2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik. „Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely […]
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik.
„Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely Levente, a Splendex nevű szoftvercég egyik alapítója. „Az egyetemnek és nekem kompatibilitásügyileg körülbelül 3 százalék a metszete” – meséli erről az időszakról. Nem is fejezte be az egyetemet. Helyette inkább elkezdett informatikával foglalkozni, már a gimnáziumban, 2012-ben. Innen ered kapcsolata a másik alapítóval, Timár Andréval is, aki főleg gimnázium után kezdett el azzal foglalkozni, hogyan kell weboldalakat felépíteni. Nem sokkal később, 18 évesen már el is adta első, filmnézésre alkalmas weboldalát.
Középiskola után útjaik rövid időre elváltak: Levente azért elment mérnökinformatikus képzésre, míg André gazdálkodás és menedzsmentre (amit később Levente is kipróbált), mindketten Pécsen, a PTE-n. Andrénak sem jött be igazán az egyetem. „Rájöttem, hogy nekem ez egy kicsit így lassú tempó, szeretnék már jobban a saját lábamra állni, és emiatt affiliate oldalakat kezdtem el felépíteni az Amazon rendszerében” – meséli. Ekkor futottak össze újra Leventével, aki akkor már szintén weboldalak készítésével próbálkozott. Közösen megalapították a Splendexet, „Közben ott is hagytam az egyetemet, nem motivált annyira, és nagyon jó lehetőséget láttam abban, hogy megtanuljunk programozni, és ebből utána céltudatosan építsünk egy vállalkozást” – mondja André.
A Somogyban gazdálkodó Berend Ferencet évekkel ezelőtt bolondnak nézték, hogy no-till rendszerben gazdálkodik, de mára egyre többen jönnek hozzá tanulni. Ferenc március végén megkapta a Highlights of Hungary nagyköveti díját
a nemzetközi szinten is legkorszerűbbnek számító talajmegújító módszeréért.
Azt, hogy ha nincs humusz a talajban, elköszönhetünk a jó minőségű élelmiszertől, a nagyvállalatok is kezdik felismerni.
Írta: Gribek Dániel
„A koncepció az volt, hogy minél olcsóbban gazdálkodjunk. Mindent ennek rendeltünk alá. 2013-ban gyakorlatilag csődbe jutottunk, alig volt pénzünk termelni. Átgondoltuk, mivel tudnánk csökkenteni a kiadásainkat, és közben növelni a hatékonyságot.” Berend Ferenc anyagi okokból vezette be a no-till termelést Pusztakovácsihoz közeli birtokán, a Somogy megyei Vityapusztán. Bár kényszermegoldásnak indult, mostanra kifejlesztették a rendszert, és idén télen már szakaszosan legeltek a marhái a területen. Ez a megoldás Magyarországon egyelőre nagyon kevés helyen látható. Először is felhagytak a szántással, mert nem volt rá pénzük, áttértek a kevesebb üzemanyagot igénylő forgatás nélküli művelésre. Végül 2019-ben indultak el a no-till gazdálkodással.
Ferenc a kalászos gabona júliusi betakarítása és a kukorica tavaszi vetése között állandó borítást biztosító takarónövényeket vet és növeszt. Gépek helyett ezek gyökerei lazítják a talajt, és kiváló szerkezetet teremtenek, így jobb lesz a terület vízelnyelő és vízraktározó képessége, a talajélet is felpezsdül. Több lesz a földigiliszta, és a mikrobák állománya is ugrásszerűen emelkedik.
Berend Ferenc a Somogy megyei Vityapusztán gazdálkodik.
A takarónövények és a megfelelő vetésváltás révén tábláinak nagy része évek óta nem látott vasat a vetőgépen kívül. A takarónövényeket tavaszra terminálni kell, vagyis „ki kell kapcsolni”, hogy amikor szárazabbra fordul az időjárás, ne vegyenek ki feleslegesen nedvességet a talajból a kultúrnövény elől. Erre glifozáttartalmú gyomirtó szereket alkalmaznak, vagy traktorra csatolt munkaeszközökkel, hengerekkel lenyomják és összetörik a növények szárát. Ezeknél fenntarthatóbb megoldás a legeltetés. A haszonállatok szakaszonként legelik le a növényeket, közben taposásukkal talajt is művelnek, és még szervestrágyát is juttatnak a területre. Így télen kevesebb szénabálára van szükség, és a takarónövények vetőmagköltségét is anyagi haszonra lehet váltani. A megoldásnak feltétele viszont az új szakaszok tervszerű, de a talajállapothoz jól illeszkedő megnyitása, hogy az állatok ne tapossanak túl egy-egy részt, de azért az egész táblát lelegeljék.
