Az Athletic Brewing alapítói, Bill Shufelt és John Walker olyan ízletes alkoholmentes sört főznek, hogy a legnagyobb sörsznobok is megnyalják a szájuk szélét. Nem csoda, hogy a félmilliárd dollárra értékelt startup befektetői megrészegültek. Az amerikai Forbes cikke.
Írta: Steven Bertoni / Fordította: G. Tóth Ilda
Egy borongós szerdán Bill Shufelt, az Athletic Brewing társalapítója és vezérigazgatója lekap egy aranysárga sörösdobozt a milfordi, Connecticut állambeli új, mintegy tizennégyezer négyzetméteres sörgyár zúgó futószalagjáról, és felpöccinti. Délelőtt tíz óra van, még sincs semmi baj azzal, hogy sört iszik. A harminckilenc éves vállalkozó és üzlettársa, John Walker (42) az elmúlt években Amerika legmenőbb sörmárkáját futtatták fel. Olyan sört kezdtek főzni, ami különösebben nem volt népszerű – arrafelé sokáig körülbelül úgy tekintettek az alkoholmentes híg italra, mint a koffeinmentes kávéra vagy a pulykahúst helyettesítő tofura. Ők azonban elhatározták, hogy leszámolnak a megbélyegzéssel: komlós IPA-kat, szúrós ale-eket és testes portereket dobtak piacra, pont olyan finomakat, mint a legjobb alkoholos kézműves sörök – csak éppen annyi alkohol sincs bennük, mint egy szelet rozskenyérben. Egy hatos csomag körülbelül tíz dollárba kerül.
„Az emberek több mint ötezer éve isznak sört” – mondja Shufelt, aki korábban hedge fund-kereskedő volt, és tíz éve egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, hogy jobban tudjon fókuszálni a munkájára. „Sör- és ételimádó vagyok, őrülten zavart, hogy nem ihatok sört, csak mert egészségesen élek.”
Világszerte több mint 205 millió hektáron termelnek no-till rendszerben, vagyis úgy, hogy teljesen elhagyták a talajművelést, és csak minimálisan, a vetéssel bolygatják a területeket. Magyarországon még csak néhány gazda indult el ezen az úton, bár a 2022-es extrém aszály miatt sokan ráébredtek, hogy valamin változtatniuk kell, ha egészséges talajt szeretnének.
Írta: Gribek Dániel // Fotók: Belicza László Gábor // Illusztráció: Bárdos László
Talajművelési módok 1. Forgatásos talajművelés (szántás) Előny • A gyomnövényeket, illetve a tarló maradványait is beforgatja. Hátrány • Könnyen kialakulhat úgynevezett eketalpbetegség, vagyis a talaj összetömörödése. • Csökkentheti a talaj nedvességtartalmát. • Gázolajigényes. • Az elporított, takarás nélküli talajfelszín fokozottan ki van téve a szél- és vízeróziónak.
Ekével 15–45 centiméter mélységig mozgatják át a talajt, így a legfelső termőréteg a mélyebb részekbe jut.
2. Forgatás nélküli talajművelés Eke helyett más talajművelő eszközöket használnak, például lazítót, kultivátort, grúbert, tárcsát, boronát. Előny • Jelentős mennyiségű szármaradvány, úgynevezett mulcs marad a talajon, ami véd a szél- és vízerózió ellen, és a párolgást is csökkenti, így könnyebben megőrizhető a talajnedvesség. • A technológiától függően akár felére is mérsékelheti a gázolajfogyasztást. Hátrány • Mivel ezek a szerszámok csak függőleges hatást fejtenek ki, nem forgatják át a talajt, keverőhatásuk a szántáséhoz képest rendkívül csekély.
2/a. Min-till, vagyis minimális művelés • A min-till egy forgatás nélküli, regeneratív talajművelési módszer. A talajt mindössze 0–10 centiméter mélységben művelik. Célja főként a mechanikai gyomirtás, a szervestrágya bekeverése a talajba, illetve a magágykészítés. Alkalmazásával a talajfelszín borítottsága legalább harmincszázalékos marad, és így jelentős védelmet nyújt a szél- és vízerózió, valamint a kiszáradás ellen.
Mindössze 0—10 centiméter mélyen művelik a talajt, vagy ultrasekély művelés esetén 0–3 centiméterig. Utóbbival a szármaradványok 80–90 százaléka is a felszínen maradhat, jól takarva a földet.
2/b. Strip-till, vagyis sávos művelés • Sajátos eszközöket, úgynevezett sávművelőket igénylő, speciális technológia. • A talajt csak a terület nagyjából negyven százalékán bolygatják meg, a művelt sávok közötti terület érintetlen marad. • A sávokban a talaj gyorsabban melegszik, így a kelés egyenletesebb lesz, a tápanyagot egyszerűbb a talajba juttatni, miközben a nem bolygatott részek megőrzik a talajnedvességet, és segítik a talajélet fejlődését.
A sávokban 20-25 centiméteres, vagy akár mélyebb művelés, míg a sávok közötti terület érintetlen marad.
2/c. No-till, vagyis direktvetés – A területen állandó folyamatos a takarás, a lazítást a talajban fejlődő gyökerek végzik el, ez pedig kedvezően hat a talaj biodiverzitására és vízháztartására. – A no-till rendszert előszeretettel ötvözik a takarónövényes technológiával, azaz adott célokat szolgáló növénykeverékeket vetnek: a pillangósok nitrogént juttatnak a talajba, a talajművelő retek és más karósgyökérzetűek pedig például lazítanak. – A no-till rendszerben komoly feladat a tápanyagok talajba juttatása, hiszen erre leginkább csak a vetéskor van mód.
A no-till azt jelenti, hogy a vetésen kívül soha, még sekélyen sem bolygatják a talajt. A regeneratív módszerek közül ez a leghatékonyabb a talajmegújításban.
Ott lettem volna szívesen, amikor a nyilvánosan is szabadszájú Michael O’Leary közli a Ryanairt alapító Mr. Ryannel, hogy itt lenne az ideje távoznia a cég elnöki posztjáról. O’Leary időnként úgy néz ki, mint egy ivós hétvégére jött fapados turista a bulinegyedben, esetleg egy telefonját nézegető portás, aki mindig a fején tartja az olvasószemüvegét, de a legritkább esetben tűnik könyvelőnek. Pedig eredendően […]
Merész. Ambiciózus. Őrült. Vagy csak maga a nagybetűs Álom. Szeretünk nagy ötletekről írni a Forbes.hu-ra, hát még, ha a nagy ötletek valóra válnak, legyen szó akár huszonéves startupperekről vagy sok év multit maguk mögött hagyó alkalmazottakról.
Adatvezérelt mezőgazdaság – amikor bő tíz éve a szegedi Gremon Systems üvegházi növényekről kezdett el adatokat gyűjteni, nem sokan értették, miről beszélnek, és mire jó ez az egész. Mára harmincnyolc országban, több mint kétszáz növényházban vannak ott a termékeik, például szenzoros növénymérlegeik, és azt is meg tudják állapítani, hogy a termelők mennyire használják ki az adott növényfajta genetikai potenciálját.
Az elmúlt években négy kelet-közép-európai művész kapott önálló kiállítást a világ három legfontosabb kortárs kiállítóhelyének egyikében, a londoni Tate Modern múzeumban. Az intézmény első emberével – több, régióbeli Forbes-újságíróval együtt – beszélgettünk a művészeti piacról.
