Lukács Lilla és Barabás Barna mögött nem volt többgenerációnyi ismeretanyag a borászkodásról, a Zelna mégis pár év alatt a Balatonfüred–Csopaki borvidék menő borászata lett. Sőt meghozta a nemzetközi elismertséget az olaszrizlingnek is. Azért jól jött a családi támogatás és az a körülmény, hogy a Zettwitz családban nem szokás a nyomásgyakorlás.
„Amikor 2014-ben megjelentünk a szőlőben, árgus szemekkel figyeltek. Gondolták, na, idejöttek a pestiek, azt se tudják, mit csinálnak. Akkor még nem volt elterjedve a bioborászkodás sem” – meséli Lukács Lilla és Barabás Barna. Aztán lassan megismerték őket, összetartó közösség jött létre, segítik egymást a többi borásszal. Ma már ők is felhúzzák a szemöldöküket, ha a pestiek furcsa elvárásokkal jönnek a vidékre.
A Farkó-kő-dűlőn járunk a Zelna Borászat alapítóival. A távolban a Tihanyi-félsziget vulkáni tevékenységének tanúhegyei emelkednek, felettük a perzselő forróságban egyetlen apró, árva felhő. A dűlő és az erdő közötti ligetes sarok lilán virít: nem levendula, hanem facélia, a többszörösen is hasznos, sok nektárt termő virágú növény. Barna kert- és parképítészi múltja mutatkozik itt meg, ahogy a borászat más részein is.
„Amit most felépítünk, azt a gyerekeinknek és az unokáinknak építjük. Bízunk benne, hogy lesz hozzá affinitásuk. De az elején akkora lelkesedéssel fogtunk bele, hogy nem azt számolgattuk, mi lesz öt meg tíz év múlva. Csak azt tudtuk, hogy igen, ezt akarjuk” – mondja Lilla, akit Barna és az ő ötlete csábított el, hogy alapítsanak borászatot, hagyják ott a fővárost.
Közép-Európa legnagyobb angolkertje és összetett tórendszer veszi körbe a Festetics család egyik legfontosabb dunántúli birtokát. Pollack Mihály alkotása, a magyar klasszicista kastélyépítészet egyik legszebbje a közelmúltban újult meg.
A Fejér megyei, kétezer lelkes mezőföldi falu határában hatalmas park terül el. A birtok központjában az 1810-es évekre felépült kastélyt egykor háromszáz hektáros terület vette körül narancsházzal, a cselédség otthonául szolgáló kiskastéllyal, kocsiszínnel, tavakkal és szivattyúházakkal. Bár az egzotikus növények üvegfalú háza ma még romos, és a park is kisebb már, de a gyönyörű környezetben így is órákig lehet sétálni vagy napozni.
A birtokközpont építtetője a napóleoni háborúk idején gabonatermesztésből komoly vagyont felhalmozó Festetics Antal volt. Ha az udvari oldal oszlopsoráról a Magyar Nemzeti Múzeum jutna eszünkbe, az nem véletlen, építésze az a Pollack Mihály volt, aki ezután a fővárosi épületet is tervezte. A ház kapcsolata a természettel egészen kivételes, az akkor még pályája elején álló, de láthatóan tehetséges építész még a kilátást is gondosan megtervezte.
A család egyik leszármazottja, Festetics Sándor modern gazdálkodó volt: malmot, téglagyárat, szeszfőzdét, sőt illóolajüzemet is alapított a környéken. HA-RAP lajstromjelű kétfedelű repülőgépén mindennap elrepült a birtok felett, és ő alapította a helyi futballklubot is. Fia, Festetics Ernő még inkább beleillett a vakmerő, sportos gróf archetípusába: teniszezett, síelt, Maserati 8CM kocsijával autóversenyeken indult.