„Sokak szerint a vegetáriánus életmód a fenntartható, és az állattartás visszaszorításáért küzdenek, miközben a valóban hatékony talajmegújítás nem képzelhető el legelő jószágok nélkül. Jelenlétük mérsékelheti a károsanyag-kibocsátást, a növényvédőszer- és műtrágyahasználatot, miközben a talajnak, sőt a biodiverzitásnak is jót teszünk. Nálunk a legeltetés következtében megjelentek a szalakóták is.” Berend Ferenc idővel szeretné Somogyi Kószáló néven piacra vinni regeneratív hústermékeit.
A no-till gazdálkodás mérlege: hasonló árbevételek mellett minimálisra szorították a költségeket, miközben Ferenc szabadideje is több lett. Kevesebbet mennek a traktorok, kisebb a gázolajfogyasztás és az amortizáció is. Ferenc most már stabil gazdaságot irányít, beruházásokra is jut pénz, a talajok ráadásul nem romlanak, hanem épülnek. Ferencet korábban a falu bolondjának tartották, mára a talajmegújítás legismertebb alakjává vált itthon, a gazdatársak egymásnak adják a kilincset, hogy némi gyakorlati tudást leshessenek el tőle.
Fizetnek a gazdáknak „A 2000-es évek közepéig az volt a legfőbb cél, hogy őrizzük meg a talajt, de erről közben kiderült, hogy sok helyen nincs is mit megőrizni, mert olyan rossz állapotban vannak a mezőgazdasági területek. Inkább meg kell őket újítani. Ekkor indult el a regeneratív mezőgazdaság forradalma” – mondja Kökény Attila, aki több mint tíz éve elsőként kezdte lerakni a magyarországi talajmegújítás alapjait.
A regeneratív gazdálkodás öt alapelven nyugszik. Az első a szél- és vízeróziót kontrolláló, a talajnedvességet megőrző állandó talajborítás. A borítás emellett csökkenti a földterület hőmérsékletét és tömörödöttségét is. Felpezsdíti a talajéletet, és különböző mértékben elnyomja a gyomokat.
A második alapelv a minimális talajbolygatás, aminek csúcsa a no-till és a zero-till, vagyis a talajművelés teljes elhagyása. Persze számos más technológia is segíthet elindulni a talajmegújítás útján, például a sávművelés vagy a min-till. Alkalmazásukkal elérhető a talajok javulása, de a szakember szerint csak a no-till segítségével őrizhető meg a talajélet, a gyökerek által kialakított talajszerkezet.
A harmadik pillér a növényi diverzitás, vagyis legyen a vetésforgó változatos, ne csak a megszokott két-három kultúrnövény kerüljön az adott táblára.
Különösen fontos a negyedik alapelv, miszerint a területen mindig, egész évben kell lenniük gyökereknek. A talajlakó mikroorganizmusoknak létkérdés a gyökérváladékból felvehető szén, de a gyökerek alakítják ki és tartják meg a talaj egészséges szerkezetét is, ami javítja egy-egy tábla vízháztartását. Az elhalt gyökerek után megmaradó kapillárisok, mélyedések elvezetik a csapadékot, és hatékonyan tárolják is azt. Kökény Attila szerint az ötödik alapelv – vagyis a legelő haszonállatok integrálása a szántóföldi növénytermesztésbe – a regeneratív mezőgazdaság csúcsa. Rendkívül munka-, idő- és tudásigényes, de elengedhetetlen a viszonylag gyors eredményhez. Magyarországon erre eddig egyetlen működő példa létezik: Berend Ferenc somogyi gazdasága. Tapasztalatok szerint azok a területek ugranak nagyot a légköri szén megkötésében, illetve a talajegészség és talajélet javulásában, ahol megjelentek a legelő állatok is. A regeneratív mezőgazdaság elterjedését segítheti, hogy egyre több nagyvállalat figyelme irányul a mezőgazdaságra. Ez egyrészt a különböző karbonprogramokkal valósul meg. A gyárak vagy például légitársaságok egy közvetítőn keresztül fizetnek a gazdáknak azért, hogy a talajban minél több légköri szenet megkötő és megtartó technológiát alkalmazzanak. A nagyvállalatok így légköri károsanyag-kibocsátásuk egy részét kompenzálják a klímaváltozást mérséklő mezőgazdaság támogatásával.
De már arra is van példa, hogy az élelmiszer-előállításban közvetlenül érintett cégek várják el a termelőktől a regeneratív gazdálkodást, és ezért jövedelemkiegészítést is nyújtanak.
„Az a rendszerszintű talajpusztítás, ami napjainkban zajlik, az élelmiszer-termelés szempontjából nem tartható fenn, így ezek a vállalatok a jövőjükért cselekednek. A cégek üzembiztonságát veszélyezteti, ha a talajok nem egészségesek, és nem alkalmazkodnak a változó klímához. Amennyiben egy terület vízmegtartó képessége gyenge, az konkrétan üzleti kockázat, mert könnyen előfordulhat, hogy a beszállítók nem tudják ellátni a gyárat a kívánt mennyiségű terménnyel” – mondja a vállalati törekvések okairól Kökény Attila.
