Versengés és versengés között óriási különbségek lehetnek: bizonyos helyzetek motiválnak és fejlesztenek, mások pusztítanak. Milyen munkahelyi konfliktusokat okozhat a versengés, és mit tehet a szülő, hogy a gyereke megállja a helyét? Fülöp Márta pszichológus-pszichoterapeuta, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára évtizedek óta kutatja a versengés pszichológiáját.
Épp akkortájt kezdtél el a versengéssel foglalkozni, amikor a te életedben is megjelent egy ezzel kapcsolatos konfliktus. Hogyan alakult ki ez az irány? Egyetemista koromban kialakult egy versengési konfliktus egy barátnőmmel, ez indította el bennem azt a gondolkodást, ami máig végigkísér. Egy jó barátság, amiben van ugyan versengés, de kontroll alatt tartják, mindkét felet előreviszi, azaz konstruktív.
Milyen feltételek változtatják ezt a kapcsolatot destruktívvá? Vagy megfordítva: ha két ember, csoport vagy akár nemzet között destruktív versengés alakul ki, milyen összetevőket kell megváltoztatni, hogy ismét konstruktívvá váljon? Ez kezdett el érdekelni, részben azért is, mert sosem öröm, ha egy jó barátság elromlik. A tapasztalatom az, hogy ha egyszer egy ilyen kapcsolat megtörik, annyira megszűnik a felek között a bizalom, hogy ritkán tud újra konstruktív versengés kialakulni.
A másik aspektus, ami – ezzel nagyon szoros összhangban – érdekelt, az az, hogy meddig tudnak a versengő partnerek együttműködni egymással, és milyen viszonyban van az együttműködés és a versengés. Amikor a 70-es években szociálpszichológiát tanultam az egyetemen, nagyon erős volt az amerikai irány. Az amerikai szociálpszichológusok ezt a két jelenséget ellentétnek fogják fel.
A reggeli olívabogyóválaszték, a csavart hegyi sajtok, a még meleg perec és a frissen facsart gránátalmalé szín- és ízorgiája egyértelműen elhelyezi a vendéget, hogy merre is jár a világban. És a reggeli isztambuli napsütésben nem is lenne sehol máshol szívesebben.
Írta: S. Takács András
A bleasure kifejezés a business és a pleasure szavak összegyúrásából született még a covid előtt, és az üzletet meg a kikapcsolódást hivatott ötvözni. A városi luxusszállodák legfontosabb klientúráját adó, mindig úton lévő üzletemberek az előző évtized konjunktúrájának derekán, a munka és a magánélet egyensúlyának nyomasztó hiányában arra jutottak, hogy ha már reggeltől estig különböző metropoliszok felhőkarcolóiban dolgoznak, és egész nap tárgyalásokon ülnek, hadd egészítsék ki az üzleti utat időnként egy-két szabad nappal, amibe akár a családjuk is bekapcsolódhat. Amíg ők dolgoznak, a család már el is kezdheti a városnézést, hiszen a hotelszobát fizető cégnek mindegy, hogy a szobában vagy lakosztályban hányan alszanak, a család pedig még egy repülőjeggyel is olcsóbban megússza a közös kiruccanást.
Keleti vendégszeretet, nyugati zöld juice Ennek megfelelően az elmúlt évtizedben a városi luxusszállodák egyre több olyan szolgáltatással rukkolnak elő, ami kiszolgálja ezt az új igényt, és kellemes oázist biztosít a nyüzsgő nagyvárosok felfedezéséhez. Ezért ma már elvárható az ötcsillagos szállodáktól, hogy finom legyen a konyha – a legtöbb nagy nemzetközi szállodaláncban legalább két-három étterem üzemel (plusz kávézó és pékség) –, jól felszerelt edzőterem és jó esetben uszoda várja reggel a vendégeket, és munka után nem kell újra nyakukba venni a várost egy jó masszázsért, maradhatnak a hotel spájában.
A szálloda mögött kezdődik a Besiktas negyed, a közeli egyetemekről rengeteg diák jár ide esténként
Mindezt tökéletesen megvalósítja Európa és Ázsia találkozásánál, a Boszporuszon a Shangri-La Hotel, a concierge-csapat még arra is hajlandó, hogy előre megszervezze: reggelente az úszómedence partján szolgálják fel a frissen préselt zellerlét. Az ázsiai luxusszállodaláncnak az európai oldalon levő ékkövéből lenyűgöző kilátás nyílik az ázsiai oldalra. Miközben a reggeli török kávé zaccával küzdök, az étteremből a két kontinenst összekötő komphoz hömpölygő, munkába induló tömeget kémlelem, vijjogó sirályok százai terelik őket a hajó felé.
