Egy hét intenzív együttlét után kapiskálom Fischer Iván és a Fesztiválzenekar titkát. Többkomponensű. Van benne extrém pontosság, bizalom, szenvedély, fegyelem, figyelem. Öt árulkodó pillanat és öt bennfentes állítás arról, hogy miért tart ott a BFZ, ahol: a világ csúcsán.
– technika – London, Royal Albert Hall, 2023. augusztus közepe, délelőtt, próba. Fischer Iván Ligeti György avantgárd antioperáját gyakoroltatja az esti koncertre. Anna-Lena Elbert is a színpadon van, a még csak a húszas éveiben járó versenygyőztes német szoprán bravúrosan küzd a mű (Le Grand Macabre) izzasztó koloratúrária-füzéreivel, a zenekar hol zenével, hol egy bevásárlószatyor percekig tartó kihangosított gyömöszölésével, hol kiabálással és más hanghatásokkal kíséri (szándékosan, a partitúrának megfelelően). Nehéz darab, befogadni is, hát még előadni.
Ülök az üres nézőtéren, ahol majd este még hétezer ember lesz, Fischer Iván koncentrált arccal vezényel, néha szól csak egész röviden, leginkább olyanokat, hogy: „Maradj csöndben!”, „Ne köhögj!” Majd egy ponton megálljt int. „Ez itt nem jó. Tudja valaki, hogy hol a hiba? Segítsetek. Találjuk meg” – mondja a tökéletest kereső maestro, mert bár én nyilván semmit sem vettem észre, az egyik áriánál valami félrement. A szoprán és a zene elcsúszott egy aprócska félhanggal. Susmorognak, visszalapoznak, újra és újra nekifutnak, úgy tűnik, megtalálták. Előkerül a ceruza, mindenki pontosít valamit a kottában, még sokszor elpróbálják azt a részt. Így jó lesz.
– fegyelem – Skócia, Edinburgh, Pollock Halls. A University of Edinburgh egyik kollégiumában van a szállás, a város szélén, közel az egyik legfontosabb látnivaló, az Arthur’s Seat sziklája. A koncertterembe – reggel próbára, este előadásra és vissza – különbusszal megy a zenekar, több busszal (sokan vannak, úgy nyolcvanan), több turnusban, pontos menetrend szerint. A menetrend számít. A BFZ művészei kivételesen fegyelmezett bohémek. A turnébusz indulásának ütemét ugyanolyan pontosan tartják, mint a kürtszólam belépését. Aki késik, lemarad. (Mindenki előbb bent ül.)
A legtöbb nemzetközi statisztika szerint tizenkét könyvet olvasunk el egy évben. Ez nem valami sok ahhoz képest, amennyivel a sikeres üzletemberek, vezetők szoktak büszkélkedni, de szuper, ha mindennap olvasunk valamennyit. Aktuális ügyek, önfejlesztés, történelem, művészetek és meghökkentő fikció – legalább ennyiféle olvasnivalót találunk szerzőink, szerkesztőink ajánlatában.
Pedro Almodóvar: Az utolsó álom (Athenaeum, 2023, 4999 forint)
A spanyol filmrendezőnek többször ajánlották már, hogy írja meg az önéletrajzát, ám ezt mindig visszautasította azzal, hogy épp elég kiderül róla a filmjeiből. Mégis van a novellák közt néhány pillanatkép, amit konkrétan az életéből merített, például édesanyja haláláról vagy árvasága első napjairól. Akadnak olyan írások is, amik aztán filmjei kiindulópontjai lettek, meg olyanok is, amik akár kerülhettek volna filmvászonra, de nem ez lett a sorsuk, egyszerűen kiegészítik Almodóvar filmes munkáit.
