„Amikor a Danubiushoz mentünk, már akkor úgy álltunk oda, hogy meg akarjuk verni a Bochkorékat. Nagyon sokat hallgattam őket fiatalon, hittem benne, hogy meg tudjuk csinálni. Enélkül bele se kezdtünk volna, én legalábbis biztosan nem. Nem megyek oda veszíteni, nem megyek oda másodiknak. Janival meg Ferivel ott lebegett a fejünkben a két csávó: nem igaz, hogy senki sem tudja […]
„Amikor a Danubiushoz mentünk, már akkor úgy álltunk oda, hogy meg akarjuk verni a Bochkorékat. Nagyon sokat hallgattam őket fiatalon, hittem benne, hogy meg tudjuk csinálni. Enélkül bele se kezdtünk volna, én legalábbis biztosan nem. Nem megyek oda veszíteni, nem megyek oda másodiknak. Janival meg Ferivel ott lebegett a fejünkben a két csávó: nem igaz, hogy senki sem tudja őket megverni, hogy nem tudunk csinálni valami mást, jobbat, hallgatottabbat!”
Itt előbukkan Sebestyén Balázsból a sportolói múlt. A tévés, rádiós műsorkészítő a bölcsészkar és az első szereplések előtt éveket birkózott. A Z+-szal (a későbbi Vivával) és az RTL-lel már egy ország ismerte a 2000-es évek közepére, a rádióban viszont még váratott magára az áttörés. „Bennünk nincs az, hogy csak úgy fölkelünk, és pénzt keresünk. Mi úgy ültünk oda, hogy leszakítjuk az éter fejét, és a bumerángosok fejét is – a jó értelemben –, hogy jó műsort és brutál hallgatottságot csinálunk. Nagy dili felkelni, de ha nem hittünk volna benne, be se ültünk volna.” A hajnali kelés, a négyórás adás után (csütörtökön, a héten már megcsinálta ugyanezt háromszor), és már jócskán az interjú második órájában is úgy folytatja, hogy megérted azt a tüzet, ami a Forbes listája szerint idén a második legértékesebb magyar celebbé tette. „Nyerni akartunk. Monitoroztuk őket, mire elindultunk, már tudtuk, mik a gyengéik, hogy miben vagyunk erősebbek. Hívogattuk, provokáltuk őket, beszólogattunk. Minden szemtelen csínyt elkövettünk. Tudtuk, hogy meg lehet őket fogni. Hit nélkül nem működik. Azért annál többről szól, mint hogy beülsz rihiröhizni.”
Pár nappal korábban egy üvegfallal arrébb, a szerkesztőpultnál hallom beszélni Balázst és a többieket. Tizennégy évnyi koránkelés után is elképesztő az a svung, amit beletesznek a reggeli menetekbe. Hát még a Balázsék csapata, akik a Rádió 1 irodájának túlsó szárnyát konkrétan elfoglalják erre a négy órára. A felelős szerkesztő percenként kopogtat az üvegen, hogy nézzék az üzenőfalon az utasításokat, a hallgatói sms-eket. A vágó fél agytekével a beszélgetést figyeli, a másikkal külön monitoron vágja a bestofot, hogy mielőbb kész legyen. Az asszisztens már a másnapi híreket, témákat, játékokat szervezi, és előinterjúzza a vendégeket, a technikus Balázséktól fél méterre varázsol.
Írta: Litkai Gergely Nagyon nehéz elképzelni, milyen lesz a világ 2050-ben, amikor azt sem tudom elképzelni, hogy Magyarország ilyen 2023-ban. Mennyiben határozza meg a jövőnket, ahogy a jövőről gondolkodunk? Egyre több kutatás szerint az önmeghatározó emlékekhez (self-defining memories) hasonlóan az önmeghatározó jövőkép (self-defining future projection) is legalább annyira fontos. Az ént és az indentitást egyaránt táplálják jelentős jövőbeli eseményekkel […]
Írta: Litkai Gergely
Nagyon nehéz elképzelni, milyen lesz a világ 2050-ben, amikor azt sem tudom elképzelni, hogy Magyarország ilyen 2023-ban. Mennyiben határozza meg a jövőnket, ahogy a jövőről gondolkodunk? Egyre több kutatás szerint az önmeghatározó emlékekhez (self-defining memories) hasonlóan az önmeghatározó jövőkép (self-defining future projection) is legalább annyira fontos. Az ént és az indentitást egyaránt táplálják jelentős jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások.
Mekkora változás kell mégis ahhoz, hogy ne omoljon össze bolygónk ökológiai rendszere, társadalmunk és gazdaságunk? Az Earth4All elemzése szerint a következő évtizedben a világtörténelem leggyorsabb gazdasági átalakulását kell levezényelni. Csakhogy ez jóval nagyobb, mint amekkora a Marshall-terv, a zöld forradalom, a holdra szállás vagy a kínai gazdasági csoda volt. Lehetséges ez egyáltalán?
