
Kárpáti Zoltán, a Batz Hungary Kft. tulajdonosa Galambos Márton főszerkesztővel mosolyog.
Bemutattuk a hazai Forbes jubileumi, 100. számát, és benne a most először összeállított, új listánkat, a 100 selfmade magyart. A rangsornak komoly visszhangja volt, sokan meglepődtek, mennyi saját jogon elért sikersztori van az országban.

Kárpáti Zoltán, a Batz Hungary Kft. tulajdonosa Galambos Márton főszerkesztővel mosolyog.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
A Unisys magyarországi szolgáltatóközpontja idén ünnepli 15 éves fennállását. Az indulás óta számos változás történt, többek között megsokszorozódott a csapat létszáma, és jelentősen megnőtt az elvégzendő feladatok komplexitása. A pécsi irodával együtt már három helyszínen vannak jelen, 2020-ban nyitották meg második budapesti irodájukat – Pest után Budán is –, ahova azonban a pandémia miatt egyelőre nem költöztek be. Hogyan készül a Unisys Magyarország a jövőre? Hogyan gondolta újra a vezetés a munkavégzést, a juttatásokat, a toborzást és az irodák szerepét? Ezekről a kérdésekről, valamint a vállalatok és a munkavállalók átalakuló viszonyáról beszélgettünk Makk Norbert ügyvezető igazgatóval.
AZ IT-ÜGYFÉLSZOLGÁLATTÓL A MÉRNÖKI FELADATOKIG
A Unisys a 2007-es év elején nyitotta meg magyarországi szolgáltatóközpontját, amely jelenleg körülbelül 800 főt foglalkoztat. Az amerikai központú multicég a hazai IT-ipar egyik legismertebb szereplője, amely helyi szinten is multinacionálisnak mondható, hiszen az itteni központban 53 nemzet dolgozik együtt. Az elmúlt 15 évben a folyamatos létszámnövekedés mellett számos magas hozzáadott értékű folyamat menedzselése került át ide. Ma már rendkívül szélessé vált a paletta az IT és az ahhoz kapcsolható szolgáltatások terén az infrastruktúra- és rendszerfelügyeleti feladatoktól a mérnöki munkán át a rendszertervezői és a tanácsadói szerepkörökig. „A technológiai forradalom a mi munkánkat is alakítja: a felhőalapú szolgáltatások, az automatizáció és a mobilitás támogatása mind olyan területek, ahol szükség van kollégáink szakmai tudására. Nem beszélve arról, hogy ma már szinte természetes a munkatársaink számára, hogy egy hozzájuk érkező problémát egy mesterséges intelligencia előzetesen áttekint, kategorizál és megoldási javaslatokkal lát el, míg 15 évvel ezelőtt nem létezett ilyen segítség” – mondja Makk Norbert.
FONTOS, HOGY MINDEN KOLLÉGA TUDJON FEJLŐDNI
A fenti feladatok ellátása sokféle, mindig naprakész tudást igényel, ezért a vállalat nagymértékben épít a munkavállalók szakmai fejlődésére, aminek érdekében munkaidőben végezhető, hosszútávú, belső képzéseket is biztosít számukra. „Fontosnak tartjuk, hogy minden kollégánk fejlődni tudjon és megvalósíthassa a kitűzött karriercéljait. Ennek a szemléletnek a sikerét tükrözi, hogy a 30 fős kezdőcsapatból 28-an ma is velünk vannak, és a többségük azóta akár többször átképezte magát, és újabb, az érdeklődéséhez jobban illő munkát végez” – hangsúlyozza az ügyvezető igazgató, hozzátéve, hogy az ügyféligények magas színvonalú kiszolgálása érdekében új tehetségek toborzására is folyamatosan szükség van, így jelenleg is számos nyitott pozícióval rendelkezik a cég. Míg stabil nyelvtudás minden esetben szükséges, az elvárt végzettséget az adott munkakör határozza meg, ugyanis a magyar leányvállalat a 100 százalékban IT tartalmú munkák mellett magát a globális céget támogató funkciókat is ellát, például itt ül az európai irodáinkat támogató HR csapat, valamint sales folyamatokban és új szerződések előkészítésében is részt vesznek a hazai központban dolgozó kollégák.
RUGALMASSÁG, TÁVMUNKA ÉS MÉLYÜLŐ BIZALOM
A Unisys gondoskodó munkáltatóként a személyes- és karriercélok támogatása mellett az alábbi területekre is kiemelt hangsúlyt fektet: a kollégák társadalmi, pénzügyi, fizikai és mentális jólétének támogatása (well-being), illetve olyan vállalati kultúra és közösség megteremtése, amelyben a mindenkori munkavállalók jól érzik magukat. Makk Norbert szerint a munkavállalói elégedettség növelése érdekében ma már elengedhetetlen a rugalmasság és ennek kapcsán a távmunka lehetőségének biztosítása is, ami a pandémia során a korábbihoz képest nagyobb jelentőséget nyert. „Az elmúlt időszakban gyakrabban és részeletesebben kértük ki a kollégáink véleményét, és ezeket a visszajelzéseket figyelembe véve gondoltuk újra munkáltatóként a feladatainkat és a felelősségünket. Úgy hiszem, hogy ilyen értelemben nálunk a fizikai távolság ellenére elmélyült a munkaadó és a munkavállaló közötti kapcsolat és a bizalom” – véli az ügyvezető igazgató.
