Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia mégsem veszi el a munkánkat, sőt a prompt engineer nevű új munkaterületet már meg is teremtette. Merthogy kell egy ember, aki a ChatGPT vagy más természetes nyelvi modell nyelvén suttog, aki tudja, hogyan kell úgy kérdezni, hogy a szoftver jó minőségű választ adjon. És tanárra is szükség lesz, mert az új technológia miatt fontos a még nagyobb médiatudatosság. De mi volt a ChatGPT előtt?
A mesterséges intelligencia (MI) története valamikor az 50-es években kezdődött, amikor a ma Szilícium-völgynek hívott terület még a világháború alatt ipari szennyezéssel tönkretett földeket jelentette. Az MI-tól való félelem pedig érdekes módon még korábbra, Mary Shelley 1818-as Frankensteinjéig vezethető vissza. Az emberiségben ez a mű biztosan elültette az aggodalmat, hogy teremtménye egyszer ellene fordul.
A 20. század második felének popkultúrája tele van öntudatra ébredő gépekkel (például a Terminátor vagy a Háborús játékok című filmekben), és hangsúlyosan jelen van a digitális élet megtervezésének vágya is. Utóbbira remek példa, hogy még a John Horton Conway cambridge-i matematikus alkotta életjátékához hasonló egyszerű sejtszimulációk is lenyűgözik az embereket. A Game of Life volt minden idők egyik legnagyobb hatású számítógépes játéka. Sok mindent nem lehetett benne csinálni, a játékos azt dönthette el, hol vannak sejtek a pályán, majd elindíthatta a szimulációt. A sejtek négy-öt egyszerű szabály mentén fejlődtek. A szomszéd nélküli sejtek elhaltak, de a három szomszéddal rendelkező sejtek sem élik túl a kört, a pont három szomszéddal rendelkező halott sejtek pedig az új kört elevenen kezdik.
Weizenbaumot is meglepte, hogy az emberek intelligensnek tekintik a programját.
Az egyszerű szabályok ellenére a sejtautomata lenyűgözte az embereket: az első önmagát sikeresen replikáló alakzat megtalálásáért még egy jelképes, ötvendolláros díj is járt 1970-ben. A glider gun nevű alakzatot Bill Gosper, az MIT csapatának vezetője küldte be, maga a játékpályán szaporodva áthaladó glider alakzat pedig azóta egyfajta hekkerszimbólum lett. Ha pedig a Google-ben rákeresünk, ma is találhatunk olyan életjátékverziókat, amikkel egy-két délutánt el lehet szórakozni.
Mit keres egy koppenhágai étterem a japán hagyományok egyik legfontosabb városában, Kiotóban? Mi értelme kiköltöztetni egy csomó embert egy másik kontinensre, csak azért, hogy tíz hétig pár ezer gasztroőrültnek főzzenek? Megnéztük.
Van ennek értelme? Semmi! Őrülten drága? Az! Fenntartható? Dehogy! De hát akkor minek? Mert napjaink egyik séfzsenije – nem sok van belőlük – életre szóló élményt varázsol egy vacsorából.
A koppenhágai Noma popupjai (kitelepülései) már sokéves hagyományra tekintenek vissza. Első alkalommal, 2015-ben éppen Tokióba költözött át az egész éttermi csapat szakácsokkal, felszolgálókkal. Ettől a kirándulástól rengeteg élményt és inspirációt kaptak, és bőven adódtak akadályok is, amiket kreatívan kellett megugraniuk. Ezért aztán alaposan rákaptak a kitelepülésekre, persze mindig mindent nagyon gondosan előkészítve.
Az ausztrál (Sydney, 2016) és a mexikói (Tulum, 2017) popup egyaránt óriási hatással bírt a hazai, dániai működésükre, stílusukra is, miközben a helyi séfek hatalmas meglepetéssel konstatálták, hogy mennyi – előttük ismeretlen – izgalmas alapanyag van a hazájukban. Utóbbiakból aztán az étterem bőven vitt is haza magával, így kezdtek például bizonyos fűszereket használni. Majd a Noma elköltözésekor (Koppenhága egyik kerületéből egy másikba) a mexikói „dzsungeléttermüket” mintázó konyhastruktúrával épült meg a Noma 2.0. De mit tudnak mutatni a sokat látott japánoknak a derék dánok egy olyan piacon, ahol a vendégek kegyeiért csak Tokióban százezer étterem vetekszik? Óriási a kínálat a hagyományos japántól a legmodernebb nemzetközi trendeket követő éttermekig, és az alapanyagok a világ legjobbjai. A Noma – szokás szerint – lapot húzott 19-re: a japánokat az ő pályájukon, az ő szabályaikat betartva hódítja meg. A japán gasztronómia mikroszezonjainak maximális figyelembevételével a hagyományos ünnepi étkezést, a kaiszeki menüt idéző ételsorral rukkoltak elő – csak éppen mindent máshogy készítenek, tálalnak, körítenek, mint a hazaiak. A legtöbb fogás abból készül, ami épp a csúcson van, és minden kaiszekiétteremben főszerepet játszik: bambuszrügy, szansóborslevélkék, zöldrizs, vadmandula.
