Jó nézni őket, ahogy az interjú előtt az ifjabb Attila türelmesen megmutatja az idősebb Attilának, hogyan csatlakozhat majd másnap a telefonjáról egy Zoom-beszélgetéshez. Végighallgatják egymást, mindig hozzá tudnak tenni a másik mondanivalójához, nem vitatkoznak, csak más szempontból szólnak a kérdéshez. Teljes a harmónia apa és fia között úgy is, hogy különböző területeken lettek sikeresek. Chikán Attilának, aki az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is volt, lényegében a Rajk Szakkollégium a legidősebb gyermeke, (második) fia viszont mindig is a vállalati szférában tevékenykedett, és a budapesti tőzsdén tavaly a legnagyobb áremelkedést produkáló, alternatív energiákra fókuszáló Alteót vezeti. Interjú ifjúkori lázadásról, idealista miniszterségről, a kihagyott gazdasági lehetőségek évtizedeiről és Chikán nagyapás könyvekről.
Kérdezett: G. Tóth Ilda és Ács Gábor / Írta: G. Tóth Ilda Fotók: Krasznai Zoltán, Orbital strangers
Mit gondolnak, melyikük sikeresebb? Egyáltalán, miben méri a sikert egy közgazdászprofesszor, és miben egy cégvezető? Chikán Attila (Ch. A.): Sosem rivalizáltunk, nem lehet összehasonlítani a kettőnk teljesítményét, ahogyan egy vízipólósét és egy súlylökőét sem. Attila nem próbált oktatni, én meg nem próbáltam vállalatot vezetni.
De ő legalább a gyakorlatban alkalmazza, amit az édesapja mindig tanított. Ch. A.: Igen, és ez nagyon jó érzés. (Nevet.) A siker kritériuma az én pályámon egyrészt a tudományos tevékenység, amit én gyakorlatközelben végzek, másrészt, mivel mindig elsősorban pedagógusnak tartottam magam, leginkább abban mérem a sikert, hogy nagyjából kilencszáz hallgatóm volt eddig a Rajk Szakkollégiumban, akiknek a társadalmi teljesítményére összességében és szinte egyenként is büszke lehetek. És az is nagy dolog, hogy mennyi Nobel-díjast láttunk vendégül a kollégiumban, vagy hogy a szakkollégiumi rendszer – jórészt a mi mintánkat követve – mára a felsőoktatás egészére kiterjed. Sok ilyen apró dolog teszi ki az egészet. Ifj. Chikán Attila (ifj. Ch. A.): Mindenki azt mondja, hogy nekem könnyű dolgom van, mert ott van mutatónak a részvényárfolyam. De szerintem az inkább eredmény, okozat. A siker e mögött van, és például abban látszik, hogy a csapatommal jó stratégiát, finanszírozást tudunk előállítani, vagy hogy lojális és értéket teremteni akaró emberek dolgoznak itt. Amúgy pedig nekem legalább annyira belső dolog ez, mint külső. Attól gondolhatom sikereresnek magam, hogy a bennem levő potenciál jó részét kiaknázom. Hagyok az asztalon dolgokat, de nem sokat. És ez inkább belső érzés, mintsem objektíven bizonyítható siker. Arról van szó, hogy amikor kellett, bátor voltam, amikor nem, akkor óvatos.
A fenti kérdésre adott egyértelmű válasz: igen, sőt, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) egy része már most is az, csak nem tud róla. Sok olyan kkv létezik Magyarországon, ahol csak a kezdő lökés hiányzik, azonban a körültekintő tervezés alapfeltétel. A HEPA ebben (is) segít.
Azt, hogy egy vállalkozás fejlődése éppen hol tart, könnyebb kideríteni, mint elsőre gondolnánk: a nonprofit formában működő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség exportérettségi kérdőívével képes felmérni cégünk állapotát, és különböző támogatásokat ajánl tevékenységünkhöz mérten. Dr. Szabó Kristóf vezérigazgató szerint, bár objektív faktoroktól függ, hogy egy hazai cég alkalmas-e a külföldi jelenlétre, hosszútávon alapvető, hogy ott is legalább olyan hatékonyan működjön, mint itthon. Ennek kiderítéséhez alapos tervezés szükséges, amihez remek kiindulópont a HEPA akár egyetlen kávészünet alatt kitölthető kérdőíve.
A VILÁGOT JELENTŐ KAPCSOLATOK
Hazai telephelyünkről a Föld bármely pontjára szállíthatunk árut, terméket, helyezhetünk át gyártási kapacitást, kínálhatunk szolgáltatást vagy know-how-t. A HEPA éppen ebben kíván gyakorlati segítséget nyújtani. Hat partnerirodájuk 27 ország piacára biztosít rálátást, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai támogatásával a világ szinte bármely országa elérhető. Az így – külföldről közvetlenül – beszerezhető információk nagyon értékesek, hiszen egyébként csak komoly összegekért lehet ilyen tudáshoz hozzájutni, de még a tudás birtokában sem állna mögöttünk kellő tapasztalat.
