Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia mégsem veszi el a munkánkat, sőt a prompt engineer nevű új munkaterületet már meg is teremtette. Merthogy kell egy ember, aki a ChatGPT vagy más természetes nyelvi modell nyelvén suttog, aki tudja, hogyan kell úgy kérdezni, hogy a szoftver jó minőségű választ adjon. És tanárra is szükség lesz, mert az új technológia miatt fontos a még nagyobb médiatudatosság. De mi volt a ChatGPT előtt?
A mesterséges intelligencia (MI) története valamikor az 50-es években kezdődött, amikor a ma Szilícium-völgynek hívott terület még a világháború alatt ipari szennyezéssel tönkretett földeket jelentette. Az MI-tól való félelem pedig érdekes módon még korábbra, Mary Shelley 1818-as Frankensteinjéig vezethető vissza. Az emberiségben ez a mű biztosan elültette az aggodalmat, hogy teremtménye egyszer ellene fordul.
A 20. század második felének popkultúrája tele van öntudatra ébredő gépekkel (például a Terminátor vagy a Háborús játékok című filmekben), és hangsúlyosan jelen van a digitális élet megtervezésének vágya is. Utóbbira remek példa, hogy még a John Horton Conway cambridge-i matematikus alkotta életjátékához hasonló egyszerű sejtszimulációk is lenyűgözik az embereket. A Game of Life volt minden idők egyik legnagyobb hatású számítógépes játéka. Sok mindent nem lehetett benne csinálni, a játékos azt dönthette el, hol vannak sejtek a pályán, majd elindíthatta a szimulációt. A sejtek négy-öt egyszerű szabály mentén fejlődtek. A szomszéd nélküli sejtek elhaltak, de a három szomszéddal rendelkező sejtek sem élik túl a kört, a pont három szomszéddal rendelkező halott sejtek pedig az új kört elevenen kezdik.
Weizenbaumot is meglepte, hogy az emberek intelligensnek tekintik a programját.
Az egyszerű szabályok ellenére a sejtautomata lenyűgözte az embereket: az első önmagát sikeresen replikáló alakzat megtalálásáért még egy jelképes, ötvendolláros díj is járt 1970-ben. A glider gun nevű alakzatot Bill Gosper, az MIT csapatának vezetője küldte be, maga a játékpályán szaporodva áthaladó glider alakzat pedig azóta egyfajta hekkerszimbólum lett. Ha pedig a Google-ben rákeresünk, ma is találhatunk olyan életjátékverziókat, amikkel egy-két délutánt el lehet szórakozni.
Nemcsak a budapesti belváros, hanem az egész ország legdrágábbjai között hirdették a budapesti Szervita téren, a régi Belvárosi Távbeszélő Központ helyén felépült luxuslakóházat. A Biggeorge Property által fejlesztett épületben hotel, apartmanlakások és étterem is helyet kaptak. Megnéztük belülről is.
A 18. században épült Belvárosi Szent Anna-templom a város egyik értékes későbarokk műemléke. Egykor belső kerteket rejtő rendház is csatlakozott hozzá, de azt a II. világháború után lebontották, hogy helyére az 1970-es években – Jeney Lajos és Bán Ferenc (Budapesti Városépítési Tervező Iroda) tervei alapján – felépüljön a szomszédos főpostához csatlakozó ötemeletes telefonközpont. Az alumíniumtokos, színezett üvegfelületekkel épült ház sokak szerint agyonnyomta a szomszédos műemléképületet, de mielőtt eldobnánk az első kavicsot a 70-es évek építészeire, kis érdekesség: a tervpályázat előírta, hogy az új épület tömegében, osztásában és homlokzati kialakításában sem illeszkedhet a templomhoz, és a szentélyt is a lehető legjobban el kell takarni.
