A Móra mintaboltban még nem látni az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt befóliázott könyveket. Készülnek rá?Meg kell tanulnunk újraolvasni a könyveinket, miközben próbájuk a gyerekeket rávenni, hogy újra olvassanak. Új szemüveggel nézzük át az összes kiadványunkat – az aktív címszám kétezer körül van –, ezt a szemüveget eddig nem hordtuk, de most kaptunk egyet. Volt nálunk vendégségben két tizenéves […]
AMóra mintaboltban még nem látni az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt befóliázott könyveket. Készülnek rá? Meg kell tanulnunk újraolvasni a könyveinket, miközben próbájuk a gyerekeket rávenni, hogy újra olvassanak. Új szemüveggel nézzük át az összes kiadványunkat – az aktív címszám kétezer körül van –, ezt a szemüveget eddig nem hordtuk, de most kaptunk egyet. Volt nálunk vendégségben két tizenéves a hétvégén, ők röhögve azt mondták: „Ez tök jó, innentől csak fóliázott könyvet fogunk venni!” Szóval még az is lehet, hogy kontraproduktív lesz a törvény.
Vajon hogyan lehet ellenőrizni, hogy minden LMBTQ-témájú könyvet elzártak-e a kiskorúak elől így az üzletek? Szarkasztikusan azt is gondolhatjuk, pozitív hatása is lehet a szigornak. A fogyasztóvédelemnek biztosan nincs ideje végigolvasni az évi tizennégyezer új könyvet, emiatt kénytelen lesz bejelentések alapján dolgozni. És talán sokakban van annyi állampolgári elköteleződés, hogy elkezdenek olvasni, mert szeretnének részese lenni a feljelentésáradatnak. Komolyra fordítva a szót, egyet tehet a kereskedő: a kiadókra hárítja, hogy ők jelöljék meg a kifogásolható tartalmú könyveiket.
Számított rá, hogy a közpénzből felhizlalt Matthias Corvinus Collegium többségi részesedést szerez a Libriben? Amikor 2020 őszén megjelent egy HVG szám IlLibri címlappal, azt én azonnal elraktam. Azóta is ott van a szobámban az a történelmi lapszám, az ágyamtól két méterre. A végkifejlet nem volt kérdés, csak a mikor. Azoknak a kisebb kiadóknak a tulajdonosait sajnálom igazán, amelyeknél a Libri nem többségi tulajdonos volt – most kapott egy idegen egy lakáskulcsot, és egyszer csak ott mosdik a fürdőszobájukban.
Szabó András számára a családi vagyon elsősorban lehetőségeket jelent a következő generációnak. A vagyonba beleérti a kapcsolatrendszert és a tanulási lehetőségeket is, éles választóvonalat húzva a vagyon, illetve a pénz birtoklása közé. Személyes környezetében több példát látott arra, hogy mennyire nyomasztó lehet a vagyon a gyermekek számára, amelyben a szülő és a gyermek is szenved […]
Szabó András számára a családi vagyon elsősorban lehetőségeket jelent a következő generációnak. A vagyonba beleérti a kapcsolatrendszert és a tanulási lehetőségeket is, éles választóvonalat húzva a vagyon, illetve a pénz birtoklása közé. Személyes környezetében több példát látott arra, hogy mennyire nyomasztó lehet a vagyon a gyermekek számára, amelyben a szülő és a gyermek is szenved a kölcsönös elvárások miatt. Dávid fia sarkosan fogalmazta meg: „Apa, Te rabja vagy a munkának és a cégednek, én nem szeretnék az lenni.” A következő generáció felkészítésében számára fontos a felelősség: a vagyon sok ember csapatmunkája révén jött létre, és az alapítón kívül a résztvevők egzisztenciája is függ tőle. A vagyon működtetését csak akkor szabad átvenni, ha valaki tisztában van azzal, hogy onnantól kezdve nem csak önmagáért felel.
