A Móra mintaboltban még nem látni az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt befóliázott könyveket. Készülnek rá?Meg kell tanulnunk újraolvasni a könyveinket, miközben próbájuk a gyerekeket rávenni, hogy újra olvassanak. Új szemüveggel nézzük át az összes kiadványunkat – az aktív címszám kétezer körül van –, ezt a szemüveget eddig nem hordtuk, de most kaptunk egyet. Volt nálunk vendégségben két tizenéves […]
AMóra mintaboltban még nem látni az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt befóliázott könyveket. Készülnek rá? Meg kell tanulnunk újraolvasni a könyveinket, miközben próbájuk a gyerekeket rávenni, hogy újra olvassanak. Új szemüveggel nézzük át az összes kiadványunkat – az aktív címszám kétezer körül van –, ezt a szemüveget eddig nem hordtuk, de most kaptunk egyet. Volt nálunk vendégségben két tizenéves a hétvégén, ők röhögve azt mondták: „Ez tök jó, innentől csak fóliázott könyvet fogunk venni!” Szóval még az is lehet, hogy kontraproduktív lesz a törvény.
Vajon hogyan lehet ellenőrizni, hogy minden LMBTQ-témájú könyvet elzártak-e a kiskorúak elől így az üzletek? Szarkasztikusan azt is gondolhatjuk, pozitív hatása is lehet a szigornak. A fogyasztóvédelemnek biztosan nincs ideje végigolvasni az évi tizennégyezer új könyvet, emiatt kénytelen lesz bejelentések alapján dolgozni. És talán sokakban van annyi állampolgári elköteleződés, hogy elkezdenek olvasni, mert szeretnének részese lenni a feljelentésáradatnak. Komolyra fordítva a szót, egyet tehet a kereskedő: a kiadókra hárítja, hogy ők jelöljék meg a kifogásolható tartalmú könyveiket.
Számított rá, hogy a közpénzből felhizlalt Matthias Corvinus Collegium többségi részesedést szerez a Libriben? Amikor 2020 őszén megjelent egy HVG szám IlLibri címlappal, azt én azonnal elraktam. Azóta is ott van a szobámban az a történelmi lapszám, az ágyamtól két méterre. A végkifejlet nem volt kérdés, csak a mikor. Azoknak a kisebb kiadóknak a tulajdonosait sajnálom igazán, amelyeknél a Libri nem többségi tulajdonos volt – most kapott egy idegen egy lakáskulcsot, és egyszer csak ott mosdik a fürdőszobájukban.
Peták István és cége, az Oncompass húsz éve azon dolgozik, hogy feltérképezze a rosszindulatú daganatot okozó egyéni génmutációkat, így minél több rákbeteg jusson személyre szabott terápiához. Az Oncompass spinoffjával, az amerikai piacra csaknem hárommillió dollárnyi befektetéssel most belépő Genomate-tel ők hozhatják el a precíziós onkológia végső forradalmát. A Fehér Ház is felfigyelt rájuk.
Csaknem húsz évvel ezelőtt, amikor a Semmelweis Egyetem (SE) I. számú Patológiai és Rákkutató Intézetében laborvezető lett, mert az elődje nyugdíjba ment, Peták István nem akarta elfoglalni a korábbi laboratóriumi helyiséget. Körülnézett, és új helyet keresett, olyat, ami korábban nem létezett. Inkább beépíttette az intézet tetőterét.
„Nem kell valamit elfoglalni, újat is lehet építeni. Ez a kép is azt sugározza, hogy ebből bármi lehet – mutat István az irodájában lógó New York-i fotóra, felhőkarcoló-építők a magasban tartanak szünetet rajta. – Ez a legcsodálatosabb munka szerintem. Az építkezés. És az az érzés, hogy van tér a növekedésre.”
Az Oncompass Medicine budapesti központjában beszélgetünk, a lassan húsz évvel ezelőtti eset akkor jut a rákkutató eszébe, amikor Charles Clyde Ebbets legendás képéről kérdezem. István 2004 és 2010 között volt az SE Molekuláris Terápia Laboratóriumának vezetője, ma már amellett, hogy az Oncompass és a Genomate nevű cégeit vezeti, az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének részállású tudományos főmunkatársa, valamint a University of Illinois at Chicago (UIC) látogató professzora.