Milyen legyen tehát 2050-ben a világ? Az Earth4All kezdeményezés egészen pontosan leírja. A milyenséget először is új jólléti mutatókkal mérjük, a növekedés olyan országokra koncentrálódik, ahol ezekre valóban szükség van a szegénység megszüntetésére. A leggazdagabb tíz százalék „csak” a jövedelem negyven százalékával rendelkezik a világon. Oktatással és az egészségügy általános fejlesztésével nő a nemi egyenlőség, így elérhető, hogy ne emelkedjen kilencmilliárd fölé a bolygó lakossága. A mezőgazdaság regeneratív és természetpozitív, étrendünk jóval egészségesebb, és jóval kevesebb húst tartalmaz. Az energiánk tiszta, évtizedenként megfeleztük a kibocsátást, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátást.
Milyen legyen egy cég 2050-ben? Egy cég kizárólagos célja, hogy társadalmilag hasznos célt teljesítsen be. Olyan céget nem lehet bejegyezni, ami ezt nem tudja pontosan meghatározni. A jelenlegi tevékenységi köröket (ingatlankiadás, nehézipari gépgyártás, előadóművészet) átveszi a THC – mármint a társadalmilag hasznos cél. A tulajdoni és jövedelmi viszonyok is megváltoznak, a cél a megtermelt profit minél kevésbé torz elosztása, a legkisebb és a legnagyobb jövedelmek közötti szorzó nem haladja meg a tízet, a vállalatok együttműködnek és versenyeznek egymással a társadalmi jóllét növelése érdekében. Az ipar és a kereskedelem csak akkor termel távoli helyeken, ha ennek társadalmi hasznossága megkérdőjelezhetetlen. A munkaidő heti három-négy nap, a szociális ellátások helyét pedig átveszi az általános alapjövedelem, vagy ha így jobban tetszik, a javakból való részesedés.
Mindehhez milyen politika kellene? Az IPCC (az ENSZ kormányközi testületének) jelentése is kitér rá, hogy mik a minimumelvárások egy olyan politikai rendszerrel szemben, ami meg tudja oldani az előttünk álló problémákat. Az inkluzív kormányzás, a fejlesztések esetében a klímakérdések figyelembe vétele vagy a természetpozitivitás elengedhetetlenek. Simon Caney oxfordi kutató több ilyen javaslattal is előállt, például hogy minden kormánynak legyen kötelező a jövőről szóló vízióját előterjesztenie, amit egy független testület, a Jövő Tanácsa vizsgál meg, és véleményez. Vagy hogy működik egy választott Jövő Különbizottság, ami a jövő generációinak érdekeit képviseli, és a törvényjavaslatokat ilyen szempontból vizsgálja. Természetesen minden ilyen intézmény független, kompetens és működőképes.
És milyenek legyünk mi? Magunkat a szükségesség elve alapján határozzuk meg, és tisztában vagyunk a halandóságunkkal. Nem próbálunk rendkívüli erőforrásigénnyel hamis halhatatlanságot építeni magunknak. A boldogságot ott keressük, ahol nagyobb eséllyel megtalálhatjuk. Kapcsolati hálónk kiterjedt, fontos a spiritualitás, az önismeret, tudatosan, egészségesebben, kisebb ökológiai lábnyommal táplálkozunk, és nem új házat veszünk, hanem a jelentősen támogatott épületfelújításoknak köszönhetően szinte nulla energiafelhasználású otthonunkban élünk, tizenöt percre onnan, ahol dolgunk van. Csak akkor utazunk nagyobb távolságra, ha elengedhetetlenül szükséges, hosszú hétvégéken a régiónkban kirándulunk, amit a nagy sebességű vasúti hálózatnak köszönhetően kibocsátásmentesen tudunk megtenni.
Mindez csak utópia, mondhatnánk. Pedig nem, hanem az a kiindulópont, amiből a jelent meg kell terveznünk. A tökéletes világokról szóló filmek lényege amúgy is az, hogy milyen borzalmasak. Ám nekünk nem egy tökéletes világot kell elképzelni, csak egy sokkal jobbat. Ami, lássuk be, nem olyan nehéz. Ráadásul jóval kevesebb vesztese lesz ennek a kellemes jövőnek, és az elképzelése sem annyira megterhelő. Ezen a jövőn gondolkodni izgalmas, felemelő, és sokkal jobb emberré tesz minket.
A szerző humorista, zöldaktivista, a Dumaszínház alapítója.
Harcsapaprikásos, haltepertős pizza Michelin-ajánlással: lehet ezt nem megnézni? És ebből nem is a kalauz a lényeg, az öntudatos tiszalöki kisvendéglő, a Horgonyzó régóta a radarunkon van.
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is. Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem […]
Kevesen vesznek igénybe energetikai szaktanácsadót Magyarországon. Az ENCO Group beszerzésben, jogi tanácsadásban, pályázati támogatásban és adókedvezményekben is tud segíteni – hogy csak pár dolgot emeljünk ki. „Az energetikai tanácsadói területről senki, semmit nem tud. A legtöbben azt hiszik, hogy csak a nagyobb energiaszolgáltatók léteznek. Azt nem tudják, hogy vannak cégek, amelyek ismerik a termékeket, a […]
1,3 millió négyzetkilométer a területe (tizennégy Magyarország), esőerdőtől tengerparton át magas hegységekig mindent megtalálunk itt, nem is kérdés, hogy csak az ország legfőbb értékeinek felfedezéséhez is hetekre van szükség. Én három napra mentem. De micsoda három napra!
