Azt gondolhatnánk, hogy ultradigitális világunkban a kereskedelmi kiállítások ideje lejárt, de semmi sem áll távolabb az igazságtól. Bizonyítja ezt, hogy a néhány évvel ezelőtt felújított Hungexpo egyre népszerűbb és Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi kereskedelmi hubja lett, amivel rengeteg magyar vállalkozásnak is nemzetközi lehetőséget és lendületet ad. „Egy évvel korábban az élő rendezvényeket még filmforgatásokkal pótoltuk, de […]
Azt gondolhatnánk, hogy ultradigitális világunkban a kereskedelmi kiállítások ideje lejárt, de semmi sem áll távolabb az igazságtól. Bizonyítja ezt, hogy a néhány évvel ezelőtt felújított Hungexpo egyre népszerűbb és Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi kereskedelmi hubja lett, amivel rengeteg magyar vállalkozásnak is nemzetközi lehetőséget és lendületet ad.
„Egy évvel korábban az élő rendezvényeket még filmforgatásokkal pótoltuk, de 2023-ban már a 2019-es szint felett teljesítettünk a helyszíni rendezvények számában” – kezdi Ganczer Gábor, aki 2009 óta vezeti a Hungexpót. Az ő vezérlésével zajlott az a felújítás is, ami új utakat nyitott meg a rendezvényhelyszín előtt. Így ma már Bécs, Prága, Barcelona, Dublin és Berlin kongresszusi központjaival versenyeznek a rendezvényekért.
„A mai, rendkívül versengő üzleti környezetben különösen fontos, hogy okos marketingesek, hozzáértő cégvezetők és komoly kisvállalkozók személyes kapcsolatokat építsenek és betekintést nyerjenek a legújabb trendekbe. A pandémiás 1,5 évnyi leállás alatt sokan kongatták a vészharangokat, de mi tudtuk, hogy az emberek még inkább ki lesznek éhezve az élő szakmai rendezvényekre, hiteles élményekre. Az expók, üzleti rendezvények, kongresszusok tökéletes alkalmat nyújtanak networkingre, új termékek, szolgáltatások kipróbálásra, megismerésére” – meséli a vezérigazgató. Márpedig, ha valaki, akkor ő tudja, hogy miért érdemes szervezni és részt venni ilyen eseményeken, hiszen a Hungexpo portfóliójában olyan rendezvények is sikeresen működnek évek óta, amik a világon több helyen megbuktak.
Repülő csészealj alakú tokjával és jellegzetes, elnyújtott óramutatóival az Ikepod egyre felkapottabb óramárka külföldön, ám Magyarországon még nem igazán terjedt el. Az Ikepod és a Klokers márkák tulajdonosa Christian-Louis Col, őt kérdeztük az iparág jövőjéről, motivációjáról, konkurenciáról és a siker mögötti titkos összetevőről.
Kérdezett: Schwarz Gábor, Zsigmond Viktor
Hogyan került a pályára? Kereskedő családból származom, felmenőim házaló ügynökök voltak Franciaországban. Tanulmányaim után a Richemont csoportnál kezdtem dolgozni, cipők, gyöngyök, órák és belsőépítészeti dekorelemek menedzselésével foglalkoztam.
Milyen trendeket jósol az óraiparban? Manapság már hetente jelennek meg újabb márkák, miután alacsonyabb lett a belépési korlát, és csökkennek a gyártók költségei. A korábbi modellben a piacot három-négy nagyobb márka uralta, ezek ugyanazt a receptet követték: vintage dizájn, emblematikus modellek újrakiadása, márkaboltok kialakítása. Mintegy ellenpólusként jelentek meg az úgynevezett microbrandek (szűk körben ismert, egy-egy niche szegmenst célzó márkák – a szerk.). Ezek elkezdték leutánozni a nagy gyártókat, csak sokkal jutányosabb árkategóriában kínálják a termékeiket. Azokat a vásárlókat tudják megszólítani, akik még nem mélyültek el annyira ebben a világban. Hogy a költségeiket tovább csökkentsék, az ügyfélnek közvetlenül eladás (direct-to-consumer, azaz D2C modell) is jól bevált technika lett. Mint két rétegmárka tulajdonosa, szeretnék mindkét irányzatból kimaradni.
Miért döntött úgy, hogy megvásárolja a korábban becsődölt Ikepodot? Vannak formabontó márkák, amiknek nem lenne szabad eltűnniük. Ezért vágtam bele ötvenöt évesen a projektbe, annak ellenére, hogy sokan megpróbáltak eltántorítani tőle. Az Ikepodot 2017-ben vásároltam meg, rendkívül jó időpont volt a márka újraindítására egy Kickstarter-kampánnyal. Közösségi támogatással szinte bármilyen projektet meg lehet valósítani, ha van elegendő érdeklődő.