„Nem kell valamit elfoglalni, újat is lehet építeni. Ez a kép is azt sugározza, hogy ebből bármi lehet – mutat István az irodájában lógó New York-i fotóra, felhőkarcoló-építők a magasban tartanak szünetet rajta.
Az Oncompassnál mostanában éppen skálázódás zajlik egy átszervezés keretében. Az Oncompass marad a diagnosztikai és szolgáltató cég, míg Genomate Health néven tavaly nyáron kivált belőle az orvosiszoftver-fejlesztő részlegük, erre önálló vállalkozást hoztak létre Amerikában. Ehhez és a termékfejlesztéshez 2,7 millió dollár forrást gyűjtöttek. A több magyar startupba befektető amerikai Jared Schrieber, illetve az Oktogon Ventures is látott bennük fantáziát, utóbbi négyszázezer dollárral szállt be. A Genomate szerepelt a Forbes ígéretes startupokat soroló idei listáján is (Forbes, 2023/4).
Az Oncompass-előfutár KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ sztorija: Forbes, 2014/6.
Jared Schriebert több mint hétszáz startup kereste meg, mióta két és fél éve Magyarországra költözött, de a Genomate-nél meggyőzőbbet nem talált. „A csapat, a tudományuk, a piaci potenciál és a megoldásnak az emberiségre gyakorolt hatása mind világszínvonalú. Ez a cég képes a nulláról egy szempillantás alatt unikornis státuszba emelkedni. Arra számítok, ezt meg is teszi.”
Mielőtt 2022 októberében befektetett volna a Genomate-be, tanácsokat adott az Oncompassnak és Peták Istvánnak az amerikai piacra lépéssel kapcsolatban. A Genomate-et tavaly nyáron jegyezték be az Egyesült Államokban, a Bostonhoz közeli Cambridge-ben. Peták az alapító-CEO, oncompassos alapítótársa, Schwab Richárd gasztroenterológus ennek a cégnek az operatív munkájában nem vesz részt, de az igazgatóság tagja. A Genomate minél több amerikai biztosítóval szeretne megállapodni szolgáltatásai finanszírozásáról.
„Én azért küzdök, hogy munkatársaimmal új módszereket fejlesszünk ki a világnak, és minél több embernek segítsünk. De remélem, idővel a magyar biztosítási rendszer is támogatni fogja azt, amit létrehozunk” – mondja István. Sok itthoni küzdelem van már mögötte, de ezekről nem szeret beszélni, inkább előre néz. Az Egyesült Államokban idén július 1-jétől vezettek be egy új eljáráskódot. Ennek alapján az orvos használhat olyan eszközt, ami matematikai módszerrel sorrendbe teszi a gyógyszereket, vagyis ez már a Genomate-tel végzett digitális terápiatervezés ottani tb-finanszírozásának előszobája. „Más kérdés, hogy kifizetik-e a biztosítók, de legalább kérhető lesz. Ez már annak elismerése, hogy ez fontos új orvosi eljárás.”
Schrieber azt mondta, hogy amikor tavaly amerikai szakemberekkel is összekötötte a Genomate-et, nagyon jó visszajelzések jöttek a szoftverről. „És arról a különleges értékről is, amit a precíziós onkológia világába hoz, mivel biztosítja, hogy minden egyes rákbeteg a lehető legjobb kezelést kapja az adott betegségét okozó genetikai mutációk kombinációjára.”
Az Oncompass Magyarországon és a régióban továbbra is komplett szolgáltatáscsomagot kínál. Molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal meghatározzák a rákos beteg egyéni, daganatot okozó génmutációit, majd elvégzik a digitális terápiatervezést. Azaz a Genomate terápiaválasztó, MI-alapú szoftverével sorba rendezik a terápiás lehetőségeket, az Amerikában elfogadott új orvosi eljárásnak megfelelően. Ezután egy speciális testület, a virtuális molekuláristumor-board beszéli meg az esetet, és segíti az onkológust a klinikai döntés előkészítésében. Kezelést nem adnak, de segítik megszervezni.
