Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is.

Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem bízunk annyira egymásban, amennyire mélyre ment a vicc.

Még rosszabb, ha a többség érti a viccet, csak egyvalaki nem. Ha úgy érzi, rajta és nem vele nevetnek – ilyenkor jelenhet meg a szégyen és a düh. Különösen így van ez, ha hatalommal rendelkező személy viccelődött, akinek a viccén – már csak ilyenek vagyunk – még többen nevetnek. A szégyen mar és fáj. Ezért figyelünk nagyon rá, hogy mikor, kik előtt és mivel viccelünk: helyzet- és társaságfüggő, hogy mi vicces. Ha pedig egyszer kicsúszott egy rossz vicc – azaz egy rossz­kor, rossz helyen elmondott vicc –, mit sem ér a magyarázkodás.

Balázsék naponta próbálják eldönteni, 2023-ban mivel lehet, és mivel nem lehet viccelni az ország nappalijában. Tudom, vannak helyzetek, amikor simán bunkók, kinevetnek akár élő műsorban embereket, máskor viszont az derül ki, hogyan változnak az értékeink. Akár listázni is lehetne, hogy kiderüljön, miben vagyunk igazán megosztottak, és mi az ország számára elfogadható.

A transzneműek és melegek például egyre megosztóbb téma, különösen hogy a kormány és a propagandamédia kelti az ellentéteket, és nem oszlatja őket egyszerű ismeretterjesztéssel. A Libri és a Líra megbírságolása után gyerekkönyveket fóliáznak le a könyvesboltok, hogy betartsák az új szabályokat, sőt a Libri sok üzletében akár le is vehetik a megbélyegzett darabokat a polcokról. Erről is beszélget G. Tóth Ilda Janikovszky­ ­Jánossal, a Móra Kiadó tulajdonosával a magazin utolsó oldalán.

Az utolsó oldalig sok jó sztorit, adatot és információt találsz. Knittel Martin negyventagúra bővítette a celeblistát, és ezerkétszáz címlapot nézett át és rendszerezett, hogy egy reprezentatív kutatást kiegészítve igazán megalapozott rangsort állítson össze. Kis Judit videóchaten és élőben beszélgetett a rák ellenszerét kutató Peták Istvánnal, akinek a cégénél (Geno­mate) már meg tudják mondani a betegeknek, hogy van-e valamilyen nekik kifejezetten hasznos terápiás módszer a világon.

Fekete Emese egy régi Forbes-arc új sztoriját írta meg. Bíró Roland, az arukereso.hu alapítója most a programozók nélküli IT-megoldások világát hozza el nekünk. Egy másik régi Forbes-sztori szereplője, Bodrogai Ferenc a higiéniaipapír-piacot reformálná meg, hogy ne kelljen kontinenseken át levegőt szállítani a vécépapír-gurigákban.

Ez sokkal több pénz, mint elsőre tűnik.