Egy hét intenzív együttlét után kapiskálom Fischer Iván és a Fesztiválzenekar titkát. Többkomponensű. Van benne extrém pontosság, bizalom, szenvedély, fegyelem, figyelem. Öt árulkodó pillanat és öt bennfentes állítás arról, hogy miért tart ott a BFZ, ahol: a világ csúcsán.
– technika – London, Royal Albert Hall, 2023. augusztus közepe, délelőtt, próba. Fischer Iván Ligeti György avantgárd antioperáját gyakoroltatja az esti koncertre. Anna-Lena Elbert is a színpadon van, a még csak a húszas éveiben járó versenygyőztes német szoprán bravúrosan küzd a mű (Le Grand Macabre) izzasztó koloratúrária-füzéreivel, a zenekar hol zenével, hol egy bevásárlószatyor percekig tartó kihangosított gyömöszölésével, hol kiabálással és más hanghatásokkal kíséri (szándékosan, a partitúrának megfelelően). Nehéz darab, befogadni is, hát még előadni.
Ülök az üres nézőtéren, ahol majd este még hétezer ember lesz, Fischer Iván koncentrált arccal vezényel, néha szól csak egész röviden, leginkább olyanokat, hogy: „Maradj csöndben!”, „Ne köhögj!” Majd egy ponton megálljt int. „Ez itt nem jó. Tudja valaki, hogy hol a hiba? Segítsetek. Találjuk meg” – mondja a tökéletest kereső maestro, mert bár én nyilván semmit sem vettem észre, az egyik áriánál valami félrement. A szoprán és a zene elcsúszott egy aprócska félhanggal. Susmorognak, visszalapoznak, újra és újra nekifutnak, úgy tűnik, megtalálták. Előkerül a ceruza, mindenki pontosít valamit a kottában, még sokszor elpróbálják azt a részt. Így jó lesz.
– fegyelem – Skócia, Edinburgh, Pollock Halls. A University of Edinburgh egyik kollégiumában van a szállás, a város szélén, közel az egyik legfontosabb látnivaló, az Arthur’s Seat sziklája. A koncertterembe – reggel próbára, este előadásra és vissza – különbusszal megy a zenekar, több busszal (sokan vannak, úgy nyolcvanan), több turnusban, pontos menetrend szerint. A menetrend számít. A BFZ művészei kivételesen fegyelmezett bohémek. A turnébusz indulásának ütemét ugyanolyan pontosan tartják, mint a kürtszólam belépését. Aki késik, lemarad. (Mindenki előbb bent ül.)
Lakos Gergely szörfözni indult Tenerifére, végül a koktélpult mögött kötött ki. A vendéglátás ranglétráján lépkedve és egyre több tapasztalatot szerezve jutott el egy egyedi ötletig, PearlShots néven olyan koktélgyöngyöket fejlesztett ki, melyek igazi kuriózumnak számítanak a gasztro világában. A kapszulába zárt italok már bizonyítottak a fine dining éttermekben, de a történet még csak most indul! […]
Lakos Gergely szörfözni indult Tenerifére, végül a koktélpult mögött kötött ki. A vendéglátás ranglétráján lépkedve és egyre több tapasztalatot szerezve jutott el egy egyedi ötletig, PearlShots néven olyan koktélgyöngyöket fejlesztett ki, melyek igazi kuriózumnak számítanak a gasztro világában. A kapszulába zárt italok már bizonyítottak a fine dining éttermekben, de a történet még csak most indul! Baráti összejövetelek, egyedi ügyfélpartik, fesztiválok, szórakozóhelyek… és ki tudja, lehet, hogy a jövő egyik legnagyobb gasztrorobbanása. Interjú.
Honnan jött az ötlet?