„Az onkológia és az orvoslás matematikai korszaka kezdődik most el. Azt már mindenki tudja, hogy van diagnosztikai eszköz meg terápiás eszköz, de fontos, hogy a kettő között ott van a terápiaválasztás. Az orvosnak már nem egyedül kell döntenie, segíthet a mesterséges intelligencia. Amerikában, de világszerte is egyedülállóak vagyunk az MI-alapú terápiaválasztó szoftverünkkel” – mondja István. A kezelési stratégia kialakításánál a molekuláristumor-board figyelembe veszi a beteg klinikai körülményeit, és együttműködnek a páciens onkológusával. Az Oncompass szolgáltatáscsomagja (Precíziós Onkológiai Program) Magyarországon jelenleg nem finanszírozza a tb, ára a konkrét esettől függ, de kétmillió forint körül van.
Istvánék világszerte az elsők között klinikai vizsgálati adatokkal is bizonyították, mennyire hasznos a mesterséges intelligencia a célzott daganatellenes gyógyszerek személyre szabott alkalmazásában. Erről 2021-ben a rangos Nature tudományos folyóiratcsalád partnerkiadványában, a Precision Oncologyban jelentettek meg publikációt, ezt első szerzőként István jegyzi.
Legfrissebb tudományos közleményükben pedig bebizonyították: ha a beteg egyéni génhibái alapján kap gyógyszert, szignifikánsan, hatvan–hetven százalékkal nagyobb eséllyel lesz hatékonyabb a kezelése a standard terápiánál. Ez egy, a Dél-Pesti Centrumkórházzal közös projektjük eredménye, és idén júniusban Chicagóban, a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján, az ASCO-n publikálták. További, valós klinikai tapasztalatokat (real world evidence) megosztó publikációra is készülnek.
Hatszáz gén, rutinból „Az eddigi rákellenes szerek hatását limitálta, hogy „a” rák ellenszerét keresték, pedig az nem egyetlen betegség, hanem többszáz” – mondja Zupkó István. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének vezetője szerint a daganatos megbetegedések ellenszerét úgy lehet megtalálni, hogy molekuláris szintig lebontjuk a problémát, minden egyes kórképet külön betegségnek kezelve, és arra adunk egy vagy több gyógyszerkombinációt.
„Peták István és csapata alapvető, hatalmas gyakorlati jelentőségű eredményeket ért el a molekuláris onkológia területén. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy egy tumorellenes szer ne általában legyen hatásos, hanem célzottan az adott beteg adott tumorsejtjeit pusztítsa. Ennek felismerése óriási kutatássorozat eredménye.”
Az első áttörés jellegű hatóanyag a 2000-es évek elejétől a leukémia kezelésére használt imatinib volt, ezzel indultak a célzott gyógyszeres terápiák. Azt, hogy lesz hatásuk vagy sem, nem a beteg tünetei határozzák meg, hanem molekuláris szinten lehet eldönteni. Ezért fontosak az Oncompass által is kifejlesztett molekuláris genetikai vizsgálatok, mondja a dékán. A kutatók jelenlegi tudása szerint 723 gén okozhat rosszindulatú daganatot. Ezekből az Oncompassnál hatszázat vizsgálnak egy-egy rutinszerű molekuláris genetikai vizsgálattal. Amikor 2014-ben írtunk róluk, a tudomány még csak 138 rákkeltő gént ismert, az Oncompass elődje 58-at vizsgált. „Erre alapozva megmondjuk, hogy mire akarjuk, hogy hasson a gyógyszer, előre meghatározott célpontra fejlesztünk. Nem az a kérdés, hogy hatásos lesz-e, hanem hogy kinek kell adni, hogy hasson – mondja Peták István. – A precíziós onkológia végső forradalmát mi fogjuk elhozni.”
