A legtöbb nemzetközi statisztika szerint tizenkét könyvet olvasunk el egy évben. Ez nem valami sok ahhoz képest, amennyivel a sikeres üzletemberek, vezetők szoktak büszkélkedni, de szuper, ha mindennap olvasunk valamennyit. Aktuális ügyek, önfejlesztés, történelem, művészetek és meghökkentő fikció – legalább ennyiféle olvasnivalót találunk szerzőink, szerkesztőink ajánlatában.
Pedro Almodóvar: Az utolsó álom (Athenaeum, 2023, 4999 forint)
A spanyol filmrendezőnek többször ajánlották már, hogy írja meg az önéletrajzát, ám ezt mindig visszautasította azzal, hogy épp elég kiderül róla a filmjeiből. Mégis van a novellák közt néhány pillanatkép, amit konkrétan az életéből merített, például édesanyja haláláról vagy árvasága első napjairól. Akadnak olyan írások is, amik aztán filmjei kiindulópontjai lettek, meg olyanok is, amik akár kerülhettek volna filmvászonra, de nem ez lett a sorsuk, egyszerűen kiegészítik Almodóvar filmes munkáit.
Mert a karakterek és a cselekmények éppen olyan abszurdak és színesek, mint az Almodóvar-filmekben. Akad női ruhába öltözött férfi, aki teátrálisan áll bosszút a gyermekkorában őt megrontó papon, kolostorban megbúvó vámpír remete, meg persze eklektika bőséggel. (G. Tóth Ilda) Kinek ajánljuk? Almodóvar-rajongóknak különösen, de bárki másnak, aki szereti, ha meghökkentik.
Címlapfotózás után ereszkedünk le a budai hegyekből Stan Ahujával. Örülök a fuvarnak, kíváncsi voltam rá, milyen ember. Már csak azért is, mert a Hajós utcai szerkesztőségünkbe tartva gyakran a nevére keresztelt szabóság kirakatát bámulom. Méregzöld bársony szmokingzakó, krémszínű, rövid trenchcoat: a klasszikus luxus szerintem legütősebb versenyzője az Andrássyn. Az Indiából kvázi húsz éve ideköltöző Ahujába is bőven jutott a klasszikusból. Nem […]
Címlapfotózás után ereszkedünk le a budai hegyekből Stan Ahujával. Örülök a fuvarnak, kíváncsi voltam rá, milyen ember. Már csak azért is, mert a Hajós utcai szerkesztőségünkbe tartva gyakran a nevére keresztelt szabóság kirakatát bámulom. Méregzöld bársony szmokingzakó, krémszínű, rövid trenchcoat: a klasszikus luxus szerintem legütősebb versenyzője az Andrássyn.
Az Indiából kvázi húsz éve ideköltöző Ahujába is bőven jutott a klasszikusból. Nem meglepő, ha már a konzervatív maszkulin világ szabásvonalait képviseli a kis atelier-jében. Hamar rájövök, hogy hiába társalgunk anyanyelvünk helyett angolul, valójában mégis ugyanazt az univerzális nyelvet beszéljük. Megállás nélkül repülnek az úgynevezett „igényes férfi” bejáratott márkanevei, vágyott csecsebecséi. Az angol niche parfümház, a Penhaligons történelme után a másodperc töredéke alatt váltunk a Patek Philippe-re. Majd champagne-ból vizsgáztatom: a Moët kerül szóba, de én inkább a Domra, esetleg a Krugra tippelek, ha a szabó-üzletember-étteremtulajdonos ízlését kéne belőnöm. Nem nyert, a Ruinart a kedvenc.
Univerzális férfinyelv. Pedig mintha az utóbbi tíz évben azon lennénk, hogyan szakadjunk el a maszkulinitás klasszikus definíciójától, és rájöjjünk: férfinak lenni annyiféleképp lehet. A divatházak erős, határozott kezekkel rajzolják át a macsóságot. (Brett Berish, az egyik legmenőbb italgyáros – interjú a 126. oldalon – a Louis Vuittonnak is tervező KidSuperre esküszik.) A többlépéses arcápolási rutin már nem csak a metroszexuálisok kiváltsága (de jó, hogy ezt a kifejezést 2010-ben hagytuk). A gyereknevelésben főszerepet vállaló, háztartásbeli apákra is már egyre kevesebben fintorognak, és Harry Styles genderfluid stílusa is már inkább menő, mint polgárpukkasztó.
