Száz kilogramm – bő termésnél egy ember akár ennyi makkot is össze tud szedni egy nap alatt, de ez a csúcsteljesítmény inkább az olcsóbb, nagyobb méretű csermakkal érhető el. A kocsánytalan tölgy makkjából negyven–ötven kiló az átlagos napi gyűjtemény. A piaci törvények az erdőben is érvényesülnek: minél kevesebb van egy termésből, annál többet adnak érte. Négy éve a tölgymakk felvásárlási ára két–háromszáz forint volt, tavaly pedig – amikor az aszály miatt kevés makk termett – elérte a másfél, kétezer forintot.

Gyűjteni csak őstermelői igazolvánnyal lehet, de kell hozzá az erdőgazdálkodó névre szóló engedélye is. Az új embereknek először az erdész mutatja meg a gyűjtésre kijelölt területet. „Amikor lehetőség van makkgyűjtésre, díjtalanul adunk makkgyűjtési engedélyt azoknak, akik az Északerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő területen a társaságunknak gyűjtenek makkot” – írta kérdésünkre az Északerdő.

A Budapest környéki helyzetről a Pilisi Parkerdőt kérdeztük. „A makk­gyűjtés kevésbé jellemző a Pilisi Park­erdő területeire, mivel erdeink nagy részét természetes úton újítjuk meg” – mondta Mészáros Péter, a parkerdő szóvivője. A Pilisi Parkerdő tölgy- és bükkállománya átlagosan öt-tíz évente hoz érdemi makktermést. Tavaly huszonegy tonna makkot vetettek el, és csemetéket is ültettek.

A természetes felújítások bővülésével viszont nincs szükség annyi mesterséges ültetésre, a parkerdő területén az erdő hetven százaléka természetesen újul meg. Az idős fák lehullott magjából kikelő csemetékből nő az új állomány. A tölgy- és bükkerdőket átlag százévente újítják fel, de a vágásérettségi kor elérheti a százötven évet is. Az erdők felújítása történhet fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás, illetve tarvágás után. Az első kettőnél az idős állományt több ütemben termelik ki, a folyamat évekig eltarthat.

A tölgyfaormányossal vigyázni kell
Kiss Balázs Pilismaróton szokott makkot és magokat gyűjteni, mégis inkább a csemetéket adja el, mert azzal jobban tud keresni. Tavaly alig talált csermakkot, tölgyet pedig szinte egyáltalán nem, hiába él gazdag termőterületen. Ezért inkább húsos magokat, elsősorban vadgyümölcsöket gyűjt, csipkebogyót, húsos somot, vadkörtét, berkenyét.
„Nekem csak saját felhasználásra éri meg gyűjteni – mondta Kiss –, de aki vállalkozó, és vannak emberei, annak megéri eladni is. Tavaly jobban lehetett volna keresni a gyűjtéssel, de Magyarországon nem volt makktermés. Ilyenkor még inkább emelkednek az árak, mert a makkot nagyon körülményes áthozni a határon, például a Felvidékről vagy Erdélyből.”

Pedig volt rá igény, erdőtelepítésnél hektáronként három-négy mázsát szoktak elvetni. A Pilisi Parkerdőnek sikerült hazai forrásból beszereznie a makkot még a tavalyi aszályos évben is. Az Északerdő ezzel szemben nem vásárolt fel tavaly makkot, és nem is erdősítettek makkvetéssel, nem volt gazdaságosan gyűjthető mennyiségű termés az illetékességi területükön.

Pilismarót környékén a tölgymakk értékesítési ára tavalyelőtt – az utolsó értékelhető termésnél – ezer–ezerkétszáz forint volt kilogrammonként. „Én elsősorban csemetét nevelek, és azokat adom el. Az erdőtelepítések sokat dobtak az árakon, de a magot még mindig nem gazdaságos eladni. A tizenöt–harminc centiméteres csemetét ötven forinttól, a százhúsz centimétereset kétszáz forinttól viszik. Ezekért is filléreket fizetnek, miközben egy muskátli ára ezres nagyságrendű.” A Pilisi Park­erdő azonban biztos pont a felvásárlók között: nem termelnek csemetéket, ezért tavaly kétmillió darabot vettek.

Az összegyűjtött makk minőségét vágáspróbával ellenőrzik. „Kiveszünk száz darabot, és megnézzük, mennyi egészséges. A hetvenszázalékos arány már jónak számít, a rosszabb minőségűt árkorrekcióval veszik át” – mondta Kiss. Ronthatja a makk minőségét – belülről könnyen tönkreteheti a termést – a tölgyfaormányos nevű kártevő is, ami akár két-három telet is képes átvészelni a földben. Ugyan kísérleteznek feromoncsapdákkal távol tartani a rovarokat a tölgyektől, de vannak természetesebb módszerek is, az énekesmadarak védelmére például kiemelt figyelmet fordítanak.

A hunyor mindent visz
„Nagyon kevesen élnek kizárólag abból, hogy tíz körömmel kutatják végig az erdőt. Ők télen fakitermeléssel foglalkoznak, nyáron erdőt ápolnak, sarlóznak, esetleg gyárban dolgoznak, és délután szeretnének egy kicsit kiszabadulni az erdőbe” – mondta Mészáros Péter.

Budapesten és szűk környezetében már kihalt az üzleti célú természetjárás kultúrája. „Elvi lehetőség lenne rá, hogy például a Péterhalmi-erdőben is gyűjtsünk makkot, de ennek az erdőnek nem ez a fő célja. Az ültetésre szánt makkot előbb fogják más országrészből, például Borsodból ideszállítani. Az erdő nagyon kemény munkahely, itt helyben egyre kevesebb az ilyen fizikai munkát vállaló ember” – mondta Rittling István, a Pilisi Parkerdő budapesti erdészetének vezetője.

Mészáros Péter is azt mondja, a termést sokan gyári munka mellett szedik, szombaton és vasárnap. „Korábban, amikor nem dolgoztak, egész héten gyűjtöttek, de már felvette őket az ipar. A mezőgazdaságban pedig munkaerőhiány van. Akik húsz–harminc éve gyűjtenek, és a családdal mennek, idén is jönni fognak, rájuk lehet számítani” – vázolta a Dunakanyar helyzetét Kiss.

Akik gyűjtögető életmódot folytatnak, más évszakban is erdei terméseket, gombát, gyógynövényt, somot, csipkebogyót gyűjtenek. Nyárfáról, juharokról, nyírekről, körtéről vagy berkenyéről is lehet magokat gyűjteni, de a hunyor az igazi főnyeremény: a magok kilónkénti ára elérheti a negyvenezer forintot. „Egy kilónyi magot kinyerni a virágokból sziszifuszi munka. Ráadásul a védett státusz miatt kell a természetvédelmi hatóság engedélye is” – mondta Mészáros.

Ő úgy látja, az igazi kérdés, hogy a klímaváltozás küszöbén mi lesz a városi erdőkkel és szárazságot megsínylő növényekkel, például a bükkösökkel. „A csapadékeloszlás rendkívül szélsőségessé vált: az aszályos időszakokat hirtelen lezúduló csapadék követi. A bükknek állandó páratartalomra van szüksége, amit ilyen hektikus időjárás nem tud biztosítani. Ezekben az erdőkben inkább kocsánytalan tölgyet, gyertyánt, csert hagyunk megnőni, jobban bírják a megváltozott klímát.”