Amióta márciusban egy porvihar miatt bekövetkezett Magyarország eddigi legnagyobb tömegkarambolja, rég nem látott figyelem irányul a talajok állapotára, a talajművelési módszerekre. A különösen erős széllökések egy egész napon át hatalmas porviharokat okoztak, és éppen a talaj legfelső, legértékesebb része veszett oda a takarás nélküli táblákról. De milyen állapotban vannak egyébként a talajaink, és mit lehet tenni az úgynevezett degradáció vagy éppen az erózió ellen?
Kérdezett: Gribek Dániel
Az elmúlt időszakban többször is megkongattad a vészharangot a hazai talajok állapotával kapcsolatban, és az is elhangzott már tőled, hogy ha így folytatjuk, Magyarország viszonylag hamar elsivatagosodhat. Tényleg ekkora a veszély? Nagyon félelmetes kongatni a vészharangot, és ez a szélsőségesnek tűnő kijelentés sokak szemében hatásvadásznak tűnhet. De nem én találtam ki, és konkrét példánk is van, ahol ez a folyamat már szemmel látható. A Duna–Tisza közi homokhátságon láthatjuk az elsivatagosodás jeleit. Ennek megvannak a talajtani okai, hiszen a homok nem tartja meg a vizet, nincsen benne annyi szerves anyag, és nincsen szerkezete, tehát sokkal időjárásérzékenyebb. Kevésbé tudja pufferolni az időjárás negatív hatásait. A Duna–Tisza közi homokhát tehát előrevetíti a lehetséges jövőt.
De akkor ez mégiscsak egy szélsőség… Lehet annak tekinteni, de a problémák országszerte felfedezhetők. A legfontosabb és legjobb csernozjom (nagy humusztartalmú fekete talaj – a szerk.) talajaink egyike például a Mezőföldön van. Ez egy kicsit dimbes-dombos táj, és ott hihetetlen mértékű az erózió.
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik. „Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely […]
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik.
„Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely Levente, a Splendex nevű szoftvercég egyik alapítója. „Az egyetemnek és nekem kompatibilitásügyileg körülbelül 3 százalék a metszete” – meséli erről az időszakról. Nem is fejezte be az egyetemet. Helyette inkább elkezdett informatikával foglalkozni, már a gimnáziumban, 2012-ben. Innen ered kapcsolata a másik alapítóval, Timár Andréval is, aki főleg gimnázium után kezdett el azzal foglalkozni, hogyan kell weboldalakat felépíteni. Nem sokkal később, 18 évesen már el is adta első, filmnézésre alkalmas weboldalát.
Középiskola után útjaik rövid időre elváltak: Levente azért elment mérnökinformatikus képzésre, míg André gazdálkodás és menedzsmentre (amit később Levente is kipróbált), mindketten Pécsen, a PTE-n. Andrénak sem jött be igazán az egyetem. „Rájöttem, hogy nekem ez egy kicsit így lassú tempó, szeretnék már jobban a saját lábamra állni, és emiatt affiliate oldalakat kezdtem el felépíteni az Amazon rendszerében” – meséli. Ekkor futottak össze újra Leventével, aki akkor már szintén weboldalak készítésével próbálkozott. Közösen megalapították a Splendexet, „Közben ott is hagytam az egyetemet, nem motivált annyira, és nagyon jó lehetőséget láttam abban, hogy megtanuljunk programozni, és ebből utána céltudatosan építsünk egy vállalkozást” – mondja André.
Innen szép nyerni
Igazi garázscégként, konkrétan egy pécsi, hűtés-fűtés nélküli, pár négyzetméteres garázsból indultak. „A teljes irodát hétezer forintból rendeztük be, kiszuperált telekomos bútorokból” – mondja André. Mivel angolul jól beszéltek, először a külföldi platformokon, például a freelancer.com-on kerestek munkákat. Eleve külföldi projektek behozása volt a cél, mert azok jobban fizettek, és izgalmasabbak is voltak. De ez nem azt jelenti, hogy jók. „Végigdolgoztuk az egész távol-keleti, ázsiai piacot, szörnyebbnél szörnyebb munkákon vagyunk túl. Borzalmas dolgokat láttunk” – mondja André. Végül sikerült innen továbblépni: találtak Redditen egy Las Vegas-i ügyfelet: egy utazásokkal kapcsolatos startupnak építettek alapoldalakat. „Rájöttek, hogy ilyen minőségben, ilyen gyorsan még soha nem hozta le ezt senki, és akkor mondtam nekik, hogy adjatok még munkát, itt ülök, szívesen csinálok ebből még. Levi közben síelni volt, egyedül nyomtam otthon” – meséli André. Az amerikai csapat később meg is látogatta őket Pécsen, voltak lent a garázsban is.