A mozifilmekben meg, hála az égnek, mintha a férfi megmentő és a bajba jutott leányka toposzának éles váltása játszódna le. Jó, oké, Sigourney Weaver Ripley-je már a 70-es években is nagyot ment az Alienben. De el tudtad volna képzelni, hogy az év feminista monológját szállító, üvöltően csajos Barbie-ból milliárd dolláros kasszasiker lesz? Mindezt úgy, hogy a rendező Greta Gerwig a Keresztapa-idézeteket durrogtató, a patriarchátust tévesen lovakkal azonosító Ken-paródiákkal figurázza ki a maszkulinitást.
Ráadásul erre Ryan Goslingot, a 2010-es évek férfiideáljának echte megtestesítőjét veti be. (Kétségtelenül a kedvenc színészi alakításom ebben az évben. Főleg, ahogy Gosling a mozi sajtókörútján a férfilétet újradefiniálva maga is fogalmat épített a feminin oldalunkat felvállaló, genderkliséket romboló „Kenergia” és az önelfogadást hirdető „Kenough” jelszavai mögé.) Ahuja kollégái is más-más szemmel látják a nagybetűs Férfit és stílusát. Címlapsztorinkban Lakatos Sándor arról mesél, hogy extravagáns, közel sem visszafogott mintázataival vadóc, bohém, néhol szintén feminin lencsén keresztül szemléli a világot. Míg Zsigmond Dóra, a fiatal divattervező a régi tradíciókat, a paraszti hagyományokat ötvözi az urban streetwear látványvilágával. Három teljesen különböző stílus, de az üzenet közös: legyél önazonos.
A többi meg marad a klasszikus férfi szórakozása: óra, autó, kütyük, italok. De képzeljünk most ide egy Gerwig-féle kacsintást.
Sikeres élelmiszeripari vállalkozást létrehozni vidéken úgy, hogy kizárólag megváltozott képességű, fogyatékkal élő munkavállalókkal dolgozik valaki, nagy vállalásnak tűnik. Mészáros Andrea és a szekszárdi Kék Madár Alapítvány évtizedes rutinnal vágott bele a lehetetlennek tűnő küldetésbe. De a BeSweet csokoládémanufaktúra varázserejét nem is a nemes ügy, hanem az őrületes ízek, az egyedi dizájn és az üvegfalú látogatóközpontja adják.
Az archaikus paraszti világ hagyományai és tárgyi kultúrája inspirálták Zsigmond Dóra márkáját. De kell-e kívülről még inspiráció, ha valakinek gyerekkora óta az élete részét képezik a tradíciók, a kis közösségekből hozott értékek? A 2022-ben az év férfiruha-tervezőjének választott Dóra ruhadarabjai a múltat hozzák be a jelenbe, miközben a szépség mellett a használhatóságra is vigyáznak.
Az amerikai családi vagyonok kétharmada boomerek vagy még idősebbek kezén van. Köztük a leggazdagabbak évtizedeken át törték a fejüket, mi lesz a vagyonukkal, amikor távoznak az élők sorából. Négy 78–87 éves Forbes 400-tag mesterkurzusa: hogyan gondoskodj róla, hogy a pénzedet Állam bácsi helyett karitatív szervezetek és a gyerekeid kapják meg.
Egy hét intenzív együttlét után kapiskálom Fischer Iván és a Fesztiválzenekar titkát. Többkomponensű. Van benne extrém pontosság, bizalom, szenvedély, fegyelem, figyelem. Öt árulkodó pillanat és öt bennfentes állítás arról, hogy miért tart ott a BFZ, ahol: a világ csúcsán.
Tarsoly Ede egyszemélyes hadseregként tört utat a videójáték-ipar átláthatatlan dzsungelében, hogy legújabb játékát már a legnagyobbak között mutassák be. Ehhez persze le kellett tudni pár projektet, sőt néhány bukást is.
