Nagy nehezen és az unióban a legmagasabb szinten tetőzött a magyar infláció az év elején, de nagyon bizonytalan, hogy milyen gyorsan térhet vissza messze a tíz százalék alatti régióba. A jegybank és a kormány egyre élesebb konfliktusa is emlékezetessé tette az elmúlt hónapokat, végül még egy bankválság is beütött Amerikából. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Furcsa negyedéven van túl a magyar gazdaság. A figyelem lekerült a hardcore makroadatokról, az inflációs és növekedési kilátások változása helyett a hosszabb távú gazdaságfilozófia boncolgatása került előtérbe. Az erősödő elégedetlenség ráirányította a figyelmet az akkumulátorgyártó nagyhatalomi státusz árnyoldalaira. A kormánytól független közgazdászok jelentős része mindenesetre inkább károsnak tartja, hogy a kormány – külföldi munkaerőre alapozva – egy energiaigényes, és helyben nagyon kevés hozzáadott értéket teremtő iparágat támogat ahelyett, hogy a tudásalapú gazdaságfejlesztés irányába mozdulna.
Az akkuvita mellett valaminek a változatlanságán is jól el lehetett polemizálni. Az sajnos önmagában kellemetlen meglepetésnek számít, hogy az irányadó kamat nemcsak hogy nem jött lejjebb, de a negyedév végén se látszik, hogy a jegybank mikor engedhet a hitelezés megdrágítása által a gazdaságot csendben gyilkoló szigorból. Emlékezetes, hogy az elmúlt évek leglátványosabb, egyben legmeghökkentőbb húzásával, a kamatemelési ciklus végének korai bejelentésével Matolcsy György MNB-elnök szeptember végén lényegében egymaga zuhanórepülésbe küldte a forintot, amit a jegybank nem sokkal később csak egy 180 fokos fordulatot jelentő vészkamatemeléssel tudott megfordítani. Október 14-én a tizenhárom százalékos alapkamat elvesztette irányadó jellegét, azóta a tizennyolc százalékos egynapos betéti ráta számít annak.
A piac október második felében abban bízott, hogy ha a forint stabilan visszabukik a 400-as szint alá, akkor az év elején megkezdődhet az irányadó ráta csökkentése. Ebből az megvalósult, hogy a forint benézett 380 alá is, de az októberben magát csúnyán megégető jegybank a legkisebb jelét se adta, hogy ezúttal rövid távon lazításra készülne.
Ajánlott cikkek
Groupama Biztosító
2023 Április Támogatói tartalom Groupama Biztosító
A több mint tíz éve Magyarországon élő és dolgozó Alexandre Jeanjean 2023. április 1-jével vette át a csoport magyarországi vállalatának irányítását, és feltett szándéka, hogy folytassa a nevéhez fűződő fair ügyfélstratégiát. Az emberek pénzének fair kezelése táplálja a társaságba vetett bizalmat, ami idén fontosabb lehet, mint korábban bármikor. A korábbi vezérigazgató-helyettes 11 éve él hazánkban, […]
A több mint tíz éve Magyarországon élő és dolgozó Alexandre Jeanjean 2023. április 1-jével vette át a csoport magyarországi vállalatának irányítását, és feltett szándéka, hogy folytassa a nevéhez fűződő fair ügyfélstratégiát. Az emberek pénzének fair kezelése táplálja a társaságba vetett bizalmat, ami idén fontosabb lehet, mint korábban bármikor.
A korábbi vezérigazgató-helyettes 11 éve él hazánkban, a lánya már itt született, imádja Budapestet és a nyelvünket is, „ami gyönyörű, de nagyon nehéz” – fűzte hozzá magyarul. Itt élő külföldiként állítja: ha az ember megteszi a szükséges erőfeszítéseket és kapcsolatokat épít, akkor a magyarok nyitottá válnak. Hazai példaképei közé az író Nádas Pétert és a zeneszerző Eötvös Pétert sorolta, míg az egyik legjobb eseménynek a békéscsabai Kolbászfesztivált tartja, és szerinte is remek találmány a fröccs.
