Sosem volt még ilyen jövedelmező eladni mindenünket, főképp, ha szupersztárok vagyunk. Az amerikai Forbes összegyűjtötte a 25 legtöbbet kereső médiasztárt: összesen 4,4 milliárd dollárt szakítottak 2021-ben, a legtöbbjük anélkül, hogy bármi új terméket előállított volna. Íme a top tíz.
Fordította: Tauber Ákos
1. Peter Jackson: 580 millió dollár Azzal keresett sokat, hogy novemberben eladta vizuális effektekkel foglalkozó cégét, a Weta Digitalt a Unity Software-nek 1,6 milliárd dollárért. Ebből az összegből 580 millió dollár landolt Jacksonnál, ezzel a Gyűrűk ura trilógia rendezője Steven Spielberg és George Lucas után a harmadik a világon, aki filmkészítésből lett milliárdos.
2. Bruce Springsteen: 435 millió dollár A rocklegenda decemberben egész munkásságának jogait eladta a Sony Music Groupnak. A hússzoros Grammy-díjas zenész 435 millió dolláros üzletet kötött. A szerződés részét képezik a Főnök becenévvel is illetett Springsteen tizenegy multiplatina lemeze, öt arany kislemeze és ötvenéves munkásságának ikonikus dalai és szövegei is.
A fenti kérdésre adott egyértelmű válasz: igen, sőt, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) egy része már most is az, csak nem tud róla. Sok olyan kkv létezik Magyarországon, ahol csak a kezdő lökés hiányzik, azonban a körültekintő tervezés alapfeltétel. A HEPA ebben (is) segít.
Azt, hogy egy vállalkozás fejlődése éppen hol tart, könnyebb kideríteni, mint elsőre gondolnánk: a nonprofit formában működő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség exportérettségi kérdőívével képes felmérni cégünk állapotát, és különböző támogatásokat ajánl tevékenységünkhöz mérten. Dr. Szabó Kristóf vezérigazgató szerint, bár objektív faktoroktól függ, hogy egy hazai cég alkalmas-e a külföldi jelenlétre, hosszútávon alapvető, hogy ott is legalább olyan hatékonyan működjön, mint itthon. Ennek kiderítéséhez alapos tervezés szükséges, amihez remek kiindulópont a HEPA akár egyetlen kávészünet alatt kitölthető kérdőíve.
A VILÁGOT JELENTŐ KAPCSOLATOK
Hazai telephelyünkről a Föld bármely pontjára szállíthatunk árut, terméket, helyezhetünk át gyártási kapacitást, kínálhatunk szolgáltatást vagy know-how-t. A HEPA éppen ebben kíván gyakorlati segítséget nyújtani. Hat partnerirodájuk 27 ország piacára biztosít rálátást, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai támogatásával a világ szinte bármely országa elérhető. Az így – külföldről közvetlenül – beszerezhető információk nagyon értékesek, hiszen egyébként csak komoly összegekért lehet ilyen tudáshoz hozzájutni, de még a tudás birtokában sem állna mögöttünk kellő tapasztalat.
Dr. Szabó Kristóf kiemeli, hogy exportfejlesztési ügynökségük piackutatásokkal, sőt, a helyi konkurencia feltérképezésével képes segíteni a felkészülést. „Ezen felül kínálunk külkereskedelmi képzést is, ami az alapvető ismeretek átadása mellett rámutat speciális esetekre is, például a világjárvány hatására igen aktuálissá vált – a nemzetközi szerződésekbe foglalt – vis maior helyzetek kezelési módjaira.” Új partnerek esetében az exportérettségi kérdőív kitöltését és kiértékelését egy átfogó cégelemzés követi, és bizonyos esetekben anyagi támogatás is igényelhető a tervek megvalósításához. A HEPA azt vallja, hogy olyan cégek kapjanak pénzügyi támogatást, amelyek már felkészültek a külpiaci sikerre, csak a piacra lépéshez szükséges felhalmozott tőketartalék nem áll rendelkezésre.
SOK POTENCIÁLIS EXPORTŐR LÉTEZIK
12 ezer exportképes vállalat működik, de jelenleg csak 5–6 ezerre van rálátása a HEPA-nak.
„Van hová bővülni export terén, de ma sem állunk rosszul: 2021-ben Magyarország exportteljesítménye 119 milliárd euró fölé nőtt. Lakosságszám tekintetében a 95.-ek vagyunk a világon, de exportteljesítményünk a 34. legnagyobb. Az egy főre jutó export tekintetében pedig már 27.-ek vagyunk. Ahhoz, hogy a cégek messzebbre jussanak, két nagy hiányosságot kell leküzdeni” – fejti ki a vezérigazgató. A cégvezetőknek egyrészt jobban meg kell ismerniük vállalkozásuk működésének minden feltételét és részletét – hiszen külpiacra lépve sok paraméter változik –, másrészt tisztában kell lenniük a gazdasági paraméterekkel, azzal, hogy képesek-e máshol reprodukálni a versenyképességüket.
A HEPA 5 + 1 tematizált modulból álló exportérettségi kérdőívével kideríthető, hogy melyek a sikeres exporttevékenység érdekében fejlesztendő területek, majd kezdődhet a marketing és pénzügyi előkészítés, a piacelemzés, a kapcsolatkeresés és a kiajánlás. Ezen a folyamaton a HEPA szakértői segítik át a cégeket, akiktől elsősorban „harapáskészséget” várnak – fogalmaz Dr. Szabó Kristóf, hangsúlyozva, bátran felállhatunk a rajtvonalra: találjuk meg, hogy milyen termékekkel érdemes beindítani az exportot.
Egyszerre lát a néző intim színházat és színes-szagos filmet a Centrál Színházban. A Network című előadás a média embertelen, pokoli hatalmával sokkol, és azzal, hogy huszonhárom évvel a rendszerváltás után egyre több a megválaszolatlan kérdés. De legalább a nézőtéren üvölthetjük, hogy „kurva dühös vagyok, és ezt nem tűröm tovább”.
Az egyhelyben állás a hanyatlás kezdete – vallják a Tiszacash Zrt.-nél –, és nem is állnak egyhelyben, újabb és újabb területeken kínálnak mást, többet, jobbat. Érdemes velük tartani az új utakon, mert eddig mindig megtalálták a kiemelkedően teljesítő befektetési lehetőségeket.
Egy év. Mindössze ennyi kellett a Billingónak, hogy a kissé őrültnek tűnő víziót a valóságba ültessék: azaz kilépjenek az online számlázás szűk keretei közül és egy feszes stratégiaváltás mentén többtermékes digitális üzleti platformmá alakuljanak. Ehhez szükség volt egy alaposan kidolgozott üzleti tervre, egy közel egymilliárd forintos tőkebevonásra, egy kiváló csapatra, valamint fókuszra, hitre, alázatra. A részletekbe a Billingo két vezetője, Sárospataki Albert és Besztró Szabolcs avatott be bennünket.
