A magyar mini-Amazon – korábbi cikkünkben így definiáltuk Janzer Frigyes online könyvkereskedelmi cégét. A Prospero Könyvei a kígyókutató szakkönyvétől az aszfaltépítők kézikönyvéig vagy nyolc–tízmillió féle külföldön megjelent kiadványt kínál online, és beszerez bármit, ami forgalomban van. Ráadásul Frigyes még jótékonykodik is rajta keresztül, sőt a magánkeresetéből is támogatja a nógrádi gyerekek oktatását – ezért kapta meg Az Év Filantrópja pályázaton az elkötelezett polgárnak járó különdíjat.
„Akkor indítottuk el a logikai tanfolyamokat, amikor a legkisebb gyermekem tizennégy lett, a legnagyobb meg éppen húsz. Mert azt láttam, hogy nekik milyen szerencséjük van azzal, hogy olyan családban nőttek fel, ahonnan könnyű továbbtanulni és jó munkát találni. És gondoltam, kötelességünk valamit tenni azokért a gyerekekért, akik nem annyira szerencsések, mint az enyémek” – meséli Janzer Frigyes, hogyan kezdődött a Gondola-program története. (Forbes, 2018/11)
Ő maga második generációs értelmiségi, édesapja Janzer Frigyes szobrászművész. „Az ott az ő szobra” – mutat a terézvárosi irodában egy kecses bronzfigurára. – Vagyis olyan indíttatásom nem volt, hogy a nehéz gyerekkorom miatt kezdtem volna karitatív munkát végezni. Egyszerűen igazságtalannak éreztem más gyerekek helyzetét az enyémekéhez képest.” Először meleg ruhákat és könyveket vittek Bátonyterenyére egy barátjával 2014 elején, ám hamar rájöttek: pusztán tárgyi adományokkal nem teszik igazán jobbá az ottani gyerekek jövőjét.
„Beszélgettünk a helyi tanodásokkal, és akkor találtam ki a péntek délutáni gondolkodásfejlesztő foglalkozásokat” – meséli. A gyerekei a LogIQa Stúdióba jártak tehetségfejlesztésre, így hozzájuk fordult módszertani segítségért. Azóta az ottani foglalkozásokat vezető Mózes Krisztiánnal és Hetei Balázs matematikussal mennek le Lucfalvára havonta egy-egy szombaton, egy egész délelőttre foglalkozásokat tartani. (Az Elekes G. Sándor alapította LogIQa történetét a Forbes.hu-n írtuk meg.)
Repülő csészealj alakú tokjával és jellegzetes, elnyújtott óramutatóival az Ikepod egyre felkapottabb óramárka külföldön, ám Magyarországon még nem igazán terjedt el. Az Ikepod és a Klokers márkák tulajdonosa Christian-Louis Col, őt kérdeztük az iparág jövőjéről, motivációjáról, konkurenciáról és a siker mögötti titkos összetevőről.
Kérdezett: Schwarz Gábor, Zsigmond Viktor
Hogyan került a pályára? Kereskedő családból származom, felmenőim házaló ügynökök voltak Franciaországban. Tanulmányaim után a Richemont csoportnál kezdtem dolgozni, cipők, gyöngyök, órák és belsőépítészeti dekorelemek menedzselésével foglalkoztam.
Milyen trendeket jósol az óraiparban? Manapság már hetente jelennek meg újabb márkák, miután alacsonyabb lett a belépési korlát, és csökkennek a gyártók költségei. A korábbi modellben a piacot három-négy nagyobb márka uralta, ezek ugyanazt a receptet követték: vintage dizájn, emblematikus modellek újrakiadása, márkaboltok kialakítása. Mintegy ellenpólusként jelentek meg az úgynevezett microbrandek (szűk körben ismert, egy-egy niche szegmenst célzó márkák – a szerk.). Ezek elkezdték leutánozni a nagy gyártókat, csak sokkal jutányosabb árkategóriában kínálják a termékeiket. Azokat a vásárlókat tudják megszólítani, akik még nem mélyültek el annyira ebben a világban. Hogy a költségeiket tovább csökkentsék, az ügyfélnek közvetlenül eladás (direct-to-consumer, azaz D2C modell) is jól bevált technika lett. Mint két rétegmárka tulajdonosa, szeretnék mindkét irányzatból kimaradni.