Mert a karakterek és a cselekmények éppen olyan abszurdak és színesek, mint az Almodóvar-filmekben. Akad női ruhába öltözött férfi, aki teátrálisan áll bosszút a gyermekkorában őt megrontó papon, kolostorban megbúvó vámpír remete, meg persze eklektika bőséggel. (G. Tóth Ilda) Kinek ajánljuk? Almodóvar-rajongóknak különösen, de bárki másnak, aki szereti, ha meghökkentik.
J.M. Coetzee: A lengyel (21. Század Kiadó, 2023, 4490 forint)
Végig egy filmben éreztem magam. Mintha Coetzee nem is regényt, hanem forgatókönyvet írt volna: egy-egy bekezdéses epizódok, egész rövid párbeszédek, szikár mondatok, ahogy az olvasó követi a két főszereplő mozdulatait, gyors színváltások, ugrás Barcelonából Mallorcára, majd Varsóba és vissza. És közben hosszú évek telnek el, befejeződik egy élet, és rengeteg minden történik (legalább) két ember lelkében. A szerelmes lengyel zongorista Witoldéban és a ki tudja, mit érző férjes asszony, Beatriz lelkében. A dél-afrikai születésű, Ausztráliában élő, programozó matematikusból lett Nobel-díjas író könyvét gyorsan ki lehet olvasni, de utána sokáig nem hagy nyugodni. (Fekete Emese) Kinek ajánljuk? Aki szereti a váratlan fordulatokat és a titkokat az életben.
Klímakönyv (On the Spot Books, 2023, 8999 forint)
Az idén húszéves Greta Thunberg a „21. század lelkiismerete”. Most száz világhírű tudóst, közgazdászt és tudományos újságírót kért fel, hogy elemezzék a klímakrízist, és vázolják fel a lehetséges megoldásokat. Ezekből az esszékből áll össze átfogó kötet a klímaváltozásról. Az összkép lesújtó, mégis reményt keltő. Egyértelmű, hogy csődöt mondtunk. Az emberiség azt hitte, kisajátíthatja a bolygót, és a nyakló nélküli növekedéssel visszafordíthatatlan károkat okozott a természetnek, az ökoszisztémának, saját életfeltételeinek. Az ipari forradalom óta magunk alatt vágjuk a fát, gőzerővel.
Másrészt viszont a közösségi médiának köszönhetően a Föld lakói sohasem voltak olyan szoros összeköttetésben egymással, mint most, és sohasem volt nagyobb esélyük, hogy demokratikus úton rákényszerítsék a világ vezetőit a rendszerszintű változásra. Az egyetlen láncszem, ami hiányzik, hogy nem tudnak elegen a problémáról. (S. Takács András) Kinek ajánljuk? Greta Thunberg összeállította a klímaváltozás bibliáját, a legavatottabb tudósok segítségével. Azoknak ajánljuk, akik a kezükbe merik venni, aztán adják tovább azoknak, akik nem.
William Wharton: Lakóhajó a Szajnán (Jaffa Kiadó, 2023, 4999 forint)
Az óvónő feleségével és négy gyerekével Párizsban élő, megélhetésért küszködő amerikai író, festő és pszichológus Wharton (legismertebb regénye a Madárka) az 1970-es évek közepén döntött úgy, hogy hajót épít, miután meglátogatta egy ismerőse hajóját, és kedvet kapott ehhez az életformához. A memoárban a szerző kevésbé a hajón zajló életről ír, inkább a lakóhajó építésének apró részleteiről, és bőséges humorral teszi. Wharton álmának megvalósítása egyre több időt és pénzt emészt fel, jóval többet, mint amivel az elején számolt. De nem adja fel, bármennyire is visszahúzná a realitás, leginkább az anyagiak hiánya, a szeme előtt lebegő cél megvalósítása átveszi az uralmat felette. Az olvasó valószínűleg többször is úgy érzi, hogy na, ez lenne az a pont, amikor mi kiszállnánk. (Tiefenthaler Eszter) Kinek ajánljuk? Frankofileknek és azoknak, akiknek ott van az álmai között, hogy – akár csak egy rövid időre is – a saját hajójukon lakjanak.