Az öt évvel ezelőtt megkezdett teljes átépítés kezdeti lépéseikor a megbízó egy felismerhetően kortárs épületet szeretett volna, ez később finomodott, és egy időtlennek tetsző, stabilitást sugárzó épületet rajzoltak meg Peschka Alfréd vezetésével az Óbuda Építész Stúdió tervezői, Nemes Bertalan, Csernik Tamás és Kákóczki Norbert. Az Emerald Residence mészkőburkolatú épületében 99 szállodai szoba és 106 lakás kapott helyet, a főtömeg fölött három visszahúzott szinttel. A belsőépítészeti terveket egy másik iroda kezdte kialakítani, azonban ők nem tudtak megbirkózni a feladattal. Ekkor kapta meg a megbízást a szentendrei és milánói központtal rendelkező, számos hotel és étterem sikeres tervezését maga mögött tudó Este’r Partners. „Szerencsére az Emerald név és ezzel bizonyos alapelvek és színek, mint a smaragdzöld vagy az arany már a tervezés elején megvoltak. Ez segítség volt nekünk is” – mondja Radnóczy Eszter és Szabó Csilla, az Este’r Partners két tervezője.
Régi és új találkozása A korábbi, szocmodern épület túlzottan rátelepült a barokk templomra – ezt a kapcsolatot az új épület sokkal ügyesebben oldotta meg. A két épület között átjárható, teraszos passzázs jött létre, innen nyílik a szálloda bejárata is. A templomot és a szállodát üvegfal köti össze, funkciója a telefonközpont mozdíthatatlan részeit rejtő épülettömeg elfedése. A rendház motívumai ezen a felületen és a szálloda grafikai motívumaiban is visszaköszönnek.
Nemes anyagok A lobby terét a márvány, a bársony és a natúr diófafelületek uralják, csakúgy, mint az étterem és a bár enteriőrjét. Az épületben több ponton visszatérő elem a váltóintarziás minta, az íves és a szögletes felületek játéka, a geometrikusan tört felületek látványa vagy egy-egy bronztükör és kandalló, ami ebben a térben egyaránt megtalálható.
Tapéták és szőnyegek A lobbytér teljes hosszában végighúzódik a holland Dutch Walltextile által gyártott selyemtapéta. A bronzszálakkal szőtt, smaragdszínű felületet bárhonnan nézzük, más hatást mutat. De sokan nemcsak nézegetik, az itt dolgozók szerint ritka az olyan vendég, aki nem simítja végig, ahogy elhalad mellette. A szobákban hasonló színvilágú, váltakozó színű szőnyegeket találunk, ezek az Este’r Partners tervei szerint, egyedi mintákkal készültek.
Szobák A textilek színvilágát a pezsgőszínek, az ezüst, az arany, a bronz visszafogott világa uralja, és egy-egy narancs vagy méregzöld bútor ellenpontozza. A fürdőszobákat egy „fadobozba” helyezték, és alumíniumkeretes füstüveg ajtókkal választottak le. Tizenöt szobatípus közül lehet választani, a szállodai szobák nagy része a templomtoronyra néz. A panorámás, nagy teraszos, drágább szobák ára 250–300 euró éjszakánként.
Amióta márciusban egy porvihar miatt bekövetkezett Magyarország eddigi legnagyobb tömegkarambolja, rég nem látott figyelem irányul a talajok állapotára, a talajművelési módszerekre. A különösen erős széllökések egy egész napon át hatalmas porviharokat okoztak, és éppen a talaj legfelső, legértékesebb része veszett oda a takarás nélküli táblákról. De milyen állapotban vannak egyébként a talajaink, és mit lehet tenni az úgynevezett degradáció vagy éppen az erózió ellen?
Az elmúlt években négy kelet-közép-európai művész kapott önálló kiállítást a világ három legfontosabb kortárs kiállítóhelyének egyikében, a londoni Tate Modern múzeumban. Az intézmény első emberével – több, régióbeli Forbes-újságíróval együtt – beszélgettünk a művészeti piacról.
Tellérék apró, külvárosi zöldségese inkább volt megélhetési kényszerpálya az átkosban, mint átgondolt családi vállalkozás. A harmadik generáció bevallja: nem mindig találták meg rögtön, merre van az előre, ma mégis milliárdos forgalmú élelmiszerkereskedés az övék. Klasszikus kelet-európai út a szocialista járgányok pótkocsis krumplibizniszétől a csinosan csomagolt menő bulgurig.