Volt korábbi, személyes kapcsolódása a márkához? A 90-es és a 2000-es években nagy rajongója voltam az Ikepodnak, még ha nekem elérhetetlennek is bizonyult. Akkoriban egy átlagos Rolex kétszeresébe került. Marc Newson első koncepciója igazi újdonságnak számított: a modern formák, valamint az integrált szíj használata egyáltalán nem volt mindennapi.
A 94-es indulás után a márka kétszer is szünetelt, hivatalosan is kimondhattuk, hogy az Ikepod megszűnt. Így a felvásárlás után elkezdtem a márka régi életének DNS-ét tovább örökítő, de jutányos árú órákat készíteni.
Kik a legnagyobb versenytársak? Lehet, hogy nagyképűnek hangzik, de úgy gondolom, hogy az Ikepodnak nincs ellenfele a piacon. Ha valakinek tetszik a stílusa, akkor mást nem igazán fog találni, hiszen a dizájn, a koncepció nagyon egyedi.
Az Ikepod után a Klokerst is felvásárolta. Miért? A Klokerst csak idén vettem meg. Az utóbbi évek egyetlen igazi innovációját mutatta be a különleges időkijelző felületével. A tranzakció nem volt sem rövid, sem egyszerű, de hát erről szól az óraipar: türelmesnek, kitartónak kell lenni.
Hogyan értékeli a két óramárka növekedési lehetőségeit? Ha tíz éven belül a gyerekeim nem akarják átvenni a márkát, el kell gondolkoznom az Ikepod jövőjéről. A dizájnban rejlő potenciál végeláthatatlan, ezért nincs felső határa a bővülésnek. A Klokers gyorsabb fejlődésnek néz elébe, mivel ez az egyetlen óramárka, aminek nagyon újszerű, logarlécszerű számlapja van.
Lát esélyt rá, hogy eladja a márkáit, vagy inkább a terjeszkedés a fő csapásirány? Rendszeresen kapok ajánlatokat, de jelenleg egyiket sem tervezem eladni. Ugyanakkor más márkákat sem tervezek felvásárolni.
Mi a titkos összetevő az igencsak megosztó formákkal dolgozó Ikepod vagy a Klokers sikere mögött? Az Ikepodot és a Klokerst vagy imádod, vagy utálod. A sokadik egyszerű márka helyett mi jobbak, mások akartunk lenni. Az eladások pedig visszaigazolták, hogy a különlegességeket keresők körében mindkettő sikeres.
Sok befektető bizonyára fogta a fejét a 2023-as évben történteket látva, de a CIB Private Bankingnél a lehetőségek kiaknázásán volt a hangsúly. A jövőben pedig még inkább felértékelődhet a bankárok tudása, tapasztalata és elhivatottsága. A 2023-as év régóta nem látott inflációt és kamatszinteket hozott a piacokra, közben pedig újabb kiszámíthatatlan „fekete hattyú” események is borzolhatták […]
Összeraktunk egy bookazine-ra valót a magyar Forbes első évtizedéből. Nagyágyúk, nagy pénzek, nagy múltak – kihagyhatatlan Forbes-sztorik 144 oldalon, több tucat nagy durranás abból a több százból, amit 2013 novembere óta megírtunk.
Mert idén futottak be, vagy mert most mentek különösen nagyot. Mert mindenki az önerőből elért teljesítményükről beszélt. Mert sokat tettek, hogy minden kicsit érthetőbb, feldolgozhatóbb legyen. Magyarok, akiknek nagy évük volt, sőt életük éve. Szubjektív szerkesztőségi válogatás ábécérendben, 2023-ban különösen nagy orvostudományi és sportolói túlsúllyal.
De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni. De stílusról lehet? Amikor mindenki azt visel, amit akar, hogyan találhatja meg az igényes férfi azt az öltözködési formát, azokat a ruhadarabokat, amik leginkább erősítik őt szerepeiben, feladataiban, az önkifejezésben? Zsigmond Dórával, a modern és a népi hagyományos öltözködés ötvözésével operáló férfidivat-tervezővel, Stan Ahujával, az egyedi öltönyök készítésével foglalkozó szabóság és márka alapítójával, valamint Lakatos Sándorral, a kontrasztos formavilággal dolgozó divattervezővel beszélgettünk divatos kérdésekről.
