Versengés és versengés között óriási különbségek lehetnek: bizonyos helyzetek motiválnak és fejlesztenek, mások pusztítanak. Milyen munkahelyi konfliktusokat okozhat a versengés, és mit tehet a szülő, hogy a gyereke megállja a helyét? Fülöp Márta pszichológus-pszichoterapeuta, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára évtizedek óta kutatja a versengés pszichológiáját.
Épp akkortájt kezdtél el a versengéssel foglalkozni, amikor a te életedben is megjelent egy ezzel kapcsolatos konfliktus. Hogyan alakult ki ez az irány? Egyetemista koromban kialakult egy versengési konfliktus egy barátnőmmel, ez indította el bennem azt a gondolkodást, ami máig végigkísér. Egy jó barátság, amiben van ugyan versengés, de kontroll alatt tartják, mindkét felet előreviszi, azaz konstruktív.
Milyen feltételek változtatják ezt a kapcsolatot destruktívvá? Vagy megfordítva: ha két ember, csoport vagy akár nemzet között destruktív versengés alakul ki, milyen összetevőket kell megváltoztatni, hogy ismét konstruktívvá váljon? Ez kezdett el érdekelni, részben azért is, mert sosem öröm, ha egy jó barátság elromlik. A tapasztalatom az, hogy ha egyszer egy ilyen kapcsolat megtörik, annyira megszűnik a felek között a bizalom, hogy ritkán tud újra konstruktív versengés kialakulni.
A másik aspektus, ami – ezzel nagyon szoros összhangban – érdekelt, az az, hogy meddig tudnak a versengő partnerek együttműködni egymással, és milyen viszonyban van az együttműködés és a versengés. Amikor a 70-es években szociálpszichológiát tanultam az egyetemen, nagyon erős volt az amerikai irány. Az amerikai szociálpszichológusok ezt a két jelenséget ellentétnek fogják fel.
Az Aliznál abban hisznek, hogy társadalmi felelősségvállalásuk akkor sikeres, ha minél több cég követi a példájukat. Nemcsak pénzt adnak, szaktudással, tananyagokkal, oktatással is segítenek. „Úgy gondoljuk, hogy ha a tanárokat felkészültebbé, motiváltabbá tudjuk tenni, akkor ezt ők továbbadják a diákjaiknak. A cél, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok felkészültek legyenek és rendelkezzenek a piac elvárásainak […]
Az Aliznál abban hisznek, hogy társadalmi felelősségvállalásuk akkor sikeres, ha minél több cég követi a példájukat. Nemcsak pénzt adnak, szaktudással, tananyagokkal, oktatással is segítenek.
„Úgy gondoljuk, hogy ha a tanárokat felkészültebbé, motiváltabbá tudjuk tenni, akkor ezt ők továbbadják a diákjaiknak. A cél, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok felkészültek legyenek és rendelkezzenek a piac elvárásainak megfelelő kompetenciákkal” – mondja Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány elnöke. Ezért indították el 2016-ban az InfoTanár Mentor Programot (ITMP), melynek keretében eleinte szakképző intézmények informatikatanárainak biztosítottak mentorálást és valós munkahelyi tapasztalatok megszerzésének lehetőségét. A kezdeményezésre akkora igény volt, hogy aztán újabb lehetőséget nyújtva, az ITMP Klubban ingyenes képzéseket indítottak. A folyamatosan változó tananyag sikeres oktatását segítő kurzusokon az elmúlt 4 évben már több mint 2300 általános iskolai és középiskolai tanár vett részt.