A molekuláris gasztronómia kifejezéssel 2012-ben találkoztam először, és minél jobban elmélyültem benne, annál inkább lenyűgözött. Szép, innovatív, izgalmas téma, de részleteiben túlzó és technológiai vonatkozásban komoly kihívást jelent beépíteni a vendéglátóhelyek kínálatába. Innen jött az ötlet, hogy legyünk a híd, amin keresztül ezek a különleges finomságok szélesebb körben elérhetővé és szerethetővé válhatnak. A különböző halmazállapotok (zselé, hab, felhő, homok stb.) közül a ravioli méretű koktélkapszulára fókuszáltam, vagy ahogyan a kreatív műhelyünkben hívjuk, a Koktélgyöngyre, a liquid szférára. Egyedi koncepció és design jött létre, a köré épült szolgáltatás által pedig ebből az „új” gasztronómiai vívmányból komplex élménnyé válhatott a termék. 2013-ban egy marbellai klubban dolgoztam Assistant General Manager pozícióban, itt kezdtük el a gyöngyöket shot-os pohárban kínálni és porfitmaximalizáló szolgáltatásként beépíteni a bár működésébe. Nagy siker lett! Pár héttel később aztán az Antonio Banderas születésnapjával egybekötött legnagyobb spanyol jótékonysági esten kóstoltattunk, majd Marbella után Londonban és Ibiza beach klubjaiban is teszteltem a koncepciót. Nyolc év világjárás után végül visszatértem Budapestre.
Milyen alapanyagokat használtok? Hol készülnek a gyöngyök?
Az alapanyagok minőségére épül az ízélmény, ezért csak prémium minőséggel dolgozunk, és amit tudunk, igyekszünk hazai manufaktúráktól beszerezni. Termékeink többsége gluténmentes és növényi alapú. A koktélgyöngyök a budapesti üzemünkben készülnek, egyesével, kézzel (és egy formázó kanál segítségével). A formázásban a mai napig részt veszek, mert a mindennapos rohanás után nyugtató, meditatív állapotba tesz. A gyártás jól skálázható, és gépesített megoldásra is van lehetőség.
Mitől különleges a koktélgyöngy, és milyen pluszt ad a fogyasztóknak?
Az egyedi ízkombinációk és a textúra felfedezése gyermeki kíváncsiságot ébreszt, elfogyasztásakor a szájpadláson szétpukkadva valódi íz-robbanásként hat és új élményt nyújt. Ezen túl fontos számunkra, hogy minden gyöngy hordozzon magában egy hangulatot és egy inspirációs történetet! Tematikus összeállításokkal is készülünk, amik formabontó és edukatív jellegű történetekkel lesznek kiegészítve, de erről még nem mondhatok többet.
10 éve foglalkozol ezzel, hol tart most a vállalkozás?
Korábban catering szolgáltatásunkon keresztül voltunk elérhetők, jelenleg adóraktárként működünk és a HoReCa szegmensnek, kis- és nagykereskedéseknek tudunk beszállítani, illetve bérgyártást is vállalunk, ha valaki a saját termékét szeretné gyöngy formába önteni. Az indulásnál ez csak álom volt. Elindult a webshopunk is, amit nagyon vártunk, mert szerintünk nem csak a nívós rendezvényekre, hanem a családi eseményekre, gyerekzsúrokra is új ízeket és sok vidámságot vihetnek be a gyöngyök.
Az elmúlt évek történései megnehezítették az előrehaladást és nagy kihívást jelentett a vállalkozás életben tartása is. A minőségből nem engedünk, ezért sok kockázatos döntést kellett meghozni, viszont amikor a vendégek elé kerülnek a gyöngyök egyértelművé válik, hogy érdemes folytatni és ennek a terméknek van helye a piacon.
Világszerte tarol a streaming, a nyaraláson készült fotók és videók szinte azonnal mennek a közösségi felületekre és a felhőtárhelyekre. Nincs ez máshogy a vállalati oldalon sem, folyamatos a digitalizáció, a mesterséges intelligencia pedig alapjaiban formálja át a világot. Ezek a megatrendek minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítják az adatközpontokat világszerte, hiszen úgy kell megoldani a […]
Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.
Hogy vannak a Buja Disznók? Hány üzlet van most?Van ez itt a Fény utcai piacon, a Városligetben, a Czakó Kertben, a Helló Budában, és egy Szigligeten. Ezek most már mind franchise-ok. Budán nem szeretnénk többet, Pesten és vidéken kellene még. Akkor éri meg igazán, ha tíz üzletet össze tudunk hozni. Mennyit tudsz mostanában vitorlázni?Figyelj, már nem vitorlázom, vagy öt éve […]