Szedtük az árokparton a barkát. Pont, mint én és a szomszéd Pisti huszon-egynéhány évvel ezelőtt. Anyukám mögöttem lépkedett, a kislányom a meredek árokban elszánt tekintettel küzdött az elemekkel – száraz fűcsomók, benyúló fák, rókalyuk –, és azt mondta, ez jobb, mint egy kalandpark. Remélem, így március vége felé még nincsenek kullancsok, de otthon rögtön átöltözik, és átnézem a haját is […]
Szedtük az árokparton a barkát. Pont, mint én és a szomszéd Pisti huszon-egynéhány évvel ezelőtt. Anyukám mögöttem lépkedett, a kislányom a meredek árokban elszánt tekintettel küzdött az elemekkel – száraz fűcsomók, benyúló fák, rókalyuk –, és azt mondta, ez jobb, mint egy kalandpark. Remélem, így március vége felé még nincsenek kullancsok, de otthon rögtön átöltözik, és átnézem a haját is – futott át az agyamon, aztán aggódás helyett próbáltam átadni magam az élménynek. Mellettünk egy traktoros, egy „igazi” gazda is elsuhant, a csokor barka pedig – húsvéti tojásokkal kidekorálva – most is itt van előttem. Az állandóság egy kis szelete volt az a vasárnap délután, és a zöld, a friss levegő is megnyugtatott.
„Ha igazi gazdával akartok beszélni, nem én leszek a jó választás” – mondja nevetve Márkus Zsolt interjúnk harmadik órájában a veresegyházi paradicsomot és szamócát érlelő üvegházak egyikében. Amikor a multis létből vállalkozásra váltott, mindenki próbálta róla lebeszélni. Mára azonban a Veresi Paradicsom Kft. mellett két másik, milliárdos árbevételű céget vezet, de azt mondja, ha sok a stressz, elmegy Veresegyházra és beáll a paradicsomba zöldmunkázni.
Az üvegházak minden csavarját ismeri, és bár PR-esei évek óta azon dolgoznak, hogy levetkőzze a „paradicsomos ember” imidzsét, nehezen szabadul tőle. Még annak ellenére is, hogy épp egy mélyponton vannak túl: nyakukon a holland konkurencia, egy makacs paradicsomvírus és az áramárak elszállása. Idén emiatt egy kicsit el kellett engedniük a paradicsomot: válságkezelésnek szamócát és uborkát is ültettek. Zsolt – bár csaknem hetvenmillió eurós ajánlatot is kapott rá – nehezen engedi el a veresi projektet, mert hiába vérprofi üzletember és válságmenedzser egy személyben, érzelmileg is kötődik hozzá. Meg hát hol is tekerné akkor a paradicsomot? A szupermodern veresi üvegházakban egy szegedi startup, a Gremon Systems által fejlesztett növényházi szoftvereket használják a termelés optimalizálására. A Gremon csapata bő tíz éve kezdett el üvegházi növényekről adatokat gyűjteni, amikor még sokan csak kérdőn néztek rájuk, hogy mire jó ez az egész. Ma már őket hívják kínai megrendelőik, ha repedezik az áfonya, és termékeikkel harmincnyolc országban segítik kimaxolni a növényházi termelést.
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik. „Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely […]
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik.
„Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely Levente, a Splendex nevű szoftvercég egyik alapítója. „Az egyetemnek és nekem kompatibilitásügyileg körülbelül 3 százalék a metszete” – meséli erről az időszakról. Nem is fejezte be az egyetemet. Helyette inkább elkezdett informatikával foglalkozni, már a gimnáziumban, 2012-ben. Innen ered kapcsolata a másik alapítóval, Timár Andréval is, aki főleg gimnázium után kezdett el azzal foglalkozni, hogyan kell weboldalakat felépíteni. Nem sokkal később, 18 évesen már el is adta első, filmnézésre alkalmas weboldalát.
Középiskola után útjaik rövid időre elváltak: Levente azért elment mérnökinformatikus képzésre, míg André gazdálkodás és menedzsmentre (amit később Levente is kipróbált), mindketten Pécsen, a PTE-n. Andrénak sem jött be igazán az egyetem. „Rájöttem, hogy nekem ez egy kicsit így lassú tempó, szeretnék már jobban a saját lábamra állni, és emiatt affiliate oldalakat kezdtem el felépíteni az Amazon rendszerében” – meséli. Ekkor futottak össze újra Leventével, aki akkor már szintén weboldalak készítésével próbálkozott. Közösen megalapították a Splendexet, „Közben ott is hagytam az egyetemet, nem motivált annyira, és nagyon jó lehetőséget láttam abban, hogy megtanuljunk programozni, és ebből utána céltudatosan építsünk egy vállalkozást” – mondja André.