Az egyéni gyógyszeres terápiák elterjedésének azonban gátat szabnak a drága gyógyszerek és a fejlesztés költséges volta. A fejlett molekuláris diagnosztika csak az első nagyon fontos lépés volt, az áttörést a diagnosztikai eredmények megfelelő, MI-vel végzett elemzése hozhatja el. A friss statisztikák szerint egy újonnan törzskönyvezett, személyre szabott daganatgyógyszer átlagosan évi 283 ezer dollárba kerül a biztosítóknak. Ezért fontosak a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok és az MI-alapú döntéstámogató módszerek, hogy minél pontosabban ki lehessen választani, melyik betegnél érdemes ezeket a drága gyógyszereket alkalmazni, illetve finanszírozni. A gyógyszergyártók is versenyeznek, mindenki célzott és hatékony egyéni gyógyszereket akar fejleszteni. A biztosítók is szívesebben térítenek meg esetleg drágább, de klinikai adatokkal bizonyítottan hatásos kezelést, mint több hatástalant. „Húsz év alatt jutottunk el ide.”
István módszerük korlátairól is beszél. Az esetek egy részében ők sem tudnak segíteni, mert nincs még gyógyszer minden génmutációra, de a terápiajavaslatuk segíthet a nem hatékony kezelés elkerülésében, illetve van olyan helyzet is, amikor megerősítik, hogy az a kezelés a legjobb, amit eredetileg is terveztek a betegnek.
A tumorrezisztencia, vagyis az újabb génmutációk kialakulása az egyéni gyógyszeres terápiánál is gond, ez ellen gyógyszer-kombinációkkal, illetve az újabb generációs gyógyszerekkel tudnak védekezni. A legújabb szerek már a rezisztenciamutációra is hatnak, és a betegek jelentős része tartósan daganatmentes maradhat.
Az utóbbi húsz évben százas nagyságrendben fejlesztettek ki célzott gyógyszeres kezelésre használható hatóanyagokat. Ezeknek kevesebb mellékhatásuk van, kevésbé terhelik meg a betegeket, mint a kemoterápiában használt szerek. „Lassan, de érezhetően haladunk előre ezen az úton – mondja Zupkó István. – Azt, hogy a legnehezebben kezelhető, legmakacsabb tumorokra mikor lesz terápia, nem lehet megmondani. Ugyanakkor az ezekkel az egyéni terápiákkal elérhető eredmények húsz éve utópisztikusak lettek volna.”
A dékán szerint a tumorellenes terápiákkal olyan korszakba jutottunk, mint az antibiotikumokkal az 50-es, 60-as években, amikor megjelentek az egyre újabb szerek. Igaz, ott is volt egy megállás, de addigra olyan antibiotikum-készlet állt rendelkezésre, aminek köszönhetően a világ fejlettebb felében bakteriális fertőzésbe ma jellemzően már nem hal bele senki.
Kulka Janina, elsősorban emlődaganatra specializálódott patológusprofesszor szerint nem meglepő, hogy némi csodavárással fordulnak a betegek az Oncompass felé, hiszen ha valakinél rákot diagnosztizálnak, mindent el akar követni azért, hogy ne haljon bele. „Ez teljesen érthető emberi reakció. Elképesztő fejlődésen mentek át a célzott terápiák, és felgyorsult az új gyógyszerek jóváhagyása, de kérdés, hogy mikor érik el a magyar egészségügyi rendszert. A legújabbak közül ma még sok gyógyszer egyedi méltányossági kérelemmel érhető el, mert nyilván vannak költségvetési korlátok, és épp emiatt például év elején esélyesebb ilyen korszerű gyógyszerekre engedélyt kapni, mint az év második felében” – hivatkozik Janina az OECD-nek az Európai Bizottsággal együttműködve készített friss rákügyi országprofil-jelentésére.
Napi tíz kilométer Első, nyár eleji online beszélgetésünkkor Peták István egy chicagói taxiból jelentkezett be, helyi idő szerint 7:45-kor. Nem tűnt fáradtnak, épp az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO, American Society of Clinical Oncology) óriási éves konferenciájára tartott. Már tizedszer vesz részt rajta, és azt mondja, még az Egyesült Államokban is nehéz olyan helyet találni, ahol a negyvenezer résztvevő elfér. A lépték a probléma súlyosságát is szimbolizálja: világszerte rengetegen kutatják, tesztelik a daganatos betegségek minél hatékonyabb terápiáit.