Ebbe a munkába kapcsolódott be 2022-ben a magyar alapítású Aliz, amely elsősorban közepes és nagyvállalatoknak segít bevezetni és használni a Google Cloud szolgáltatásait. Főleg adatokkal és mesterséges intelligenciával foglalkoznak, nemzetközi piacra szállítanak, Németországba és Ázsiába. „Én abban hiszek, hogy ha akár egy magánszemély, akár egy vállalat tud profitot, pénzt csinálni, akkor van bizonyos szintű felelőssége. Lokális és globális is. De lokálisan egyszerűbb előrelendíteni az ügyeket. Az már a cég indulásától kezdve biztos volt, hogy mi szeretnénk a profitunk egy részét olyan ügyek segítésére fordítani, amelyek szerintünk fontosak. Mi is többen informatikai középiskolából vagy egyetemről jöttünk, nagyon sokat köszönhetünk a tanároknak és azoknak az embereknek, akik elindítottak minket. Szeretnénk ebből visszaadni, és egyébként is, Magyarországon az oktatásnak elkel egy kis segítség” – mondja Szatmári Tamás, az Aliz cégvezetője.
A HTTP Alapítvány InfoTanár Mentor Programját tavaly szeptemberben 15 millió forinttal támogatták, ebből képzéseket tudtak indítani és konferenciákat tudtak szervezni.
Azonban nemcsak pénzzel segítenek: képzési helyszínt biztosítanak, az alizos munkatársak pedig – sokszor munkaidejükön túl – részt vesznek a képzések megtartásában és a tananyagok összeállításában is. Így tudják elindítani a verziókezelésről és a szoftvertesztelésről szóló kurzusokat is – ezeket már mind régóta szerette volna megcsinálni az alapítvány. Emellett az alapítvány rendszeresen közvetít ki informatikatanárokat cégekhez, hogy megismerkedjenek a valós piaci igényekkel. Az összekötések szervezésére, szintén az Aliz segítségével, már platform is készül. Az alapítványnál nagyon örültek, hogy a cég kereste meg őket – ilyen már előfordult, de ritka –, ráadásul nem szóltak bele abba, mit és hogyan kérnek a támogatásért cserébe.
Sőt, azt szeretnék, ha más is követné a példájukat. „Ha nekünk fontos egy ügy, akkor az a legjobb, ha jól megy. Én a sikerességem társadalmi felelősségvállalás témában abban mérem, hogy egy társadalmi ügynek mekkora a hatása. Ha mellénk áll még 5–10 cég, akkor sokkal olcsóbban, sokkal nagyobb hatást értem el, jobb a megtérülése a társadalmi felelősségvállalásomnak” – mondja Tamás arról, miért szeretnék, ha más cégek is csatlakoznának a HTTP Alapítvány támogatásához. Az is elég egyértelműnek tűnik, hogy továbbra is érdemes hosszú távon befektetni az informatikaoktatásba. „Lehet, hogy az az idő már elmúlt, amikor az IT cégek szinte mindenkit felvettek, akinek valami köze volt az informatikához. Viszont, válságtól függetlenül, a motivált, jól felkészült szakemberekre még mindig elképesztően nagy az igény. A tanárok támogatásával és képzésével tudunk a leghatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy egyre több ilyen fiatal szakember jelenhessen meg a munkaerőpiacon” – mondja Zoltán.
Csonka Tivadar a 80-as években lett vállalkozó, amit nem nézett jó szemmel az akkori országvezetés. Családi vállalkozása túlélte a vegzálásokat, később megvett egy német üveggyártó céget, és ma már ők készítik a specialty kávék kedvelőinek egyik kedvenc kávékészítő eszközét. Az apa örökségét ma felesége és két fia viszi tovább, a vasfüggöny leomlása után harminc évvel a világ legmagasabb épületében is Csonkáék poharaiba töltenek.
A Piszke Papírt megmentő Bodrogai Ferenc új alapokra helyezné az egészségügyipapír-gyártást. Rossz hír a tekercselt vécépapírnak, de jó hír a bolygónak.
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is. Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem […]
Írta: Litkai Gergely Nagyon nehéz elképzelni, milyen lesz a világ 2050-ben, amikor azt sem tudom elképzelni, hogy Magyarország ilyen 2023-ban. Mennyiben határozza meg a jövőnket, ahogy a jövőről gondolkodunk? Egyre több kutatás szerint az önmeghatározó emlékekhez (self-defining memories) hasonlóan az önmeghatározó jövőkép (self-defining future projection) is legalább annyira fontos. Az ént és az indentitást egyaránt táplálják jelentős jövőbeli eseményekkel […]