Szerhij Zsadan: A diákotthon (Magvető, 2023, 4499 forint)
A kortárs ukrán szerző legújabb regénye az orosz invázió idején játszódik. Főszereplője Pása, a tanár elindul, hogy hazavigye unokaöccsét a megszállt területen lévő bentlakásos iskolából. Kemény tél van, fegyveres katonák állják útját, ártatlanul megvádolják, és összeakad többek között egy szélhámosnak tűnő újságíróval, meg persze a felkelésnek álcázott megszállás sok-sok áldozatával.
Zsadant az ukrán kulturális élet fenegyerekének szokták nevezni, Harkivból származik, eredetileg oroszul írt, ám egyetemista korában tüntetően ukránra váltott. 2014-ben városa Majdan-tüntetéseinek egyik szervezője volt, emiatt oroszbarát szélsőségesek az utcán megverték. Ma is aktivista és önkéntes, felolvasásaival és koncertjeivel (Zsadan és a kutyák nevű zenekarával) adományokat gyűjt. (G. Tóth Ilda) Kinek ajánljuk? Akit érdekel az ukrajnai háború társadalomrajza, esetleg olvasta Zsadantól a fergeteges humorú Depeche Mode-ot vagy a szintén a kelet-ukrán határvidéken játszódó Vorosilovgrádot.
Tari Annamária: Hol a boldogság mostanában? AI, Deepfake, TikTok, Valóság (Central Kiadói Csoport, 2023, 4265 forint)
Ha letesszük a telefont magunk elé, és reálisan végigvesszük, mit jelent nekünk ez az eszköz, percek alatt rádöbbenhetünk, mennyi mindent bíztunk erre a kütyüre. Sokan pedig erősebb érzelmi kötődést alakítanak ki az érintőképernyőjükkel, mint bármely emberi lénnyel. Tari Annamária klinikai pszichológus tizenegyedik könyvében hívja fel újra a figyelmet annak veszélyeire, hogy személyiségünk meghatározó darabkáit átadjuk a digitális térnek, az algoritmusoknak és az online nyilvánosságnak. Olyan közösséginek nevezett terekben, ahol nemhogy a vágyott érzelmi biztonságot nem kaphatjuk meg, hanem inkább elszigetelődünk. A valóságtól, az érzelmi kötelékektől, az emberi viszonyoktól és a reális önismerettől, pedig nélkülük aligha élhetünk teljes vagy boldog életet.
Az új könyv ébresztőt fúj: miközben sokan szorongunk a mesterséges intelligencia térhódításától, valójában digitális jelenlétünkkel napi szinten tanítjuk ezeket a rendszereket. Fel sem mérve, mit adunk közben magunkból. (Tóth-Biró Marianna) Kinek ajánljuk? Tulajdonképpen mindenkinek, de azokat biztosan megszólítja, akik úgy gondolják, hogy ideje felnézni a telefon képernyőjéről.
Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek (Libri, 2023, 5999 forint)
Zeneszerzőkről, nagy alkotókról, akik a hétköznapokban esendő emberek, szerelmesek lesznek, házasodnak, tévednek, szenvednek. Bősze Ádám a zenetörténet Nyáry Krisztiánja, éppen olyan fordulatosan, izgalmasan, mégis ízlésesen és diplomatikusan mesél Mozart, Debussy, Wagner, Beethoven és társaik intim dolgairól, ahogy Nyáry a költők és írók magánéletéről. Évekkel ezelőtt hallottam őt egy zenetörténeti standupon (meg persze sokáig a Bartók rádióban), nem feltétlenül klasszikuszene- rajongó közönség előtt, mégis nagy sikere volt. Az előadássorozatból most tíz komponista került egy kötetbe: bronzszobrokból hús-vér emberekké válnak a képzeletünkben, ha elolvassuk a sztorijukat. (G. Tóth Ilda) Kinek ajánljuk? Aki szeret szórakoztató, ám tartalmas életrajzokat olvasni, akár ahhoz is, hogy jobban megértsen egy-egy kort.