A hotel éttermeiből kínai, török, nyugati és közel-keleti fogásokat is felszolgál a szobaszerviz
Mi szem-szájnak… A hotel egyik menedzsere kezembe nyom egy napijegyet, amivel áthajózhatok a túlpartra, ha élőben is megnézném a Netflixen futó gasztronómiai sorozat, a Chef’s Table török szakácsát, Musa Dağdevirent. 1987-ben nyitotta meg Ciya nevű éttermét, ahová ma már messze földről járnak a vendégek egy autentikus török ebédért. Sokan az anatóliai konyha laboratóriumának mondják, mások elveszett kultúrák és elfelejtett ízek kertjének írják le. Ha valaki inkább Európában maradna vacsorára, egy rusztikus és autentikus török kisvendéglőt ajánlanék, az Arakát. Sem stílusában, sem hangulatában nem emlékeztet a Michelin-csillagok világára (mint a Mikla vagy a Neolokal), csak az ízek igazolják a nemrég nyakába akasztott csillagot, egyébként meg az egyik leghangulatosabb és legfinomabb étterem a városban. Ha pedig tizedennyi pénzből ennénk valamit, rendeljünk egy tavukgöğsüt bármely kis kifőzdében vagy cukrászdában. A titkos varázsigére egy egészen apróra darált csirkehúsból készült, meglepően finom tejberizs áll elő – igen, nem elírás, ez itt az egyik nemzeti eledel, ha már elég volt az Iskender ínycsiklandozó kebabjából.
Esti meglepetések Még az isztambuli sztárszakácsok egyre hangosabb tülekedésében is megállja a helyét a Shangri-La Boszporusz: a vasárnapi brunch alkalmával terülj-terülj asztallá varázsolják a reggelit, mintha török nagybácsik és nagynénik hozták volna el az ország négy sarkából legfinomabb házi főztjüket. A vacsoraétlapon ugyanitt egy emirátusi mesterszakács biryanijával büszkélkednek, teljes joggal, de ha még keletebbre utaznánk, egy emelettel lejjebb kiemelkedően jó kínai étterem várja a kulináris kalandorokat.
A tágas hotelszoba semmi kivetnivalót sem hagy maga után, akárhonnan nézzük. Minden második este jön valami apró finomság a „turn-down service” keretében, amikor estére behúzzák a függönyöket, megvetik az ágyat, egy kis üveg víz kerül az éjjeliszekrényre, papucs az ágy mellé, és az asztalon hol csokoládé, hol mini sajttál várja a megfáradt luxusvándort. De a csúcs, ami tényleg bearanyozna bármilyen üzleti utat, az a tradicionális török hamam és az aranykezű terapeuták, akik a mindenhonnan ömlő langyosvíz- és habfürdőben úgy gyúrják át a pácienst, hogy tényleg igazi pasának érezheti magát.
Isztambul szerintem a világ egyik legizgalmasabb városa, jártam ott mint turista, forgató riporter és nemzetközi konferencia résztvevője is, de akkor a „bleasure” szó még nem szerepelt a szervezők szótárában. Ha valaki Takács Andrisék remek ajánlójának hatására kedvet kapott felfedezni a várost, készüljön strapabíró cipővel a hosszú sétákhoz, a város európai és ázsiai felét összekötő, nyolcsávos Boszporusz-hídnak (hivatalos nevén a Július 15. vértanúinak hídja) viszont ne próbáljon gyalogosan nekivágni, ahogy anno mi tettük a férjemmel, mert sajnos évek óta csak járművel lehet átkelni rajta.
Írta: Litkai Gergely Nagyon nehéz elképzelni, milyen lesz a világ 2050-ben, amikor azt sem tudom elképzelni, hogy Magyarország ilyen 2023-ban. Mennyiben határozza meg a jövőnket, ahogy a jövőről gondolkodunk? Egyre több kutatás szerint az önmeghatározó emlékekhez (self-defining memories) hasonlóan az önmeghatározó jövőkép (self-defining future projection) is legalább annyira fontos. Az ént és az indentitást egyaránt táplálják jelentős jövőbeli eseményekkel […]
Kevesen vesznek igénybe energetikai szaktanácsadót Magyarországon. Az ENCO Group beszerzésben, jogi tanácsadásban, pályázati támogatásban és adókedvezményekben is tud segíteni – hogy csak pár dolgot emeljünk ki. „Az energetikai tanácsadói területről senki, semmit nem tud. A legtöbben azt hiszik, hogy csak a nagyobb energiaszolgáltatók léteznek. Azt nem tudják, hogy vannak cégek, amelyek ismerik a termékeket, a […]
Ön tudja, mitől lesz egy autó dörzsölés nélkül tiszta? Vagy hogy pusztán hőszivattyúval fel lehet fűteni a vizet akár 85 fokra? És hogy melyik helyszínen milyen forgalomra lehet számítani? A Kvantnál tudják, és érdemes tőlük megkérdezni, ha valaki egy egyedi befektetési lehetőséget keres. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben sokan keresnek alternatív, értékálló befektetési formákat. „Egy […]
A Piszke Papírt megmentő Bodrogai Ferenc új alapokra helyezné az egészségügyipapír-gyártást. Rossz hír a tekercselt vécépapírnak, de jó hír a bolygónak.
