Márkus Zsolt Magyarországon elsőként épített fel egész évben termelő, mesterséges világítású üvegházat. Az itt pirosodó veresegyházi paradicsomok a Bocuse d’Or döntőjéig jutottak és a profit is szépen nőtt. Aztán épphogy túlélték a covidot, egy makacs paradicsomvírus és az energiaár-robbanás térdre kényszerítette a vállalkozást. Most a veresi szamócával és uborkával menekülnek előre.
Írta: Kis Judit és Somogyi Szonja
Az ember ilyenkor azért elgondolkozik. Kivizsgáltuk a gépész tervezővel, és kiderült, hogy egy gyári hibás alkatrész okozta a problémát” – mesél Márkus Zsolt alapító-tulajdonos arról, mennyire nem indult zökkenőmentesen 2022-ben a veresi szamóca története. Épp az utolsó simításokat végezték az öntözőrendszeren, amikor egy 14-es csavar puskagolyó sebességgel lőtt ki egy szétesett szivattyúból, és Zsolt fejétől alig húsz centire zúgott el.
2015-ben egy sok utazással járó, multis vezetői széket cserélt az agrárvállalkozásra, így szivattyúszereléssel nem nagyon akadt korábban dolga. Ennek ellenére azt mondja – és a fenti sztori tükrében ez még kissé ijesztő is –, hogy minden csavart ismer a veresi üvegházakban. Az operatív vezetésből már kiszállt, de ha stresszes a munka – multis tapasztalatait a Jemefy Technologies Kft. nevű cégéhez tartozó másik két vállalkozásában is kamatoztatja –, akkor eljön Veresre paradicsomot tekerni (erről később) vagy más zöldmunkát végezni. Ebben a szezonban ezt már nemcsak a paradicsomosban, hanem az újonnan telepített uborkásban és szamócásban is megteheti.
Írta: Jared Schrieber (angyalbefektető) // Fordította: Knittel Martin Négy éve költöztem Magyarországra, és ez alatt az idő alatt arra lettem figyelmes, hogy sokan azt hiszik, minden új technológiai vállalat „startup”, részben azért, mert a szó jelentésének nincs pontos meghatározása. És valóban, talán könnyebb azzal meghatározni a startupot, hogy mi nem. Egy startup nem kisvállalkozás, és nem is […]
Írta: Jared Schrieber (angyalbefektető) // Fordította: Knittel Martin
Négy éve költöztem Magyarországra, és ez alatt az idő alatt arra lettem figyelmes, hogy sokan azt hiszik, minden új technológiai vállalat „startup”, részben azért, mert a szó jelentésének nincs pontos meghatározása. És valóban, talán könnyebb azzal meghatározni a startupot, hogy mi nem.
Egy startup nem kisvállalkozás, és nem is akar kicsi maradni. Egy startup nem az alapító vágyott életszínvonalának elérését és fenntartását szolgáló vállalkozás, a profit nem az alapítók csinos fizetését vagy nyereségosztalékát szolgálja.
Egy startup nem egyszerűen új technológiát feltaláló fiatal vállalat. Sőt, többnyire egyszerűen mások technológiáival hoznak létre egyedi megoldásokat.
Egy startup űrhajósok vezette rakéta. Egy kisvállalkozás viszont pilóták által alapított repülőgép. Az űrhajósok óriási kockázatot vállalnak, munkájukat csak meglepő tehetség és sokoldalúság viheti sikerre. De lehetnek bármennyire tehetségesek, még mindig fennáll a veszély, hogy egyszerűen nem tud felszállni az az űrhajó. Ez a pilótákról nem mondható el. Gondoljuk csak meg: a rakétáknak és a repülőknek egészen más fizikai törvényekhez kell igazodniuk (a repülőnek nem kell például törődnie a Kármán-vonal elhagyásához szükséges szökési sebességgel). Ilyen a különbség a startupok és a kisvállalkozások pályáján is.
Startupalapítónak lenni ráadásul nagyon magányos vállalkozás. Tapasztalataim szerint kicsit olyan, mint a Matt Damon játszotta Mark Watney űrhajósé a Mentőexpedíció című filmben: egyedül van egy ember még sosem járta helyen. Bármihez fog, életveszélyes – és sosem tapasztalt, ismeretlen – problémákra kell azonnal megoldást találni. Kézikönyv nincs, a földi állomás elérhetetlen, nincs kihez, mihez segítségért fordulni. Egyedül kell kitalálni a megoldást. Különben vége.
Félreértés ne essék, nem azt próbálom bizonygatni, hogy a startupok jobbak a kisvállalkozásoknál. Csak nagyon különbözők. Akkora a különbség, mint a részvények és a kötvények között: mindkettő fontos szerepet játszhat egy befektető portfóliójában és a gazdaság egyensúlyában is.
Sajnos, Magyarország startupportfóliója hiányos, és kelet-közép-európai társaihoz képest nincs egyensúlyban a gazdasággal. Egy friss McKinsey-tanulmány szerint a román startupokba fektetett kockázati tőke egy főre vetített aránya két és félszerese a magyarországinak. Az EU-s listavezető Észtország huszonnégyszer nagyobb befektetési volumennel előzi Magyarországot – kiemelkedő gazdasági növekedésük nagyrészt pont a virágzó startup-ökoszisztémának köszönhető.
Természetesen a legtöbb induló vállalkozás elbukik, de a kockázati tőke azért marad ennyire jövedelmező szektor, mert a sikeres startupok akkora gazdasági értéket produkálnak, ami bőven behozza a sikertelen startupok okozta veszteséget.
Jelentősen nőttek a Sága eladásai azóta, hogy a Master Good felvásárolta a céget, a csoport emiatt úgy döntött, irányt vált a Sága márkával. Interjú Bárány Lászlóval, a Master Good ügyvezető-tulajdonosával karbonsemleges csirkéről, szójáról és árakról.
Szedtük az árokparton a barkát. Pont, mint én és a szomszéd Pisti huszon-egynéhány évvel ezelőtt. Anyukám mögöttem lépkedett, a kislányom a meredek árokban elszánt tekintettel küzdött az elemekkel – száraz fűcsomók, benyúló fák, rókalyuk –, és azt mondta, ez jobb, mint egy kalandpark. Remélem, így március vége felé még nincsenek kullancsok, de otthon rögtön átöltözik, és átnézem a haját is […]
Merész. Ambiciózus. Őrült. Vagy csak maga a nagybetűs Álom. Szeretünk nagy ötletekről írni a Forbes.hu-ra, hát még, ha a nagy ötletek valóra válnak, legyen szó akár huszonéves startupperekről vagy sok év multit maguk mögött hagyó alkalmazottakról.
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik. „Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely […]