A Lancia nem macska, mégis legalább kilencedik életét koptatja már sokkolóan hosszú ideje. A komoly gondok még korábban kezdődtek, ám az egykor méltán legendás autómárka a kóma után újra az élmezőnyben szeretne lenni. Ez hatalmas meglepetés annak tudatában, hogy az eladások terén az utóbbi években főként az olasz nők vitték a hátukon a történetet. Grazie, Donne d’Italia.
Tavaly májusban az olasz–amerikai Fiat-Chrysler és a francia PSA összeolvadásából létrejött Stellantis bejelentette, hogy a Lancia 2026-ra prémium elektromos márka lesz. Konkrétan úgy, hogy a szintén felárasnak számító Alfa Romeo és a DS technológiáját használja majd a csoporton belül – csak a maga elképzelései szerint csomagolva. Ez a gyakorlatban három új modellt jelent tíz év alatt.
2024-től kétévente jönnek ki eggyel, hogy több piaci szegmensben legyen versenyzőjük a teljes elektromos átállás céldátumára, 2028-ra. Száz Lancia-szalon hatvan európai városban, erős jelenléttel Olaszországon túl Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában is. Új betűtípus, új logó, koncepcionális dizájn. Azért bátor húzás ez a Lanciától, mert 2017 óta egyetlen piacon, Olaszországban forgalmaz egyetlen modellt. Méghozzá olyat, amit 2011-ben kezdtek gyártani egy most húszéves platformra.
Jutalomjáték A Lancia Ypsilon harmadik generációja három okból fog létezni 2024-ben is, miután tavaly megkapta harmadik jelentős technikai frissítését. Az első és legfontosabb, hogy a négyajtós kompakt a végtelen számú különkiadással megspékelve tartósan piacvezető tudott maradni a kategóriájában. Miután 2020-ban, akkor a gyártás tizedik évében eladtak belőle 43 ezret Olaszországban – és ezek 62 százalékát nők vették meg –, 2022-ben ismét azzal büszkélkedhetett a Stellantis, hogy 40 991 eladott Ypsilonnal már negyedik éve verhetetlen a kisautó-szegmensben. Ezzel 3,1 százalékot hasít az olasz piacból. Változatlanul egyetlen viszonylag kisméretű, amúgy pedig tizenkét éve kapható típussal.
Mert idén futottak be, vagy mert most mentek különösen nagyot. Mert mindenki az önerőből elért teljesítményükről beszélt. Mert sokat tettek, hogy minden kicsit érthetőbb, feldolgozhatóbb legyen. Magyarok, akiknek nagy évük volt, sőt életük éve. Szubjektív szerkesztőségi válogatás ábécérendben, 2023-ban különösen nagy orvostudományi és sportolói túlsúllyal.
Commsignia Négyből már csak három alapító tudta továbbvinni az okosautós, okosvárosos víziót. Kovács József váratlan hirtelenséggel hunyt el, a Commsignia viszont erőt merített a tragédiából. Ősszel tizenötmillió dolláros befektetési kört zártak, szakmai befektetőnek az LG Electronics is csatlakozott hozzájuk, és ugyanilyen fontos, hogy személyesen is sokat fejlődtek a gyászfolyamat alatt.
Azahriah Az év eleje még attól volt hangos, hogy megtöltötte az Arénát, az év vége pedig, hogy a Puskást is meg fogja. Háromszor. És Baukó Attila még mindig csak huszonegy éves, még mindig önazonos, és még mindig nem tudni, hol a teteje a piaci alapon működő magyar zenebiznisznek. Idén felbukkant a 30/30-as, valamint a celeblistánkon is. Kicsi, de annál ambiciózusabb magyar menedzsment áll mögötte, a Dzsúdlót vagy a Wellhellót is egyengető Supermanagement.
Dalnoki Bence Ott, ahol hosszú évekig a fine dining éllovasai (franciák, skandinávok) domináltak, a magyar gasztronómia fokozatos fejlődésével egyre jöttek a hazai sikerek is, lásd Széll Tamásékat. De magyar szakácscsapat ilyen messzire még nem jutott, mint idén. Az európai ezüst után Dalnoki Bence séf, valamint Nyikos Patrik commis csapata harmadik lett a januári Bocuse d’Or világkupa lyoni döntőjén. Ő is felkerült az idei 30/30-unkra.
Karikó Katalin Mit lehet elmondani a Nobel-díjáról, amit még eddig nem mondtak el? Nem győzzük hangsúlyozni, hogy Karikó és kutatótársa, Drew Weissman díja az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért nemcsak a covidról szól, de Karikó sok évtizedes visszautasítottság-érzéséről, illetve felfedezésük jövőjéről is. Hiszen jóval túlmutat a koronavíruson, és többek között a rákgyógyításban is új távlatokat nyitott.
Krausz Ferenc Két napig úgy érezhettük, körülöttünk forog a tudományos világ. Karikó után egy nappal Krausz Ferenc, Németországban élő magyar fizikus is Nobelt kapott kutatótársaival együtt. Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták az elismerést. „Rendkívüli aggodalommal figyelem a magyar tanári szakma jelenlegi megbecsültségét” – mondta pár nappal később Krausz a köztévében.