„Naponta olyan tíz kilométert gyalogolunk egyik előadásról a másikra” – mondja a konferenciaközpontba lépve, majd az egyik ablakon át egy chicagói látképet is mutat. A háttérben felhőkarcolók, közvetlenül az ablak alatt talán nyolc-tíz sávos út, rajta hétköznap reggelhez képest meglepően kevés autó. Az ASCO-konferencián minden terápiás újdonságot bemutattak, a személyre szabott mRNS-vakcinától a legújabb egyéni gyógyszerekig. István azt mondja, hogy a tudományban is jellemző hope-hype görbén az immunterápia áll most a csúcson, mint ígéret. „Én nem engedtem el azt a gondolatot, hogy ha ki tudjuk kapcsolni a daganatot okozó gént, megszűnik az ok. Minden más terápia az okozatra irányul. De ha nem szüntetjük meg az okot, újra és újra támadni fog a betegség.” István szerint a sejt-, gén- és immunterápiát ötvöző CAR-T cell terápia talán a leghatékonyabb megoldás jelenleg a rák ellen. Nehézség ugyanakkor, hogy csak kevés beteg férhet hozzá, annyira drága. Magyarországon idén mutatták be az első sikeresen kezelt beteget a Dél-Pesti Centrumkórházban. „Ha nincs más megoldás, ez a terápia rendkívül hatékony, és nagyon jó, hogy a lehetőség is elérhető már itthon is.”
István budapesti íróasztalán néhány – köztük párjával, a szintén az Oncompassnál dolgozó, de most egyéves kisfiukkal otthon lévő Lévai Annával, valamint Schwab Richárddal közös – fotó mellett több díjuk is pihen. Például az Informatikai Vállalkozások Szövetségének Gyurós Tibor-díja – az Oncompass precíziós onkológiai döntéstámogató eljárása 2020-ban lett az év innovációja. De ott figyel egy egyszarvú is: az Európa legígéretesebb technológiai vállalkozásának járó, A jövő unikornisa díjat 2021-ben nyerték el. Egy évvel később egy díjjal is felérő dicséretet kaptak az egyébként orvos végzettségű Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Egy konferencián azt mondta, az Oncompass hozhatja el a következő tudományos forradalmat.
„Nagyon szeretnénk segíteni a hazai orvosokat a személyre szabott terápia kiválasztásában, és segíteni a NEAK-ot azzal, hogy növeljük a kezelések költséghatékonyságát.”
Amerikában is felfigyeltek rájuk, a Genomate Health idén májusban alapító tagja lett a Joe Biden amerikai elnök által bejelentett CancerX kezdeményezésnek. Ennek célja, hogy – a Fehér Ház Cancer Moonshot programjának részeként – a következő huszonöt évben ötven százalékkal csökkentse a rákos halálozások számát.
A CancerX programban neves kutatóintézetek – például az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NIH NCI) vagy az Amerikai Rákellenes Társaság – dolgoznak együtt a tech és gyógyszercégekkel azért, hogy az MI-alapú orvosi informatikai eszközök segítségével ne csak legyőzhetővé tegyék a rákot, de az emberek ki is tudják fizetni a kezeléseket. Vagyis a gyógyszerek fejlesztését és alkalmazását hatékonyabbá és olcsóbbá tevő technológiai megoldásokat keresnek. „Ott vannak a leendő partnereink és vevőink, nem kell külön keresni őket” – mondja István arról, hogy miként profitálhat a Genomate a programból.
„Az is lehetne a stratégiánk, hogy azt mondjuk, mindenki tőlünk rendelje meg a molekuláris diagnosztikát, és megmutatjuk, melyik gyógyszert kell adni. Nőne az árbevételünk a diagnosztikából, de inkább együtt szeretnénk dolgozni a diagnosztikai területen a konkurenciával, hogy minél gyorsabban, minél több beteghez eljusson ez a módszer.”