Az a bizonyos garázs, ahonnan minden indult
Ezután már abba tudták hagyni a freelanceres keresést, elkezdtek növekedni, felvették az első alkalmazottjukat (aki mai napig velük van), de azért nem volt még könnyű időszak. „Nyomtuk a melót ezerrel. Volt, hogy hajnali ötkor ültünk be az autóba, és mentünk energiaitalért, aztán folytattuk” – mesélik. Először reszponzív weboldalakat, majd webalkalmazásokat építettek, utóbbi mai napig a fő profiljuk.
„Három-négy főről nyolc-tízre ugrani elég kemény lépés volt, bele is sültünk” – mondja Levente. Közben az amerikai ügyfél eltűnt, de legalább átköltöztek a garázsból egy felújított pincébe. Bár sikerült megkötniük két pesti szerződést, ahol be is ültek az ügyfelek irodáiba, ez a lendület nem tartott sokáig. „2018-ban fél év alatt elfogyott a munkánk, csak ez a kettő maradt, a céget le is nulláztuk, hárman maradtunk” – meséli André, a pesti albérletben is hárman laktak. „Közben a már kifizetett és elköltött projekteket próbáltuk befejezni, mert ha ember a szavát nem tartja, akkor mije marad című műsor volt. Az életre kinevelt minket” – mondja Levente. Ekkor még nem volt sem pénzügyi terv, sem bármilyen visszakövetés.
Kilövés a Nagymezőből
Mégis sikerült újraépíteni magukat: először a Supercharge fejlesztői irodához tudtak bedolgozni, velük sokáig megmaradt az együttműködés. Kivették az első irodájukat a Nagymező utcában. „Úgy gondoltuk, ha a Prezi is ott van, a siker szinte garantált” – mondja nevetve André. Innentől lépcsőzetesen növekedtek (ma körülbelül 25-en vannak, beleszámítva a gyakornoki programjaikat), csak Budapestre fókuszáltak, Pécsen nem is voltak fejlesztők, mert nem akartak egyszerre két helyen lenni. Először más csapatokhoz csatlakoztak, aztán egyre több saját projektjük lett, egyre nagyobb ügyfelekkel, banki mobilappot és agráralkalmazást is fejlesztettek.
A covid technikailag felkészülten érte a Splendexet: már mindenük felhőben volt, voltak elég nagy ügyfeleik, az árbevétel és a csapat is nőtt, de Levente visszaköltözött Pécsre. Ott is újraépítették a csapatot, mára már ott is saját irodájuk van. „A covid átírta az ügyfélmeetingeket, nem annyira igényelt már az offline találkozó” – mondja Levente, így nyugodtan építkezhetnek dolgozhatnak külföldre, Pécsről is.
Az Athletic Brewing alapítói, Bill Shufelt és John Walker olyan ízletes alkoholmentes sört főznek, hogy a legnagyobb sörsznobok is megnyalják a szájuk szélét. Nem csoda, hogy a félmilliárd dollárra értékelt startup befektetői megrészegültek. Az amerikai Forbes cikke.
A Somogyban gazdálkodó Berend Ferencet évekkel ezelőtt bolondnak nézték, hogy no-till rendszerben gazdálkodik, de mára egyre többen jönnek hozzá tanulni. Ferenc március végén megkapta a Highlights of Hungary nagyköveti díját
a nemzetközi szinten is legkorszerűbbnek számító talajmegújító módszeréért.
Azt, hogy ha nincs humusz a talajban, elköszönhetünk a jó minőségű élelmiszertől, a nagyvállalatok is kezdik felismerni.
Szigeti András egy évtizedet húzott le a MÁV-nál, és Nagymarostól Damaszkuszig egy sor különleges helyszínre szervezett utakat. Nagyobb önállóságra vágyott, így többedmagával megalapította hazánk egyetlen vasúti személyszállító magánvállalatát. A Continental Railway Solution áll a Prágába tartó Regiojet-járatok mögött is.