András emiatt vallja: nem szabad a gyermekeket arra kényszeríteni, hogy vállalkozók legyenek. Andrásnak házasságából egy fia, majd azt követő kapcsolatából még két nevelt gyermeke van. Dávid fia – 4 nyelvvizsga és egy luxemburgi posztgraduális közgazdasági diploma birtokában – ugyan tett egy londoni vállalkozói kitérőt, de jelenleg egyik gyereknél sem látszik, hogy ambicionálnák a vállalkozói létet. Tulajdonosként viszont jelen vannak: a zászlóshajó Resonator Kft.-ben Dávid fia, nevelt lánya Ágnes és András élettársa, Magdolna is. Magdolna pénzügyi és befektetési vezetőként irányítja a Resonator portfólió munkáját.
A vagyont a sokszínűség jellemzi, aminek „történelmi” okai vannak. A rendszerváltáskori konjunkturális helyzet okán a többféle ipari gépgyártás mellett a mélyépítésben, a turisztikai szolgáltatásokban, az ingatlan-bérbeadásában és az ipari és lakóingatlanok fejlesztésében is jelen van a csoport. András tudja, ilyen széles portfóliót nehéz átlátni, ez a másik ok, amiért óvatos volt a következő generációra terhet helyezni. A teljes vagyon mintegy 50 százaléka ingatlanokban, 30 százaléka operatív cégekben, mintegy 20 százaléka pedig pénzügyi eszközökben és művészeti alkotásokban testesül meg. Jelenleg zöld lakóparkokat fejlesztenek és kiemelt szerepet kap terveikben a városrehabilitáció. Pénzügyi befektetéseik nagyobb részét saját hatáskörben kezelik, emellett a Bank Gutmannhoz helyeztek eszközöket, egyrészt a túlzott saját hatáskör elleni biztosításként, másrészt benchmarkként.
A művészeti portfóliórésznek külön jelentősége van a Resonator életében. András szenvedélyét édesapjától örökölte, aki könyveket és bélyegeket gyűjtött. A művészeti gyűjtemény a Zsolnay-tárgyak és Egry József művészete köré összpontosul. A két téma kapcsolódik két kedvenc lakóhelyéhez: a Balatonhoz és Budapesthez. Egry József a Balaton piktoraként, a Zsolnay család története pedig külön inspirációként jelent számára vonzerőt. A 150 éves Budapest jelenlegi formájában nem létezne Zsolnayék nélkül, másrészt, Zsolnayék többgenerációs családi vállalkozása olyan hungarikumot hozott létre, amely ma is keresett érték az aukciókon. A Városligeti Fasorban, a saját maga által gyönyörűen felújított Kőrössy villában több emeleten tárja az érdeklődők elé a közel 1000 tételes Zsolnay-gyűjteményét. András a művészeti gyűjteményét a ResoArt Alapítványra (www.resoart.hu) bízta, amelynek kuratóriumi tagjai a család részéről Dávid és Magdolna. András vagyonos vállalkozói ars poétikáját jól jellemzi, ahogy művészeti alapítványával két célt kíván szolgálni. Aki jelentős értéket hoz létre, az egyrészt tegye azt látható közkinccsé, másrészt pedig vállaljon aktív szerepet a közösség építésében is. Ennek szellemében szervez a Kőrössy villában rendszeresen kulturális programokat, ezzel erősítve, összetartva partnereit és baráti kapcsolatait. András számára az már kellően gazdag hagyaték, ha ezen a két területen követendő példaként szolgál több generáció számára is.
Miközben a Porsche család gyarapodása már a 30-as évektől formálta Európa technikai fejlődését, a Stuttgart címerével fémjelzett autómárka 1948 óta számítja évfordulóit. Idén nemzetközi programsorozat ünnepli a hetvenötödik születésnapot, a következő hetvenöt év pedig tele van
olyan kihívásokkal, amelyekre még képlékenyek a válaszok.
Hogyan lehet Budapestről a világ legjobb bárjai közé kerülni? Rédli Ádámék erre keresik a választ a Gresham-palotában. Amíg megtalálják, a trendek előtt járva mutatnak utat a hazai koktélszakmának és kedvelőinek.
Van a Földközi-tenger partján egy város, amelyről minden látogató egy kicsit más élményt visz haza: van, aki a múzeumok végtelen kínálatában merül el, másokat az éjszakai élet sokszínűsége és a homokos tengerpart ragad magával, megint mások a gasztronómiát és piacok különleges hangulatát emelik ki beszámolóik során. Egy biztos: Tel-Aviv mindenki számára tartalmas időtöltést kínál. Az […]