Bár markáns különbségeket a piaci gyakorlatokban nem igazán lát a külföldi országokhoz képest, egy dologban biztosan mások a magyarok: kevesebbet költenek biztosításra, mint a nyugat-európaiak, vagy az amerikaiak. Ennek az a következménye, hogy itt magasabb a biztosítók költséghányada, hiszen mindig vannak bizonyos korlátok és fix költségek, amelyek a megfelelő működtetéshez szükségesek. A Groupama új vezetője szerint a biztosításokra szánt összegeket már csak azért is érdemes lenne növelni, mert minél magasabb az élet-, egészség- és vagyonvédelemre fordított költés, annál inkább csökkenthető a költséghányad és annál többet profitál belőle az ügyfelek alkotta kockázati közösség. A magyar nem-életbiztosítási piac jelenleg 45 százalék körüli költséghányaddal működik, ami akár 20 százalékponttal is magasabb, mint Franciaországban.
KÖZÖSSÉG TAGJAIKÉNT GONDOLNAK AZ ÜGYFELEKRE
„Ez a különbség nyilvánvalóan abból is adódik, hogy az emberek mekkora volumenű biztosításokat engedhetnek meg maguknak. A kihívás az, hogy Magyarországon növeljük ezt az összeget, egyben a lakosság azon képességét is, hogy befektessen, és jobban megvédje magát” – fogalmazott Alexandre Jeanjean, majd leegyszerűsítve a lakóépületek közös képviselőinek munkájához hasonlította a biztosítótársaságok küldetését. „Nekünk is az a feladatunk, hogy emberek közösségét, illetve a velük járó kockázatokat kezeljük, miközben egy közösségen belül különböznek az egyéni elvárások.”
Mint mondta, nem feltétlenül népszerű döntés, amikor egy társasházban közös pénzből kell rendbe tenni egy épületszárnyat, hiszen nem mindenkit érint. A közösen összeadott pénz teszi lehetővé a kárigények kifizetését is, és a biztosítók teremtenek hozzá egyensúlyt a kockázati közösségen belül. A szemléletváltás üdvös lenne, hiszen még mindig hajlamosak vagyunk úgy gondolni, például a KGFB-re, mint szükséges rosszra, nem pedig úgy, hogy ezzel egy kockázati közösség részévé válunk, ami minket is óv – magyarázta az igazgató, megjegyezve: erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ezt minél több ügyfélben tudatosítsák.
A piacihoz képest kétszer olyan gyorsan növekednek
Úgy véli, jó az irány, hiszen a kárrendezésben érintettek 90 százalékától pozitív visszajelzés érkezik. Ez, illetve a piachoz képest kétszeres növekedési ütem, amit az elmúlt – egyébként mindenki számára nehéz – évben produkáltak, elégedettséggel tölti el. A magabiztos működés bizalmat ébreszt az ügyfelekben, és továbbra is ügyfélközpontúak akarnak maradni, még akkor is, ha ez néha belső vitákkal jár. Példaként kiemelte, hogy a közelmúltban vezettek be olyan, bruttó 10 százalékos éves garantált hozamot kínáló megtakarítási életbiztosítási termékeket, amelyek inkább kedveznek az ügyfeleknek, mint a tulajdonosoknak, de csak sikerült piacra dobni, és erre nagyon büszke. Mára az is látszik, hogy üzletileg is jó döntésnek bizonyult, hogy az ügyfeleink mellett álltak.
Fair stratégiával folytatják
A terveire vonatkozó kérdésünkre Alexandre Jeanjean megerősítette: a vállalat új vezetőjeként ugyanilyen stratégiára fog törekedni, hiszen látványos a növekedés, és ebben az évben is hasonló tendenciára számít – az új adófajták és szabályozások ellenére. Hiszen a cél az, hogy a vállalat bizalmat ébresszen az emberekben, és a bizalom belülről fakad. Éppen ezért érzi fontosnak, hogy a Groupama dolgozói szintén higgyenek a cég küldetésében. Ehhez olyan körülményeket és rugalmas időbeosztást kínálnak, ami egyensúlyba hozza a munkát és a magánéletet. Nem lehet kérdés például, hogy egy náluk dolgozó szülő fel tudja-e venni a gyerekét óvoda vagy iskola után, hiszen hogy kezelne megfelelően egy biztosítási szerződést, ha épp’ a saját családi életéből hiányoznak biztos pontok? – szemléltette, hozzátéve: ezt az ügyfelek is hamar megéreznék.