Noma Kiotó az ACE Hotelben Ár: 775 euró (itallal együtt, +10% szervizdíj) Nyitva: 2023. május 20-ig (de minden hely elkelt a meghirdetés utáni másodpercekben).
Közben reflektorfénybe kerülnek egészen meglepő választások is: a legendás tonhal-hasaalja (ótoró) helyett a kardhal legzsírosabb részéből készül a szasimi – tengeri algás vajszósszal. A bambuszgyökér ezúttal steak. Az iszei tüskés homár agyából vadzöldségekhez főzik a mártást. Az agyagtálban készült rizshez Isigaki szigetről származó rózsaszirom, rózsaecet és rózsaolaj az ízesítés. A narai teának nem a leveléből, hanem a szárából és virágából készítik a főzetet. A hajszálvékonyra vágott tintahalhoz viszkivinegrett dukál.
A japán konyhában kötelező fűszer, a kacuobusi (tonhalforgács) helyett ugyanazzal a hosszadalmas és bonyolult eljárással ezúttal nem halat, hanem kukoricát dolgoztak fel, és még lehetne sorolni a végtelenségig. Talán ebből már átérezhető, hogy mennyi kutatómunka, előkészítés és kreativitás kellett a menü kialakításához, amivel egyfajta alternatív japán valóságot hoztak létre, megőrizve közben a Noma-géneket is.
Ők is tudatában voltak, hogy óriási kockázatot vállalnak. Ezt szűröm le abból, hogy a második napon elfogyasztott vacsorám után René Redzepi, a séf – aki mindig nagy figyelemmel várja a visszajelzéseket – olyan őszinte és leplezetlen izgalommal figyel, mintha az élete múlna rajta. Ezúttal sem csak a kötelezőt hozzák rutinból, hanem mindent egy lapra tettek fel.
Évek óta izgalmas és kiélezett meccset játszik az ultra-low cost légitársaságok ligájában a Ryanair és a Wizz Air. Feltámad-e a covidsokkból a kihívó Wizz Air, vagy örülhet a pandémiából megerősödve kijövő Ryanair, hogy hosszabb távon is leszakította vetélytársát?
Bő tíz év konjunktúra ért véget a világgazdaságban 2022-ben, és a tanulóévein lassan túljutó ökoszisztémának újra bizonyítania kell. Ezúttal abban, hogy mit kezd a kockázati tőkétől idegen üzleti logikával, a racionalitással és a tervezhetőséggel.
Nők, akik megálmodták, beleálltak, áttörtek. A címlapon Szabados Ági, az utolsó oldalon Olena Zelenszka, köztük ötvenöt erős nő. Már a polcokon az első Forbes Women különszám.
A második válaszában már a költségek minimalizálásánál tartunk, és pillanatok alatt eljutunk a hatékonyság abszolút kulcsát jelentő bűvös huszonöt perces fordulóig. Aztán Michael O’Leary hozza a formáját, és kinyitja a maga bevallása szerint is mocskos száját: az Európai Bizottság impotens, az extraprofitadót kirovó politikusoknál továbbra sincsenek nagyobb idióták, és igenis vannak hülye utasok. De a környezetvédőket ma már nem lőné le.
Groupama Biztosító
2023 Április Támogatói tartalom Groupama Biztosító
A több mint tíz éve Magyarországon élő és dolgozó Alexandre Jeanjean 2023. április 1-jével vette át a csoport magyarországi vállalatának irányítását, és feltett szándéka, hogy folytassa a nevéhez fűződő fair ügyfélstratégiát. Az emberek pénzének fair kezelése táplálja a társaságba vetett bizalmat, ami idén fontosabb lehet, mint korábban bármikor. A korábbi vezérigazgató-helyettes 11 éve él hazánkban, […]