A kissé őrült gróf karaktere egyébként előkerült később is, még ha áttételesen is. Részben itt vették fel az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar mozifilmjét, a Kincsemet, több jelenetben is feltűnik a kastély és a kicsapongó életet élő gróf, Blaskovich Ernő, vagyis Nagy Ervin. Nem ez volt az első itt forgatott film, itt készült a nyolcvanas években Bereményi Géza alkotása, A tanítványok is.
A botanikai szobától a bálteremig Festetics Antal és felesége, Splényi Amália a korabeli leírások szerint „szép herbáriumot” építettek fel. Kirándulásaikon maguk gyűjtötték, majd préselték le és rendszerezték a Kárpátok, az Alpok és a Mezőföld növényeit, és a földszinten levő botanikai gyűjteményben helyezték el őket. A földszinti térsorban mellette volt a művelt és rendkívül érdeklődő családfő könyvtára, de sajnos a család értékeit a második világháború után széthordták, az egykori 3928 kötetet sem találjuk már a helyén. A kastély sarkában láthatjuk a legnagyobb, tükrökkel és márvánnyal díszített ovális termet. A helyiségben – ma is áll benne egy eredeti, angol mechanikás Bechstein zongora – régen bálokat rendeztek, vagy épp titkos találkozókat tartottak.
Titkos helyiségek, furcsa ábrák Sasos motívumok mindenfelé, félköríves sub rosa – avagy titkos – helyiség, aszimmetrikusan elhelyezett nagyterem: távolról is érezni, hogy az épületet némi titokzatosság járja át. Nem véletlenül, a házban többször találkoztak a korszak legkiválóbb szabadkőműves gondolkodói, művészei, tudósai. Az emeleten nemcsak a kalandos életű grófok hobbijaival ismerkedhetünk meg, de a titkos, és gyakran félreértett mozgalomról is érdekes kiállítást láthatunk. Az itteni találkozókon sokszor társadalmi problémákat vitattak meg, de jótékonysági feladatokat is elláttak.
Mint az egykori Németalföldön Az úgynevezett Hollandi-ház 1891-ben épült föl az egyik tüdőbeteg családtag, Festetics Andorné számára. Akkoriban úgy tartották, hogy erre a kórra az a megfelelő ellenszer, ha friss tejet isznak, sőt állatok közelében, ammóniás kipárolgású levegőben tartózkodnak, ezért a ház alsó része tulajdonképpen istálló, hat tarka tehén lakott benne, míg a felső szalonrész volt a grófné lakrésze. A szigetre akkoriban csak csónakkal lehetett bejutni, a fehérre festett fahíd csak később készült el.
Miközben a Porsche család gyarapodása már a 30-as évektől formálta Európa technikai fejlődését, a Stuttgart címerével fémjelzett autómárka 1948 óta számítja évfordulóit. Idén nemzetközi programsorozat ünnepli a hetvenötödik születésnapot, a következő hetvenöt év pedig tele van
olyan kihívásokkal, amelyekre még képlékenyek a válaszok.
Versengés és versengés között óriási különbségek lehetnek: bizonyos helyzetek motiválnak és fejlesztenek, mások pusztítanak. Milyen munkahelyi konfliktusokat okozhat a versengés, és mit tehet a szülő, hogy a gyereke megállja a helyét? Fülöp Márta pszichológus-pszichoterapeuta, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára évtizedek óta kutatja a versengés pszichológiáját.
Ki a legismertebb? Ki a legprofibb? Ki tudja (sok) pénzzé tenni sztárságát? Kire kíváncsiak legtöbben? Kitől vennének meg bármit, mert annyira hiteles? A sztárstátusz sok összetevős, a látszatnál komplexebb és képlékenyebb jellemző, nem is képes mindenki tartósan reflektorfényben maradni. Azért van néhány állócsillag, vannak visszatérők, és mindig jönnek friss és gyorsan emelkedő ünnepeltek. Forbes-celeblista és Forbes-Celebindex – minden eddiginél hosszabb és teljesebb formában.