Innen szép nyerni
Igazi garázscégként, konkrétan egy pécsi, hűtés-fűtés nélküli, pár négyzetméteres garázsból indultak. „A teljes irodát hétezer forintból rendeztük be, kiszuperált telekomos bútorokból” – mondja André. Mivel angolul jól beszéltek, először a külföldi platformokon, például a freelancer.com-on kerestek munkákat. Eleve külföldi projektek behozása volt a cél, mert azok jobban fizettek, és izgalmasabbak is voltak. De ez nem azt jelenti, hogy jók. „Végigdolgoztuk az egész távol-keleti, ázsiai piacot, szörnyebbnél szörnyebb munkákon vagyunk túl. Borzalmas dolgokat láttunk” – mondja André. Végül sikerült innen továbblépni: találtak Redditen egy Las Vegas-i ügyfelet: egy utazásokkal kapcsolatos startupnak építettek alapoldalakat. „Rájöttek, hogy ilyen minőségben, ilyen gyorsan még soha nem hozta le ezt senki, és akkor mondtam nekik, hogy adjatok még munkát, itt ülök, szívesen csinálok ebből még. Levi közben síelni volt, egyedül nyomtam otthon” – meséli André. Az amerikai csapat később meg is látogatta őket Pécsen, voltak lent a garázsban is.
Az a bizonyos garázs, ahonnan minden indult
Ezután már abba tudták hagyni a freelanceres keresést, elkezdtek növekedni, felvették az első alkalmazottjukat (aki mai napig velük van), de azért nem volt még könnyű időszak. „Nyomtuk a melót ezerrel. Volt, hogy hajnali ötkor ültünk be az autóba, és mentünk energiaitalért, aztán folytattuk” – mesélik. Először reszponzív weboldalakat, majd webalkalmazásokat építettek, utóbbi mai napig a fő profiljuk.
„Három-négy főről nyolc-tízre ugrani elég kemény lépés volt, bele is sültünk” – mondja Levente. Közben az amerikai ügyfél eltűnt, de legalább átköltöztek a garázsból egy felújított pincébe. Bár sikerült megkötniük két pesti szerződést, ahol be is ültek az ügyfelek irodáiba, ez a lendület nem tartott sokáig. „2018-ban fél év alatt elfogyott a munkánk, csak ez a kettő maradt, a céget le is nulláztuk, hárman maradtunk” – meséli André, a pesti albérletben is hárman laktak. „Közben a már kifizetett és elköltött projekteket próbáltuk befejezni, mert ha ember a szavát nem tartja, akkor mije marad című műsor volt. Az életre kinevelt minket” – mondja Levente. Ekkor még nem volt sem pénzügyi terv, sem bármilyen visszakövetés.
Kilövés a Nagymezőből
Mégis sikerült újraépíteni magukat: először a Supercharge fejlesztői irodához tudtak bedolgozni, velük sokáig megmaradt az együttműködés. Kivették az első irodájukat a Nagymező utcában. „Úgy gondoltuk, ha a Prezi is ott van, a siker szinte garantált” – mondja nevetve André. Innentől lépcsőzetesen növekedtek (ma körülbelül 25-en vannak, beleszámítva a gyakornoki programjaikat), csak Budapestre fókuszáltak, Pécsen nem is voltak fejlesztők, mert nem akartak egyszerre két helyen lenni. Először más csapatokhoz csatlakoztak, aztán egyre több saját projektjük lett, egyre nagyobb ügyfelekkel, banki mobilappot és agráralkalmazást is fejlesztettek.
A covid technikailag felkészülten érte a Splendexet: már mindenük felhőben volt, voltak elég nagy ügyfeleik, az árbevétel és a csapat is nőtt, de Levente visszaköltözött Pécsre. Ott is újraépítették a csapatot, mára már ott is saját irodájuk van. „A covid átírta az ügyfélmeetingeket, nem annyira igényelt már az offline találkozó” – mondja Levente, így nyugodtan építkezhetnek dolgozhatnak külföldre, Pécsről is.
A GOLDBECK története több mint ötven, sikerben gazdag évre nyúlik vissza. Ma az építőipari szegmens egyik vezető vállalataként több mint 12 000 alkalmazottat foglalkoztat Európa-szerte. Az innovációban és trendteremtésben jártas cég egyedi és egyedülálló parkolóházprojektjeinek a kontinens minden részén csodájára járnak. A szellemi tulajdonért felelős igazgató, Martin Mihal’ a vállalat működéséről és sikeres projektjeiről beszélgetett […]
Gomba, csipkebogyó, esetleg csiga. Mit lehet még gyűjteni, ha valaki üzleti céllal indul természetjárásra? A makkgyűjtők ősszel járják az erdőt, és tevékenységük az erdőgazdaságoknak is fontos, mert részben a gyűjtőktől megvásárolt makkból újítják meg a tölgyerdőket.
Váratlan bejelentés a márciusi magazint bemutató eseményünkön, a Kilövésen. Már csak az ehhez hasonló pillanatokért is érdemes élőben meghallgatni a legizgalmasabb Forbes-sztorikat.
Ellehetetlenült független előadóművészeti közeg, beszántott Színművészeti Egyetem, bankcsőd miatt veszélybe került éves költségvetés. Barda Beáta turbulens időszakot tudhat maga mögött a Trafó élén. Tavaly a második ciklusára is megválasztották, hogy továbbvigye a magyar és külföldi alternatív társulatok bázisának számító ház örökségét.