No-till szőlő lustaságból „Azért kezdtem bele a talajmegújításba, mert szerettem volna a leggyengébb területeinken megfogni a csapadékot és az évente kijuttatott tápanyagot. A cél, hogy ezeket a gyökérzónában tartsuk” –mondja a Bács-Kiskun megyei Soltvadkerten gazdálkodó Schneider Péter. Ültetvényein jelentősen csökkentette a munkaműveletek számát, és a takarónövényekre bízta a talajépítést. Több mint százhektáros álló kultúráiban – főként szőlő és egy kis bodza – alkalmazza a talajmegújító technológiát.
A homokhátsági viszonyok eleve kemények, rendkívül száraz vidékről van szó, a homokos talajok nem tárolják túl hatékonyan a csapadékot, viszont egy-egy eső gyorsan ki tudja mosni a kijuttatott tápanyagot. A víz- és szélerózió is megnehezíti a munkát, és egyre nőnek a hagyományos szőlőművelés költségei, miközben a szőlő ára az utóbbi években csökkent.
A takarónövénynek elsősorban rozsot használ, A rozs sorközbe vetése ugyan nem újdonság a szőlőtermesztésben, de a hagyományos ültetvényekben csak a telepítések után, a fiatal szőlő védelmében alkalmazták, hogy a szélverés ne okozzon jelentős károkat. Schneider Péter minden évben a szüret után, októberben veti, szöszös bükkönnyel kombinálva. Ezek gyökerei szerkezetet adnak a homokos talajnak, és az elmúlt tíz év kemény munkájának köszönhetően már látszanak is az eredmények.
„A takarónövényeken nagyon szembetűnő, hogy a kezdeti harminc–negyven centiméteres magasság mostanra másfél–két méter lett. Már a szőlőn is érezhető némi változás, de a homokon ezek a folyamatok nagyon lassúak.” Schneider Péter rengeteg buktatóval találkozott, mire nagyjából kialakult az a technológia, amit már biztonsággal alkalmazhat. Korábban volt, hogy a takarónövényeket későn terminálta, és még az aszály előtt kiszívták a nedvességet a talajból. Tanulni nem volt kitől, csak Kökény Attila tanácsaira próbált hallgatni, aki már évekkel korábban jelezte neki, hogy a homokháton kemény dió lesz a legnehezebb talajt megújítani. Igaza volt. Területei többségén a vetés előtti tárcsázás az egyetlen talajművelés, de Schneider Péter ezt is szívesen elhagyná, ha a vetőgépe alkalmas lenne a direkt vetésre.
Négy éve kényszerből van egy teljesen no-till ültetvénye is. „Vásároltam egy félhektáros területet, ahol annyira szűk a sorköz, hogy nem fér be a rövid tárcsánk. Egyetlen művelőszerszámunk van, ami illeszkedik azokhoz a méretekhez, de azt lusták vagyunk minden évben felcsatolni, mert több időt venne el az egész procedúra, mint maga a munka. Úgy döntöttem, hogy egyáltalán nem bolygatom a talajt, csak szárzúzóval kezelem a sorközöket. Öreg szőlőről van szó, kíváncsi vagyok az eredményekre, de az már pozitívum, hogy kevesebb a munka vele.”
Schneider Péter Soltvadkerten ültetett no-till szőlőt.
Ossza meg ismerőseivel:
Vaszkó Iván
2023 Április start Vaszkó Iván
Két nagyszínpad telt házzal, 1500 vendéggel – ha valami, hát ez tényleg a most ereje. Márciusban megcsináltuk a magyar Forbes történetének legnagyobb eseményét, a Forbes Power Women’s Summitot, olvasd vissza tudósításainkat a Forbes.hu-ról!
Madzin Emília
2023 Április Üzlet Madzin Emília
Ellehetetlenült független előadóművészeti közeg, beszántott Színművészeti Egyetem, bankcsőd miatt veszélybe került éves költségvetés. Barda Beáta turbulens időszakot tudhat maga mögött a Trafó élén. Tavaly a második ciklusára is megválasztották, hogy továbbvigye a magyar és külföldi alternatív társulatok bázisának számító ház örökségét.
Bagi László
2023 Április A jó élet Bagi László
Nemcsak a budapesti belváros, hanem az egész ország legdrágábbjai között hirdették a budapesti Szervita téren, a régi Belvárosi Távbeszélő Központ helyén felépült luxuslakóházat. A Biggeorge Property által fejlesztett épületben hotel, apartmanlakások és étterem is helyet kaptak. Megnéztük belülről is.