„Növekszik az ügyfélkörünk, így biztosítani tudjuk a munkahelyeket, ami azt jelenti, hogy pozitív dolgot építünk, és a motiváció is nő. Az idei év várhatóan nehezebb lesz, mint a tavalyi, de nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy ezt az utat folytassuk” – szögezte le a vezérigazgató. „Ha belegondolok, nem emlékszem olyan évre, amit azzal kezdtük volna, hogy azt mondtuk, ‚könnyű lesz’. De már mindent láttunk. Talán ez a korosodás kiváltsága: tapasztaltabb vagy, megvan a szakértelmed és jobban tudsz szerveződni, anélkül, hogy megijednél, hiszen tudatában vagy annak, hogy normális, hogy vannak kihívások. A legjobb, amit ilyenkor tehetsz, hogy megbirkózol velük. A nehéz idők szerintem bölcsességet adnak, a sikerek pedig abban segítenek, hogy nyugodtabban nézzünk szembe a kihívásokkal.” A vezérigazgató megjegyezte: a digitális megoldások fejlesztése mellett továbbra is fontosnak tartják, hogy közel legyenek az ügyfelekhez, így bővítik a hálózatukat. A személyes kapcsolat lehetőségének megteremtésére azért van szükség, mert hosszú utat járnak be együtt az emberekkel, akik a nyugdíjas éveikre takarékoskodnak vagy az ingatlanjukra kötnek biztosítást, ezért megérdemlik, hogy ne kelljen sokat utazni az ügyintézés miatt. Ez, illetve az emberek pénzének felelős kezelése a Groupama Biztosító fair stratégiájának része. „Nem lenne megengedhető részünkről, ha nem korrekt módon kezelnénk azt a pénzt, amit az ügyfélközösségünk bízott ránk” – fogalmazott Alexandre Jeanjean. A vezérigazgató emlékeztetett: épp’ a fair stratégiájuknak megfelelően adtak plusz visszatérítést a KGFB ügyfeleik számára a covid idején, vagy nemrég a fogyasztóbarát otthonbiztosítások után, amivel sikerült könnyíteni az ügyfelek életén. Mert erre van szükségük: biztonságra, átláthatóságra, közelségre és partnerségre. „Ez a fair eljárás.”
Merész. Ambiciózus. Őrült. Vagy csak maga a nagybetűs Álom. Szeretünk nagy ötletekről írni a Forbes.hu-ra, hát még, ha a nagy ötletek valóra válnak, legyen szó akár huszonéves startupperekről vagy sok év multit maguk mögött hagyó alkalmazottakról.
Mikor kell permetezni, hogy a termés a lehető legkevesebb vegyszerrel is a legjobb minőségű legyen? Erre a kérdésre fejlesztett digitális rovarmonitorozási okoseszközt és szolgáltatást a huszonévesekből álló magyar Smapp Lab. Már nemcsak Európában, de Dél-Amerikában is aktívan terjeszkednek.
Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia mégsem veszi el a munkánkat, sőt a prompt engineer nevű új munkaterületet már meg is teremtette. Merthogy kell egy ember, aki a ChatGPT vagy más természetes nyelvi modell nyelvén suttog, aki tudja, hogyan kell úgy kérdezni, hogy a szoftver jó minőségű választ adjon. És tanárra is szükség lesz, mert az új technológia miatt fontos a még nagyobb médiatudatosság. De mi volt a ChatGPT előtt?
Tellérék apró, külvárosi zöldségese inkább volt megélhetési kényszerpálya az átkosban, mint átgondolt családi vállalkozás. A harmadik generáció bevallja: nem mindig találták meg rögtön, merre van az előre, ma mégis milliárdos forgalmú élelmiszerkereskedés az övék. Klasszikus kelet-európai út a szocialista járgányok pótkocsis krumplibizniszétől a csinosan csomagolt menő bulgurig.
Nemcsak a budapesti belváros, hanem az egész ország legdrágábbjai között hirdették a budapesti Szervita téren, a régi Belvárosi Távbeszélő Központ helyén felépült luxuslakóházat. A Biggeorge Property által fejlesztett épületben hotel, apartmanlakások és étterem is helyet kaptak. Megnéztük belülről is.