Nyáry Krisztián: Így ettek ők – magyar írók és ételeik (Corvina Kiadó, 2023, 7990 forint)
„Semmi olyasmit nem tudok, amit egy normális nőnek illik tudnia. Ha egy perccel több időt töltök a konyhában, biztos, hogy eltörök, kiöntök, odaégetek valamit. Ilyenkor a szomszédok ártatlanul meg is kérdezik: mi van, Magdus, főztél?” Szabó Magda így viccelődött magán és konyhaművészetén, mert bár lebbencslevest állítólag remekül tudott főzni, az ő éléskamrája a könyvtára volt. Krúdy Gyula kicsit korábban meg azt vallotta, hogy a főzés „férfiemberre nézve nem lealázó, hanem éppen ellenkezőleg: kitüntető”, aztán mégsem fogott fakanalat sosem a kezébe, az evés, ivás (és nők) iránti rajongását inkább regényeibe írta bele. Nyáry Krisztián meg mindezt – és Adytól Örkényen át Vörösmartyig még vagy harminc írónk konyhai titkát – kikutatta, és úgy írta meg, hogy elolvasván csak az a kérdés, hogy enni és utána olvasni, vagy olvasni és utána enni támad-e kedvünk. (Fekete Emese) Kinek ajánljuk? Aki például azzal villogna a barátai előtt, hogy Ignotus-levest főz nekik, vagy Gundel–Márai-palacsintát sütne.
Serhii Plokhy: The gates of Europe – A history of UkrainE (Penguin Books, 2016, 15–74 dollár)
A Harvardon tanító Serhii Plokhy az egyik legelismertebb ukrán történész napjainkban. Az elmúlt húsz évben szinte évente publikált történelmi könyveket: megírta többek között a csernobili atomkatasztrófa, a Szovjetunió összeomlása és a kubai rakétaválság történetét is. A The gates of Europe-ot egy ukrán történész-újságíró ismerősöm ajánlotta, mint az egyik legkiemelkedőbb könyvet Ukrajna és az ukrán nép történetéről.
Igaz, hogy nem idei megjelenés, de a téma aktualitása miatt úgy éreztük, hogy itt a helye. A könyv olvasmányosan, rengeteg eredeti forrásból idézve foglal össze több ezer évet, az ókori görög időktől kezdve a 2010-es évekig, mindezt úgy, hogy csak annyira avatja be (külföldi) olvasóját a részletekbe, amennyire az feltétlenül szükséges ahhoz, hogy összeálljon a kép. (Bánáti Anna) Kinek ajánljuk? Aki szeretné jobban érteni, mi történik a szomszédban.
Sok ember tölt naponta nyolc órát a munkahelyén, amiből home office-ban könnyen lehet tíz vagy tizenkettő. Ez azt jelenti, hogy több időt töltünk a főnökünkhöz kötve, mint a barátainkkal vagy a gyerekeinkkel összesen. A Pokoli főnökök azonban több, mint vicces történetek gyűjteménye hozzá nem értő, méltánytalan, kellemetlen, veszélyes munkahelyi vezetőkről. Megérthetjük, miért teszi különösen fájóvá a bántalmazást, amikor a vezető nehezen tettenérhető vagy nem bizonyítható, nem kézzelfogható módszereket alkalmaz. Modla Zsuzsanna kulturális antropológus könyvében minden tekintélyszemélyre ráismerhetünk a tanártól az autóvezetés-oktatón át a politikai vezetőkig. (Vámosi Ágoston) Kinek ajánljuk? A társadalmi folyamatok, emberi kapcsolatok működése iránt érdeklődők legalább annyit tanulhatnak belőle, mint a HR-esek és a leendő főnökök.
