Miközben a Porsche család gyarapodása már a 30-as évektől formálta Európa technikai fejlődését, a Stuttgart címerével fémjelzett autómárka 1948 óta számítja évfordulóit. Idén nemzetközi programsorozat ünnepli a hetvenötödik születésnapot, a következő hetvenöt év pedig tele van
olyan kihívásokkal, amelyekre még képlékenyek a válaszok.
Nagyon messzire lehet nyúlni a Porsche-Piëch família, azon túl pedig a Volkswagen csoport márkáinak történetében. Néhány kellően lubrikált kör után akár olyasmiken is lehet vitatkozni, hogy a 2005 és 2012 közötti hosszas adok-kapok után végül a Porsche integrálta a Volkswagent, vagy a VW a Porschét. Illetve hogy amennyiben papíron az utóbbi történt, a valóságban ma mégis ki mozgatja a szálakat? Olyan hatalmas autóipari birodalom ez Európa szívében, aminek ugyan csak egy része a Porsche, ám egyben az a legfüggetlenebb csapata is. Ebben a pozícióban pedig a kirakós talán legérdekesebb eleme.
Számoljunk csak! Könnyű belezavarodni a valójában másfél évszázados történetbe. Ferdinand Porsche az Osztrák–Magyar Monarchia latinul Bohemiaként ismert, vagyis a mai Csehország északi, a német határhoz közeli részén született 1875-ben, és 1898-ban már elektromotoros hajtást tervezett az Egger-Lohner C.2 Phaeton nevű automobilhoz Bécsben. Cégét 1931-ben alapította meg Stuttgartban, hogy aztán 1939-re a szintén általa szabadalmaztatott Volkswagen-alapokra megalkossa a három Porsche Typ 64 prototípust.
Az első Porsche, a 356 Nr.1 Roadster 1948-ban. Mellette Erwin Komenda, Ferry Porsche és Ferdinand Porsche.
De akkor mégis miért bőven a háború utánra, egész pontosan 1948. június 8-ára datálja a Porsche a születésnapját? Azért, mert hivatalosan az előszériás, osztott szélvédős 356/1 roadster az első Porsche márkajelzésű autó. Azt pedig Ferdinand Porsche fia, Ferry Porsche gyártotta le az osztrák visszavonuló idején a karintiai Gmündben.
Szabó András számára a családi vagyon elsősorban lehetőségeket jelent a következő generációnak. A vagyonba beleérti a kapcsolatrendszert és a tanulási lehetőségeket is, éles választóvonalat húzva a vagyon, illetve a pénz birtoklása közé. Személyes környezetében több példát látott arra, hogy mennyire nyomasztó lehet a vagyon a gyermekek számára, amelyben a szülő és a gyermek is szenved […]
Szabó András számára a családi vagyon elsősorban lehetőségeket jelent a következő generációnak. A vagyonba beleérti a kapcsolatrendszert és a tanulási lehetőségeket is, éles választóvonalat húzva a vagyon, illetve a pénz birtoklása közé. Személyes környezetében több példát látott arra, hogy mennyire nyomasztó lehet a vagyon a gyermekek számára, amelyben a szülő és a gyermek is szenved a kölcsönös elvárások miatt. Dávid fia sarkosan fogalmazta meg: „Apa, Te rabja vagy a munkának és a cégednek, én nem szeretnék az lenni.” A következő generáció felkészítésében számára fontos a felelősség: a vagyon sok ember csapatmunkája révén jött létre, és az alapítón kívül a résztvevők egzisztenciája is függ tőle. A vagyon működtetését csak akkor szabad átvenni, ha valaki tisztában van azzal, hogy onnantól kezdve nem csak önmagáért felel.