Félhomály István körbevezet az Oncompass-laborokban, az elsőben félhomály van: fluoreszcensen megjelölik a géneket a vizsgált szövettani metszeteken, majd digitális mikroszkóppal szkennelik be, hogy megszámolhassák őket. A fény kimerítené a fluoreszcens jelet a metszeteken még a digitális lefényképezés előtt, ezért kell a félsötét. Bentről, a digitális mikroszkópok, PCR-berendezések és a genomszekvenáló mellől egy kis ablakon át a váróba látni. „Hogy a kollégák is lássák a betegeket, hogy ebben a pici csőben egy édesanya, egy édesapa vagy egy gyermek van, az ő sorsuk itt dől el.”
„Mint egy több oszlopon álló épület. Tudnunk kell, hogy egyetlen oszlop felrobbantása elég-e, hogy összeomoljon a ház. És hogy melyik oszlopra tegyük a dinamitot” – érzékelteti István a rákot okozó, úgynevezett driver gének kiszűrése, majd a terápiaválasztás jelentőségét. A drivermutációk mellett passengerek, afféle utasok is vannak bennünk. Nehezítheti a gyógyulást, hogy a driverek, mint valami túszejtők, elvegyülnek a passengerek között, ami megnehezíti a célzást. Egy rákos megbetegedéshez legalább két génhiba kell. A legtöbb betegnek azonban három–hat génhibája van, és minél több, annál bonyolultabb az eset. Ha csak az egyik driverre van gyógyszer, meg kell tudni mondani, hogy az abban a daganatsejtben levő többi driver nem gyengíti vagy blokkolja-e a gyógyszer hatását.
Az Oncompass hozzáadott értéke épp az eredmények mesterséges intelligenciával történő kiértékelése, illetve az általuk fejlesztett és használt diagnosztikai génpanel. Nemcsak ők, a technológia is fejlődik: a szekvenálóberendezések kapacitása annyira növekszik, hogy hamarosan minden beteg teljes genomját meg tudják határozni akár klinikai körülmények között is. Ez sem volt elképzelhető húsz éve, legfeljebb több milliárd dollárért, most viszont csak pár száz dollárba kerül.
Első sikerrel kezelt pácinesük egy tüdődaganatos beteg volt. „Nála azt az egy gént vizsgáltuk, amit akkor ki tudtunk mutatni, és neki pont az volt.” Sikeres volt a kezelése, az intenzívről jött ki, még öt évig élt, és végül nem daganatos betegségben halt meg. Van olyan gyógyultjuk, aki minden évben üzenetet küld Istvánnak, és köszöni ezt az újabb évet is. Már a tizediket.
Kulka Janina már az első sikerekor ismerte Istvánt. Ott ült azon a 2004-es orvosi kongresszuson is, ahol Petákék bemutatták az Oncompass-előd molekuláris vizsgálatát és az eredménye alapján választott terápiával megmentett első, tüdőrákos beteget. „Olyannak láttam Peták Pistát, mint egy üstököst. Elképesztően tehetséges ember. Most is ezt gondolom róla. Az Oncompass-szal megelőzték a kort, nemcsak akkoriban a molekuláris diagnosztikában, hanem később a mesterséges intelligencia alkalmazásában is.”
Tizenöt évvel előztük meg a piacot „Évente többször megkerülöm a Földet, kiszámolták a kollégáim” – mosolyog István, amikor arról mesél, hogy legutóbb Indiából, Szaúd-Arábiából és Üzbegisztánból keresték őket, de van közös projektjük a bostoni MIT-vel (Massachusetts Institute of Technology) is. Az Oncompass árbevételének csaknem fele külföldről, a kelet-közép-európai piacról származik. Tizenegy országban vannak jelen, Romániában és Lengyelországban a legkeresettebbek. Előbbiben azért különösen népszerűek, mert bár ott az onkológiai centrumok több mint fele magánkézben van, de van szerződésük az állami biztosítóval, vagyis a páciensek vegyesen tudnak hozzáférni a tb-támogatott és az önfinanszírozású kezelésekhez. A török piac is egyre jobban élénkül.
Nyugat-európai terjeszkedésben annak ellenére sem gondolkoznak, hogy uniós projektben olasz, német, francia klinikák partnerei. A betegek nyugaton bíznak benne, hogy amit a biztosító ad, az jó, ezért nem is keresnek más terápiát. „Nyugat-Európában nincs piaca az orvosi innovációnak, csak Amerikát követik.”
