta a tavat.
Szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon.
Dóri kommunikáció és nemzetközi kommunikáció szakon végzett az egyetemen, megjárta a legnevesebb hazai reklámügynökségeket, végül az újságírásnál kötött ki. 2013-ban, egy rövid berlini kitérő előtt jött vele szembe a magyar Forbes magazin megjelenésének híre, gyorsan jelezte Galambos Márton főszerkesztőnek, hogy a lapnál szeretne dolgozni. Azóta minden számban ott a neve: először mint újságíró csatlakozott, készített címlapinterjút Axente Vanessa magyar modellel is, később pozíciót váltott, és a magazin PR-anyagainak szerkesztője lett. Dóri viseli gondját a lapban és a Forbes.hu-n megjelenő fizetett tartalmaknak (többfajta jelölést használunk, bekerülésük hátterét a magazin 7. oldalán magyarázzuk el bővebben). Ide tartoznak a hagyományos PR-cikkek, de a videós tartalmak vagy a mikroszájtok is. Kapcsolatban van a megrendelőkkel, fotósokból és újságírókból álló stábjával ötletel, menedzsel, szerkeszt, ír. „Az írás is, a szervezés is közel áll hozzám, de míg előbbi jóval elmélyültebb, időigényesebb folyamat, utóbbi állandó készenlétet és pörgést igényel. Nem titkolt célom megtalálni az egyensúlyt a kettő között. A szózsonglőrködés teljesen kikapcsol, de hiányozna a nyüzsgés.”
A világ legkisebb borboltja Jó ideje kétlaki életet él a főváros és a Szent György-hegy között, kikapcsolják a kert körüli teendők. Hosszan sorolja, hogy a magaságyások létrehozásától az ültetésen át a gazolásig minden kerti munkát szívesen csinál. Egyszer befőz, aztán aszal, máskor tésztát gyúr. „Ha megunom, és elfáraszt a kétkezi munka, visszatérek Budapestre, ahol mindig iszonyú luxusnak tűnik leülni egy kávézóba vagy megrendelni otthonra a vacsorát. Aztán ezt is megunom, és sietek vissza a Balatonhoz, hogy begyújtsam a kályhát.”
Ottani konyhájának polcrendszerén, vagy ahogy ő hívja, „a világ legkisebb borboltjában” csakis Szent György-hegyi borokat találunk. Nem klisé, a Borbolt a völgyben nevű popup üzletecskébe szó szerint az utcáról is beeshetünk, a mi beszélgetésünket is megszakítják a véletlenszerűen betoppanó vásárlók. Nemcsak árul, maga is belefolyik a borkészítésbe – Homoky Dorka borásszal közös földjük van a hegyen, Dóri a szőlőműveléssel, Dorka a borok készítésével foglalkozik. „Hiába a mi munkánk gyümölcse a megszülető termék – mondja –, irányítani csupán a készítés egyes részeit tudjuk. A bor igazi erejét a természet zabolátlansága adja. A teljes rituáléban a folyamat kézzelfoghatósága okozza a legnagyobb örömet, és persze az, amikor jó társaságban bontunk ki egy palackot.”
Mosolyogva teszi hozzá, hogy szívesen vár mindenkit borkóstolásra. Csak szóljunk előtte telefonon. Szőlőművelés közben nem biztos, hogy meghallja a váratlanul érkező vásárlókat.
Londonban élek, évi kétszáz napot utazom a világban. Mikor hazatérek, utunk balatongyöröki családi nyaralónkba vezet, várnak a család és a gyerekkori barátok. Ha igazi feltöltődésre vágyunk, mindig elmegyünk a Szent György-hegyre. Teljesen megértem Budavári Dórit, mágikus ez a környezet. Valamelyik teraszon üldögélve feleségemmel, helyi fehér bor mellett egy remek vacsora után, pár óra alatt kipihenem a világ körüli utazások fáradtságát. Itt Toszkána csak második lehet! A Szent György-hegyről általában elugrunk Kisapátiba, a helyi pékségbe a világ legjobb kenyeréért, majd Nemesgulácsra forrásvízért. Barátaimmal sűrűn biciklizünk is, néha beugrunk egyikükhöz, ő olyan szerencsés, hogy a Szent György-hegyen van háza, lélegzetelállító kilátással!
Fitneszversenyzőként kétszer lett a világ legjobbja, testét azonban megviselték a kőkemény edzések és az eredményhez vezető diéták. Németh Dorottya ma már – a maga példájával – a „normális” test elfogadására biztatja a nőket, és nem fél megmutatni a közösségi média által sugallt valóság álságos voltát sem.
Hozzánk nem küldik a gyerekeket, hanem legtöbbször „szabad akaratukból” jelentkeznek a szülők, ha megrekedtek a gyerek problémájával – mondják a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központban.
Heves gesztikuláció, pimasz grimaszok és egy szállóigévé vált ellenfélhergelés: „Ma nem!”, vagyis kábé, hogy „apukám, te ma itt biztos nem fogsz nekem gólt lőni”. Aki látott téged védeni a vízben, erre biztosan emlékszik. A szárazföldön is hamar elszakad a cérna?Fiatalon elég hirtelen haragú voltam, aztán huszonöt évesen apa lettem, majd bekerültem a felnőtt válogatottba, és húztam egy nagyon éles […]
