Versengés és versengés között óriási különbségek lehetnek: bizonyos helyzetek motiválnak és fejlesztenek, mások pusztítanak. Milyen munkahelyi konfliktusokat okozhat a versengés, és mit tehet a szülő, hogy a gyereke megállja a helyét? Fülöp Márta pszichológus-pszichoterapeuta, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára évtizedek óta kutatja a versengés pszichológiáját.
Épp akkortájt kezdtél el a versengéssel foglalkozni, amikor a te életedben is megjelent egy ezzel kapcsolatos konfliktus. Hogyan alakult ki ez az irány? Egyetemista koromban kialakult egy versengési konfliktus egy barátnőmmel, ez indította el bennem azt a gondolkodást, ami máig végigkísér. Egy jó barátság, amiben van ugyan versengés, de kontroll alatt tartják, mindkét felet előreviszi, azaz konstruktív.
Milyen feltételek változtatják ezt a kapcsolatot destruktívvá? Vagy megfordítva: ha két ember, csoport vagy akár nemzet között destruktív versengés alakul ki, milyen összetevőket kell megváltoztatni, hogy ismét konstruktívvá váljon? Ez kezdett el érdekelni, részben azért is, mert sosem öröm, ha egy jó barátság elromlik. A tapasztalatom az, hogy ha egyszer egy ilyen kapcsolat megtörik, annyira megszűnik a felek között a bizalom, hogy ritkán tud újra konstruktív versengés kialakulni.
A másik aspektus, ami – ezzel nagyon szoros összhangban – érdekelt, az az, hogy meddig tudnak a versengő partnerek együttműködni egymással, és milyen viszonyban van az együttműködés és a versengés. Amikor a 70-es években szociálpszichológiát tanultam az egyetemen, nagyon erős volt az amerikai irány. Az amerikai szociálpszichológusok ezt a két jelenséget ellentétnek fogják fel.
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is. Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem […]
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is.
Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem bízunk annyira egymásban, amennyire mélyre ment a vicc.
Még rosszabb, ha a többség érti a viccet, csak egyvalaki nem. Ha úgy érzi, rajta és nem vele nevetnek – ilyenkor jelenhet meg a szégyen és a düh. Különösen így van ez, ha hatalommal rendelkező személy viccelődött, akinek a viccén – már csak ilyenek vagyunk – még többen nevetnek. A szégyen mar és fáj. Ezért figyelünk nagyon rá, hogy mikor, kik előtt és mivel viccelünk: helyzet- és társaságfüggő, hogy mi vicces. Ha pedig egyszer kicsúszott egy rossz vicc – azaz egy rosszkor, rossz helyen elmondott vicc –, mit sem ér a magyarázkodás.
Balázsék naponta próbálják eldönteni, 2023-ban mivel lehet, és mivel nem lehet viccelni az ország nappalijában. Tudom, vannak helyzetek, amikor simán bunkók, kinevetnek akár élő műsorban embereket, máskor viszont az derül ki, hogyan változnak az értékeink. Akár listázni is lehetne, hogy kiderüljön, miben vagyunk igazán megosztottak, és mi az ország számára elfogadható.
A transzneműek és melegek például egyre megosztóbb téma, különösen hogy a kormány és a propagandamédia kelti az ellentéteket, és nem oszlatja őket egyszerű ismeretterjesztéssel. A Libri és a Líra megbírságolása után gyerekkönyveket fóliáznak le a könyvesboltok, hogy betartsák az új szabályokat, sőt a Libri sok üzletében akár le is vehetik a megbélyegzett darabokat a polcokról. Erről is beszélget G. Tóth Ilda Janikovszky Jánossal, a Móra Kiadó tulajdonosával a magazin utolsó oldalán.
Az utolsó oldalig sok jó sztorit, adatot és információt találsz. Knittel Martin negyventagúra bővítette a celeblistát, és ezerkétszáz címlapot nézett át és rendszerezett, hogy egy reprezentatív kutatást kiegészítve igazán megalapozott rangsort állítson össze. Kis Judit videóchaten és élőben beszélgetett a rák ellenszerét kutató Peták Istvánnal, akinek a cégénél (Genomate) már meg tudják mondani a betegeknek, hogy van-e valamilyen nekik kifejezetten hasznos terápiás módszer a világon.
Fekete Emese egy régi Forbes-arc új sztoriját írta meg. Bíró Roland, az arukereso.hu alapítója most a programozók nélküli IT-megoldások világát hozza el nekünk. Egy másik régi Forbes-sztori szereplője, Bodrogai Ferenc a higiéniaipapír-piacot reformálná meg, hogy ne kelljen kontinenseken át levegőt szállítani a vécépapír-gurigákban.
A Piszke Papírt megmentő Bodrogai Ferenc új alapokra helyezné az egészségügyipapír-gyártást. Rossz hír a tekercselt vécépapírnak, de jó hír a bolygónak.
A GKID által nemrég a 2022-es év legnagyobb forgalmú online FMCG kereskedőjének kikiáltott Kifli.hu négy különböző területének vezetője fejti ki, hogy szerinte miben különbözik a Kifli a versenytársaktól. Gabriel Makki – ügyvezető:A Kiflinél szenvedélyes emberek dolgoznak, akik hisznek a küldetésünkben, miszerint a jó minőségű élelmiszerekhez való könnyű hozzáférés javítja az életminőséget, és mi ezt biztosítjuk […]
Ön tudja, mitől lesz egy autó dörzsölés nélkül tiszta? Vagy hogy pusztán hőszivattyúval fel lehet fűteni a vizet akár 85 fokra? És hogy melyik helyszínen milyen forgalomra lehet számítani? A Kvantnál tudják, és érdemes tőlük megkérdezni, ha valaki egy egyedi befektetési lehetőséget keres. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben sokan keresnek alternatív, értékálló befektetési formákat. „Egy […]