András emiatt vallja: nem szabad a gyermekeket arra kényszeríteni, hogy vállalkozók legyenek. Andrásnak házasságából egy fia, majd azt követő kapcsolatából még két nevelt gyermeke van. Dávid fia – 4 nyelvvizsga és egy luxemburgi posztgraduális közgazdasági diploma birtokában – ugyan tett egy londoni vállalkozói kitérőt, de jelenleg egyik gyereknél sem látszik, hogy ambicionálnák a vállalkozói létet. Tulajdonosként viszont jelen vannak: a zászlóshajó Resonator Kft.-ben Dávid fia, nevelt lánya Ágnes és András élettársa, Magdolna is. Magdolna pénzügyi és befektetési vezetőként irányítja a Resonator portfólió munkáját.
A vagyont a sokszínűség jellemzi, aminek „történelmi” okai vannak. A rendszerváltáskori konjunkturális helyzet okán a többféle ipari gépgyártás mellett a mélyépítésben, a turisztikai szolgáltatásokban, az ingatlan-bérbeadásában és az ipari és lakóingatlanok fejlesztésében is jelen van a csoport. András tudja, ilyen széles portfóliót nehéz átlátni, ez a másik ok, amiért óvatos volt a következő generációra terhet helyezni. A teljes vagyon mintegy 50 százaléka ingatlanokban, 30 százaléka operatív cégekben, mintegy 20 százaléka pedig pénzügyi eszközökben és művészeti alkotásokban testesül meg. Jelenleg zöld lakóparkokat fejlesztenek és kiemelt szerepet kap terveikben a városrehabilitáció. Pénzügyi befektetéseik nagyobb részét saját hatáskörben kezelik, emellett a Bank Gutmannhoz helyeztek eszközöket, egyrészt a túlzott saját hatáskör elleni biztosításként, másrészt benchmarkként.
A művészeti portfóliórésznek külön jelentősége van a Resonator életében. András szenvedélyét édesapjától örökölte, aki könyveket és bélyegeket gyűjtött. A művészeti gyűjtemény a Zsolnay-tárgyak és Egry József művészete köré összpontosul. A két téma kapcsolódik két kedvenc lakóhelyéhez: a Balatonhoz és Budapesthez. Egry József a Balaton piktoraként, a Zsolnay család története pedig külön inspirációként jelent számára vonzerőt. A 150 éves Budapest jelenlegi formájában nem létezne Zsolnayék nélkül, másrészt, Zsolnayék többgenerációs családi vállalkozása olyan hungarikumot hozott létre, amely ma is keresett érték az aukciókon. A Városligeti Fasorban, a saját maga által gyönyörűen felújított Kőrössy villában több emeleten tárja az érdeklődők elé a közel 1000 tételes Zsolnay-gyűjteményét. András a művészeti gyűjteményét a ResoArt Alapítványra (www.resoart.hu) bízta, amelynek kuratóriumi tagjai a család részéről Dávid és Magdolna. András vagyonos vállalkozói ars poétikáját jól jellemzi, ahogy művészeti alapítványával két célt kíván szolgálni. Aki jelentős értéket hoz létre, az egyrészt tegye azt látható közkinccsé, másrészt pedig vállaljon aktív szerepet a közösség építésében is. Ennek szellemében szervez a Kőrössy villában rendszeresen kulturális programokat, ezzel erősítve, összetartva partnereit és baráti kapcsolatait. András számára az már kellően gazdag hagyaték, ha ezen a két területen követendő példaként szolgál több generáció számára is.
A Piszke Papírt megmentő Bodrogai Ferenc új alapokra helyezné az egészségügyipapír-gyártást. Rossz hír a tekercselt vécépapírnak, de jó hír a bolygónak.
Harcsapaprikásos, haltepertős pizza Michelin-ajánlással: lehet ezt nem megnézni? És ebből nem is a kalauz a lényeg, az öntudatos tiszalöki kisvendéglő, a Horgonyzó régóta a radarunkon van.
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is. Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem […]
1,3 millió négyzetkilométer a területe (tizennégy Magyarország), esőerdőtől tengerparton át magas hegységekig mindent megtalálunk itt, nem is kérdés, hogy csak az ország legfőbb értékeinek felfedezéséhez is hetekre van szükség. Én három napra mentem. De micsoda három napra!