Néhány évig, amíg csak az Oncompass rendelkezett ehhez a megfelelő szaktudással, a magyar társadalombiztosítás is finanszírozta diagnosztikai szolgáltatásaikat. „Tizenöt évvel előztük meg a piacot. Ekkoriban nem volt alternatívája a diagnosztikánknak, és költséghatékony volt, mert az ára eltörpült a gyógyszerek ára mellett, nem volt bonyolult a matek.” Ebben az időszakban száz orvos ezer betegnek kért az Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozásával Oncompass-diagnosztikát. Amióta beindult a szekvenálókészülékek, reagensek piaca, és ezek elérhető áron kaphatók, állami finanszírozásban is elérhető a diagnosztika, így az Oncompass kiesett az állami finanszírozásból.
Magyarországon központosították az onkológiai ellátást, ami az egyenletesen magasabb szintű ellátás lehetőségét kínálja a betegeknek. Ám a tizenkilenc hazai onkológiai centrumból csak ötben végeznek korszerű és széleskörű tb-finanszírozott molekuláris diagnosztikai vizsgálatot. „Szerintem óriási gond, hogy nálunk nincs több-biztosítós rendszer, ez korlátozza az olyan innovatív cégeket, mint az Oncompass. Iszonyúan sajnálom, hogy Peták István nem lehet próféta a hazájában. Nemzetközi sikerei és tudása is túllépnek már az országhatáron” – mondja Kulka Janina.
István azt mondja, az is siker és öröm, hogy mind több helyen érhető el egyre többféle molekuláris diagnosztikai vizsgálat NEAK-finanszírozottan. Ennek szerinte az Oncompass volt az egyik katalizátora. Az Oncompass-szal szeretnének új módszereket kifejleszteni és elérhetővé tenni. Az állami rendszerben molekuláris diagnosztikai vizsgálaton átesett betegeknek például felajánlják, hogy azok eredménye alapján végzik el az MI-alapú digitális terápiatervezést. Ugyanakkor ütközőpontokat is lát: a diagnosztikában konkurensei az állami szolgáltatóknak, bár mindig próbálnak valami újat tenni, hogy a direkt versenyt elkerüljék. A betegellátásban is van ütközési felület, mert a páciensnek olyan orvost kell találnia az állami rendszerben, aki együttműködik az Oncompassnál kapott javaslatokkal.
„Szerencsére egyre több az olyan kolléga, akivel jól tudunk együtt dolgozni a betegek érdekében. Tudom, hogy türelmesnek kell lennem, de azért még álmodom róla, hogy Magyarországon is elérhető lesz – NEAK által finanszírozottan, térítésmentesen – az MI-alapú új digitális terápiatervező módszerünk is, az, amit most a Genomate-tel viszünk a világpiacra.”
Oncompass Medicine Hungary Kft. Alapítás: 2003 Tulajdonos: Oncompass Medicine Zrt. (ebben Peták István és Schwab Richárd tulajdonrésze 19,4-19,4%, az OTP Kockázatitőke-alapé 31,7%, a fennmaradó rész nyolc magánbefektetőé) Létszám: 63 fő Árbevétel (millió forint) 2021 951,3 2022 847,8 Adózott eredmény (millió forint) 2021 52,5 2022 34,1 Forrás: Dun & Bradstreet
A reggeli olívabogyóválaszték, a csavart hegyi sajtok, a még meleg perec és a frissen facsart gránátalmalé szín- és ízorgiája egyértelműen elhelyezi a vendéget, hogy merre is jár a világban. És a reggeli isztambuli napsütésben nem is lenne sehol máshol szívesebben.
Új rovatunk első szereplője Fördős Zé, a Street Kitchen alapítója. Arra kértük, mutasson meg pár olyan alkalmazást, ami fontos szerepet játszik a mindennapjaiban.
Közép-Európa legnagyobb angolkertje és összetett tórendszer veszi körbe a Festetics család egyik legfontosabb dunántúli birtokát. Pollack Mihály alkotása, a magyar klasszicista kastélyépítészet egyik legszebbje a közelmúltban újult meg.