Miért döntött úgy, hogy megvásárolja a korábban becsődölt Ikepodot? Vannak formabontó márkák, amiknek nem lenne szabad eltűnniük. Ezért vágtam bele ötvenöt évesen a projektbe, annak ellenére, hogy sokan megpróbáltak eltántorítani tőle. Az Ikepodot 2017-ben vásároltam meg, rendkívül jó időpont volt a márka újraindítására egy Kickstarter-kampánnyal. Közösségi támogatással szinte bármilyen projektet meg lehet valósítani, ha van elegendő érdeklődő.
Volt korábbi, személyes kapcsolódása a márkához? A 90-es és a 2000-es években nagy rajongója voltam az Ikepodnak, még ha nekem elérhetetlennek is bizonyult. Akkoriban egy átlagos Rolex kétszeresébe került. Marc Newson első koncepciója igazi újdonságnak számított: a modern formák, valamint az integrált szíj használata egyáltalán nem volt mindennapi.
A 94-es indulás után a márka kétszer is szünetelt, hivatalosan is kimondhattuk, hogy az Ikepod megszűnt. Így a felvásárlás után elkezdtem a márka régi életének DNS-ét tovább örökítő, de jutányos árú órákat készíteni.
Kik a legnagyobb versenytársak? Lehet, hogy nagyképűnek hangzik, de úgy gondolom, hogy az Ikepodnak nincs ellenfele a piacon. Ha valakinek tetszik a stílusa, akkor mást nem igazán fog találni, hiszen a dizájn, a koncepció nagyon egyedi.
Az Ikepod után a Klokerst is felvásárolta. Miért? A Klokerst csak idén vettem meg. Az utóbbi évek egyetlen igazi innovációját mutatta be a különleges időkijelző felületével. A tranzakció nem volt sem rövid, sem egyszerű, de hát erről szól az óraipar: türelmesnek, kitartónak kell lenni.
Hogyan értékeli a két óramárka növekedési lehetőségeit? Ha tíz éven belül a gyerekeim nem akarják átvenni a márkát, el kell gondolkoznom az Ikepod jövőjéről. A dizájnban rejlő potenciál végeláthatatlan, ezért nincs felső határa a bővülésnek. A Klokers gyorsabb fejlődésnek néz elébe, mivel ez az egyetlen óramárka, aminek nagyon újszerű, logarlécszerű számlapja van.
Lát esélyt rá, hogy eladja a márkáit, vagy inkább a terjeszkedés a fő csapásirány? Rendszeresen kapok ajánlatokat, de jelenleg egyiket sem tervezem eladni. Ugyanakkor más márkákat sem tervezek felvásárolni.
Mi a titkos összetevő az igencsak megosztó formákkal dolgozó Ikepod vagy a Klokers sikere mögött? Az Ikepodot és a Klokerst vagy imádod, vagy utálod. A sokadik egyszerű márka helyett mi jobbak, mások akartunk lenni. Az eladások pedig visszaigazolták, hogy a különlegességeket keresők körében mindkettő sikeres.
A GOLDBECK CEE kivitelező cég minden évben konferenciát szervez a vállalat valamennyi munkavállalójának részvételével. Így történt ez 2023-ban is Mariborban, ahol a Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot magába foglaló GOLDBECK CEE South kirendeltségeihez ezúttal először lengyel és cseh kollégák is csatlakoztak. Az előadók a vállalati vízión kívül a céget is bemutatták azoknak a potenciális munkavállalóknak, akik […]
Negyven éve nem akármilyen zenekart akart létrehozni, hanem egy laboratóriumot, kísérleti műhelyt, ahol másfajta, nem a szokásos zenekar születik meg. Ma a Budapesti Fesztiválzenekar a világ legtetejéhez tartozik, Fischer Ivánt sztároknak kijáró ováció kíséri a világ legnagyobb koncerttermeiben. Otthon van Amszterdamban, Londonban, Berlinben és Csobánkán is, de megszólítják a taxiban, és gratulálnak neki a pesti kisboltban is. Interjú szabadságról, kreativitásról, hatalomtól való függésről,
BFZ-akadémiáról és arról, amit a közönség
nem lát.
Tarsoly Ede egyszemélyes hadseregként tört utat a videójáték-ipar átláthatatlan dzsungelében, hogy legújabb játékát már a legnagyobbak között mutassák be. Ehhez persze le kellett tudni pár projektet, sőt néhány bukást is.
