Váratlan bejelentés a márciusi magazint bemutató eseményünkön, a Kilövésen. Már csak az ehhez hasonló pillanatokért is érdemes élőben meghallgatni a legizgalmasabb Forbes-sztorikat.
Cserpes István eladja a Cserpest. A tejivók és sajtműhely alapítója úgy érzi, gátja lenne már a fejlődésnek, harminc intenzív évnél több pedig amúgy sem várható el senkitől.
Orbán Anita, a Vodafone globális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója üzlet kategóriában ötödik A legbefolyásosabb magyar nők 2023-as listáján (Forbes, 2023/3).
Világszerte több mint 205 millió hektáron termelnek no-till rendszerben, vagyis úgy, hogy teljesen elhagyták a talajművelést, és csak minimálisan, a vetéssel bolygatják a területeket. Magyarországon még csak néhány gazda indult el ezen az úton, bár a 2022-es extrém aszály miatt sokan ráébredtek, hogy valamin változtatniuk kell, ha egészséges talajt szeretnének.
Írta: Gribek Dániel // Fotók: Belicza László Gábor // Illusztráció: Bárdos László
Talajművelési módok 1. Forgatásos talajművelés (szántás) Előny • A gyomnövényeket, illetve a tarló maradványait is beforgatja. Hátrány • Könnyen kialakulhat úgynevezett eketalpbetegség, vagyis a talaj összetömörödése. • Csökkentheti a talaj nedvességtartalmát. • Gázolajigényes. • Az elporított, takarás nélküli talajfelszín fokozottan ki van téve a szél- és vízeróziónak.
Ekével 15–45 centiméter mélységig mozgatják át a talajt, így a legfelső termőréteg a mélyebb részekbe jut.
2. Forgatás nélküli talajművelés Eke helyett más talajművelő eszközöket használnak, például lazítót, kultivátort, grúbert, tárcsát, boronát. Előny • Jelentős mennyiségű szármaradvány, úgynevezett mulcs marad a talajon, ami véd a szél- és vízerózió ellen, és a párolgást is csökkenti, így könnyebben megőrizhető a talajnedvesség. • A technológiától függően akár felére is mérsékelheti a gázolajfogyasztást. Hátrány • Mivel ezek a szerszámok csak függőleges hatást fejtenek ki, nem forgatják át a talajt, keverőhatásuk a szántáséhoz képest rendkívül csekély.
2/a. Min-till, vagyis minimális művelés • A min-till egy forgatás nélküli, regeneratív talajművelési módszer. A talajt mindössze 0–10 centiméter mélységben művelik. Célja főként a mechanikai gyomirtás, a szervestrágya bekeverése a talajba, illetve a magágykészítés. Alkalmazásával a talajfelszín borítottsága legalább harmincszázalékos marad, és így jelentős védelmet nyújt a szél- és vízerózió, valamint a kiszáradás ellen.
Mindössze 0—10 centiméter mélyen művelik a talajt, vagy ultrasekély művelés esetén 0–3 centiméterig. Utóbbival a szármaradványok 80–90 százaléka is a felszínen maradhat, jól takarva a földet.
2/b. Strip-till, vagyis sávos művelés • Sajátos eszközöket, úgynevezett sávművelőket igénylő, speciális technológia. • A talajt csak a terület nagyjából negyven százalékán bolygatják meg, a művelt sávok közötti terület érintetlen marad. • A sávokban a talaj gyorsabban melegszik, így a kelés egyenletesebb lesz, a tápanyagot egyszerűbb a talajba juttatni, miközben a nem bolygatott részek megőrzik a talajnedvességet, és segítik a talajélet fejlődését.
A sávokban 20-25 centiméteres, vagy akár mélyebb művelés, míg a sávok közötti terület érintetlen marad.
2/c. No-till, vagyis direktvetés – A területen állandó folyamatos a takarás, a lazítást a talajban fejlődő gyökerek végzik el, ez pedig kedvezően hat a talaj biodiverzitására és vízháztartására. – A no-till rendszert előszeretettel ötvözik a takarónövényes technológiával, azaz adott célokat szolgáló növénykeverékeket vetnek: a pillangósok nitrogént juttatnak a talajba, a talajművelő retek és más karósgyökérzetűek pedig például lazítanak. – A no-till rendszerben komoly feladat a tápanyagok talajba juttatása, hiszen erre leginkább csak a vetéskor van mód.
A no-till azt jelenti, hogy a vetésen kívül soha, még sekélyen sem bolygatják a talajt. A regeneratív módszerek közül ez a leghatékonyabb a talajmegújításban.
Merész. Ambiciózus. Őrült. Vagy csak maga a nagybetűs Álom. Szeretünk nagy ötletekről írni a Forbes.hu-ra, hát még, ha a nagy ötletek valóra válnak, legyen szó akár huszonéves startupperekről vagy sok év multit maguk mögött hagyó alkalmazottakról.
Ellehetetlenült független előadóművészeti közeg, beszántott Színművészeti Egyetem, bankcsőd miatt veszélybe került éves költségvetés. Barda Beáta turbulens időszakot tudhat maga mögött a Trafó élén. Tavaly a második ciklusára is megválasztották, hogy továbbvigye a magyar és külföldi alternatív társulatok bázisának számító ház örökségét.
Nagy nehezen és az unióban a legmagasabb szinten tetőzött a magyar infláció az év elején, de nagyon bizonytalan, hogy milyen gyorsan térhet vissza messze a tíz százalék alatti régióba. A jegybank és a kormány egyre élesebb konfliktusa is emlékezetessé tette az elmúlt hónapokat, végül még egy bankválság is beütött Amerikából. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
A 2008-as gazdasági világválság óta nem voltak ilyen nehéz hetei a bankszektornak, mint márciusban. Hét adat és három ábra az Egyesült Államok történetének második és harmadik legnagyobb bankcsődjéről (Silicon Valley Bank, Signature Bank), valamint a 157 éves svájci bankóriás (Credit Suisse) bőven áron aluli eladásáról.
A második válaszában már a költségek minimalizálásánál tartunk, és pillanatok alatt eljutunk a hatékonyság abszolút kulcsát jelentő bűvös huszonöt perces fordulóig. Aztán Michael O’Leary hozza a formáját, és kinyitja a maga bevallása szerint is mocskos száját: az Európai Bizottság impotens, az extraprofitadót kirovó politikusoknál továbbra sincsenek nagyobb idióták, és igenis vannak hülye utasok. De a környezetvédőket ma már nem lőné le.
90 másodperc Boross Dáviddal A covid alatt tízmillió kertész országa lettünk, a muskátli mellett megjelent az erkélyeken a paradicsom és a padlizsán. Most, hogy újra beindultak az utazások, visszaesett az Oázis kertészetek forgalma?Aki elkezdett kertészkedni, annak a hétköznapjai részévé vált a zöldítés, és folytatja. Úgy kellett a paradicsom az erkélyre, mint svájci bicska a zsebbe. Biztonságérzést ad, hogy képes vagyok önfenntartásra. Genetikailag […]