Studio Arkitekter: Interior Design 2008–2023 (2023, 22 500 forint)
Hotel Rum, Tokio Sushi Bar, Mazel Tov, a Porcellino Grasso és még tucatnyi étterem, szálloda, bár, otthon és iroda: csupa népszerű hely, amiket egy dolog biztosan összeköt. Tervezőjük, Csap Viktor magyarországi és dániai tanulmányok után, 2014-ben alapította meg irodáját. Csapata mára tíz főből áll, és az idei évig már több mint hetven belsőépítészeti projekten vannak túl. Személyes kedvenceim az átalakított szupermenő lakások, amikről elsőre nehéz elhinni, hogy egy budapesti panelben vannak – csak az lesz árulkodó, ha kinézünk az ablakon. Nemcsak belsőépítészeti terveket készítenek, bútorkollekciót, lámpákat és burkolatokat is piacra dobtak már. (Bagi László) Kinek ajánljuk? Aki szereti az igényes kiadású könyveket egyedi enteriőrökről.
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna, Vaskor Gréta: Kinek a sorsa? – Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában (Kulcslyuk Kiadó, 2023, 4500 forint)
A tucatnyi gyermekét egyedül nevelő özvegyasszony, az elátkozott király, a mostoha által kiebrudalt szelíd lány. Tipikus mesebeli karakterek ők, akikhez szinte mindannyian tudunk kötődni valamiképpen. Erre a kötődésre derít fényt ez a kötet. A hiány, az átok és az árulás fogalma köré csoportosítva mutat be olyan sokak életében jelen lévő meghatározó eseményeket, élményeket, amiket manapság a trauma fogalma alá gyűjtünk. Évszázadok óta hatnak emberi kapcsolatainkra és a nehézségekhez való hozzáállásunkra.
A könyv írott és íratlan kulturális örökségeinkbe, a mesékbe kódolt stratégiákon, viselkedésmódokon, valamint a szerzők szakmai tapasztalatain, esetein és nem utolsósorban magukon a konkrét meséken keresztül mutat megoldási mintákat, és rávezető kérdésekkel is segít a feldolgozásban vagy a ráeszmélésben. (Somogyi Szonja) Kinek ajánljuk? Aki nemcsak kikapcsolódásként vagy a gyerekének olvasgat meséket, hanem általuk szeretné jobban megismerni önmagát is.
A közösségi média emblematikus-ikonikus figuráján negyven felé közeledvén Bill Gates-i tünetek mutatkoznak: higgadtabb lett (többé-kevésbé), és megfontoltabb is (inkább többé, mint kevésbé), így meghökkentő magabiztossággal forgatja fel cégbirodalmát. Nagy tétekben játssza meg az emberiség jövőjét – és azt, amit maga után hagy.
Több mint 20 éve partnerként dolgozik együtt Magyarországon az OTP Bank és a Mastercard. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy felnőtt egy generáció, aki első digitális költéseit Junior kártyájával rendezte, a kedvenc tinimagazinjaiért már érintésmentesen fizetett, az első ösztöndíját pedig a mobiljával költötte el. A legfontosabb mérföldkövekről és a hosszútávú partnerség hátteréről Takács Domokossal, az […]
A magyar mini-Amazon – korábbi cikkünkben így definiáltuk Janzer Frigyes online könyvkereskedelmi cégét. A Prospero Könyvei a kígyókutató szakkönyvétől az aszfaltépítők kézikönyvéig vagy nyolc–tízmillió féle külföldön megjelent kiadványt kínál online, és beszerez bármit, ami forgalomban van. Ráadásul Frigyes még jótékonykodik is rajta keresztül, sőt a magánkeresetéből is támogatja a nógrádi gyerekek oktatását – ezért kapta meg Az Év Filantrópja pályázaton az elkötelezett polgárnak járó különdíjat.