AZ IRODA MINT KÖZÖSSÉGEK ÉS TALÁLKOZÁSOK TERE
A rugalmasság a munkavégzés minden területén, köztük az irodai terek használatában is érvényesülni fog. „A pandémia kezdete óta a biztonságot szem előtt tartva, senkit sem kényszerítettünk vissza az irodába egy percre sem. A megszokott megbeszéléseket, programokat és képzéseket megtartottuk, csak más módon. A személyes találkozások kapcsán a rugalmasság az alapelvünk, ami a jövőben tervezett hibrid működés bevezetésével is így marad, az iroda pedig nagyobb mértékben a találkozások terévé válik” – emeli ki Makk Norbert, aki azt is elárulja, hogy különféle programokkal szeretnék majd színesíteni az irodai munkát, hiszen a közösség összetartása és a személyes kapcsolatok ápolása nélkülözhetetlen a sikeres hosszútávú együttműködéshez. A hibrid jövőre gondolva a vállalat megtartja a pécsi és a pesti mellett a gyakorlatilag még vadonatúj budai irodáját is, hogy mindenki a számára kényelmesen megközelíthető helyszínre járhasson be. Ez a fajta rugalmasság a toborzási lehetőségeket is kibővíti, a magyar központ ugyanis már az ország bármely pontjáról várja a tehetséges jelöltek érdeklődését.
ÚJ JUTTATÁSOK A GONDOSKODÁS JEGYÉBEN
A gondoskodás, valamint a munkaadó és munkavállaló közötti kapcsolat elmélyülésének jegyében a vállalat a béren kívüli juttatások körét is szélesítette. A meglévő juttatások további, prémium egészségmegőrző programmal egészültek ki, amely alanyi jogon jár a belépés napjától. Ennek keretében a Unisys Magyarország partnerségre lépett az egyik legátfogóbb szolgáltatást nyújtó hazai magánegészségügyi intézménnyel. A mentális egészségmegőrzés szintén kiemelt figyelmet kap, mindenkinek elérhető, többnyelvű tanácsadással és konzultációs lehetőséggel bővült a munkáltatói gondoskodás köre. Továbbá a home office térnyerésével havi szinten anyagi támogatást is kapnak a kollégák az otthoni munkavégzéshez. „Úgy hiszem, hogy egy fejlődő, sokszínű és izgalmas jövőt teremtünk mind a vállalat, mind a kollégák számára. Bízom benne, hogy idén már személyes képzésekre, csapatépítőkre, sporteseményekre és egyéb céges rendezvényekre is készülhetünk, hiszen mindez amellett, hogy a vállalati kultúránk szerves része, egyúttal záloga a küldetésünk megvalósításának, miszerint egy cégként egy célért dolgozunk” – mondja zárásként az ügyvezető igazgató.
Már az is szokatlan modellnek indult, hogy egy magától is lendületesen terjeszkedő magánegészségügyi csoport összeállt egy hazai biztosítóval, és közös céget alapítva felvásárlásokba kezdett, de még egyedibb lett a felállás, amióta az Union mögött megjelent a magyar állam. Állami pénzből (is) épül az első országos magánegészségügyi hálózat? Hogy élhet együtt az állami és a magánegészségügy? Hány akvizíció lesz még? Páros interjú Almássy Gabriellával, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatójával és Lancz Róberttel, a Doktor24 Medicina vezérigazgatójával.
Az IBUSZ annak az 1902-ben alapított vállalatnak a jogutódja, melyet a Magyar Királyi Államvasutak hivatalos menetjegyirodájaként hoztak létre. Neve 1926-tól Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt., röviden IBUSZ lett.
Lackfi János 17 éves volt, amikor egy álszerelem kihozta belőle az állatot: „a köttőt”. Az elmúlt harminc évben több mint száz kötete jelent meg, de a műhelyteremtés is legalább annyira hajtja, mint az írás. Mostanra megtanult lassítani is – legalábbis a maga lackfis, hiperaktív módján.
Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitották a Magyar Királyi Operaházat, a tömeg tüntetést szervezett, és betört az épületbe, hogy lássa A zene apoteózisa című Lotz Károly-falfestményt. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó várta türelmetlenül, hogy az épület nehéz fakapui idén tavasszal újra megnyíljanak. Valóban sokáig voltak zárva, de a tizenhétezer négyzetméteres épület majdnem minden sarkában akad egy kis aranyozás, márvány vagy Zsolnay-kerámia. Na, meg ott vannak az egyedi gyártmányú ajtók, ablakok, kilincsek, bútorok, kárpitok, falfestmények és szobrok, ráadásul mindezt úgy kellett rekonstruálni, hogy az eredeti tervek régen elvesztek. Az épületet a tervezést vezető Zoboki Gábor építésszel jártuk végig, és többek között arról is beszélgettünk, hogy mi volt az operaházak szerepe egykor, és miért sikerült ilyen kivételesen jól a budapesti.