Dr. Szabó Kristóf kiemeli, hogy exportfejlesztési ügynökségük piackutatásokkal, sőt, a helyi konkurencia feltérképezésével képes segíteni a felkészülést. „Ezen felül kínálunk külkereskedelmi képzést is, ami az alapvető ismeretek átadása mellett rámutat speciális esetekre is, például a világjárvány hatására igen aktuálissá vált – a nemzetközi szerződésekbe foglalt – vis maior helyzetek kezelési módjaira.” Új partnerek esetében az exportérettségi kérdőív kitöltését és kiértékelését egy átfogó cégelemzés követi, és bizonyos esetekben anyagi támogatás is igényelhető a tervek megvalósításához. A HEPA azt vallja, hogy olyan cégek kapjanak pénzügyi támogatást, amelyek már felkészültek a külpiaci sikerre, csak a piacra lépéshez szükséges felhalmozott tőketartalék nem áll rendelkezésre.
SOK POTENCIÁLIS EXPORTŐR LÉTEZIK
12 ezer exportképes vállalat működik, de jelenleg csak 5–6 ezerre van rálátása a HEPA-nak.
„Van hová bővülni export terén, de ma sem állunk rosszul: 2021-ben Magyarország exportteljesítménye 119 milliárd euró fölé nőtt. Lakosságszám tekintetében a 95.-ek vagyunk a világon, de exportteljesítményünk a 34. legnagyobb. Az egy főre jutó export tekintetében pedig már 27.-ek vagyunk. Ahhoz, hogy a cégek messzebbre jussanak, két nagy hiányosságot kell leküzdeni” – fejti ki a vezérigazgató. A cégvezetőknek egyrészt jobban meg kell ismerniük vállalkozásuk működésének minden feltételét és részletét – hiszen külpiacra lépve sok paraméter változik –, másrészt tisztában kell lenniük a gazdasági paraméterekkel, azzal, hogy képesek-e máshol reprodukálni a versenyképességüket.
A HEPA 5 + 1 tematizált modulból álló exportérettségi kérdőívével kideríthető, hogy melyek a sikeres exporttevékenység érdekében fejlesztendő területek, majd kezdődhet a marketing és pénzügyi előkészítés, a piacelemzés, a kapcsolatkeresés és a kiajánlás. Ezen a folyamaton a HEPA szakértői segítik át a cégeket, akiktől elsősorban „harapáskészséget” várnak – fogalmaz Dr. Szabó Kristóf, hangsúlyozva, bátran felállhatunk a rajtvonalra: találjuk meg, hogy milyen termékekkel érdemes beindítani az exportot.
A Dunakanyar nem csak a sűrű börzsönyi hegyek miatt a túrázók zarándokhelye, sokan járnak Mosonyi Annamária családias hangulatú műhelyébe is. A Mauna bakancsaiban Erőss Zsolt is mászott.
Több tízmilliárd forintnyi fejlesztés köszönhető a Modern Vállalkozások Programjának, amely a kitűzött célokat többszörösen túlteljesítve segíti évek óta a hazai kkv-szektor digitalizációját. Az országos szakértői hálózat, a több mint húszezer elért vállalkozás, az ezer beszállító többezer termékét tömörítő szakmai piactér, a vezető iparági érdekérvényesítő szerep számokkal jól leírható eredménye mellett az elért szemléletváltozásban is tetten érhető a Program jelentősége.
Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitották a Magyar Királyi Operaházat, a tömeg tüntetést szervezett, és betört az épületbe, hogy lássa A zene apoteózisa című Lotz Károly-falfestményt. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó várta türelmetlenül, hogy az épület nehéz fakapui idén tavasszal újra megnyíljanak. Valóban sokáig voltak zárva, de a tizenhétezer négyzetméteres épület majdnem minden sarkában akad egy kis aranyozás, márvány vagy Zsolnay-kerámia. Na, meg ott vannak az egyedi gyártmányú ajtók, ablakok, kilincsek, bútorok, kárpitok, falfestmények és szobrok, ráadásul mindezt úgy kellett rekonstruálni, hogy az eredeti tervek régen elvesztek. Az épületet a tervezést vezető Zoboki Gábor építésszel jártuk végig, és többek között arról is beszélgettünk, hogy mi volt az operaházak szerepe egykor, és miért sikerült ilyen kivételesen jól a budapesti.