Korok Fatima Öt éve még alig volt ismert itthon a szabadtüdős búvárkodás. Aztán jött Fatima. Az idei szezon utolsó versenyén, szeptemberben világbajnoki címet szerzett szabadtüdős merülésben, ezzel sorozatban negyedszer nyert szabadmerülésben. Fatima júliusban, a hondurasi Vertical Blue nevű versenyen ért el világrekordot, amikor 102 méter mélyre merült, és 3 perc 47 másodpercet tett meg a víz alatt egyetlen levegővétellel.
Lubics Szilvia „Mire felocsúdtam, ki is vágták belőlem a kis mocskot” – posztolta az ultramaratonista arról, hogyan küzdött meg nyáron a lábán lévő rosszindulatú bőrdaganattal. Aztán Skóciában készült versenyre, amikor felhívta kezelőorvosa: valóban melanomája van. A műtétek és CT-vizsgálatok után kiderült, hogy nincs áttét. Nyáron már 85 óra alatt teljesítette a 350 kilométeres távot Skóciában, majd novemberben a 264 kilométeres, kanári-szigeteki 360 The Challenge-et futotta le 4 nap 44 perc alatt.
Motorpharma Egy texasi ember bevette a Motorpharma vadonatúj piruláját. Rég született ekkora gyógyszerkutatási siker Magyarországon, mint amit Gyimesi Máté, Málnási-Csizmadia András és kutatócsapatuk elért. Amerikai befektetők és amerikai szabadalom révén a krónikus izomgörcsöket oldó MPH-220 még közelebb jutott ahhoz, hogy tényleg gyógyszer, ráadásul globálisan elérhető blockbuster legyen belőle.
Reisz Gábor Velencében konkrétan elnézést kért a fesztiváligazgató, hogy nem a főkategóriába tették a filmjét. Végül Reisz nyert, harmadik nagyjátékfilmje esetével a nemzetközi sajtóba is eljutott a magyar filmtámogatási rendszer rossz híre, a Magyarázat mindenre pedig nulla forint állami támogatással lett az év egyik magyar sikerfilmje, lekörözve a sok milliárddal kitömött történelmi és kurzusfilmek nézettségét is.
Szoboszlai Dominik Céltudatosság, hosszú távú szemlélet, gyors külföldi karrierépítés – okos menedzsment és egy kemény és szigorú apa is kellett hozzá, hogy Szoboszlai Dominik az legyen, aki. A Liverpoolnál megkapta a legendás Gerrard 8-as mezét, és hetvenmillió eurót sem sajnáltak érte. A magyar válogatottal csoportelsőként jutottak ki a 2024-es Eb-re, Szoboszlai parádés, másfél perc alatti duplázása is kellett hozzá, amitől tényleg a magyar futball új korszakában érezhetjük magunkat.
Ossza meg ismerőseivel:
Schneider Electric
2023 December Támogatói tartalom Schneider Electric
Világszerte tarol a streaming, a nyaraláson készült fotók és videók szinte azonnal mennek a közösségi felületekre és a felhőtárhelyekre. Nincs ez máshogy a vállalati oldalon sem, folyamatos a digitalizáció, a mesterséges intelligencia pedig alapjaiban formálja át a világot. Ezek a megatrendek minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítják az adatközpontokat világszerte, hiszen úgy kell megoldani a […]
Írta: Litkai Gergely Mire fordítjuk rendelkezésre álló erőforrásainkat a globális polikrízis esetében? Növekedésre, mitigációra, adaptációra? Leegyszerűsítve, ha autónkkal egy betonfal felé tartunk százötvennel, miben bízunk? Fokozzuk a sebességet, hátha átviszi az autó a betonfalat? Megkísérelünk fékezni és elrántani a kormányt? Vagy csak bekötjük a biztonsági övet? Az első elképzelés talán józan paraszti ésszel kizárható, egy ilyen ütközést nehéz túlélni, ráadásul a betonfal […]
A közösségi média emblematikus-ikonikus figuráján negyven felé közeledvén Bill Gates-i tünetek mutatkoznak: higgadtabb lett (többé-kevésbé), és megfontoltabb is (inkább többé, mint kevésbé), így meghökkentő magabiztossággal forgatja fel cégbirodalmát. Nagy tétekben játssza meg az emberiség jövőjét – és azt, amit maga után hagy.
Idén ünnepli ötvenedik évfordulóját a Weishaupt Magyarországon. Ez a tény már önmagában sem hétköznapi, hiszen a nyugat-európai cégek jellemzően a rendszerváltás után jelentek meg itthon. A baden-württembergi székhelyű Weishaupt története ebből a szempontból is kivételesnek mondható és jól rávilágít arra, miben is gyökerezik a vállalat legfontosabb erénye. A sváb iparos család sarja, Max Weishaupt úr […]
