A Lancia nem macska, mégis legalább kilencedik életét koptatja már sokkolóan hosszú ideje. A komoly gondok még korábban kezdődtek, ám az egykor méltán legendás autómárka a kóma után újra az élmezőnyben szeretne lenni. Ez hatalmas meglepetés annak tudatában, hogy az eladások terén az utóbbi években főként az olasz nők vitték a hátukon a történetet. Grazie, Donne d’Italia.
Tavaly májusban az olasz–amerikai Fiat-Chrysler és a francia PSA összeolvadásából létrejött Stellantis bejelentette, hogy a Lancia 2026-ra prémium elektromos márka lesz. Konkrétan úgy, hogy a szintén felárasnak számító Alfa Romeo és a DS technológiáját használja majd a csoporton belül – csak a maga elképzelései szerint csomagolva. Ez a gyakorlatban három új modellt jelent tíz év alatt.
2024-től kétévente jönnek ki eggyel, hogy több piaci szegmensben legyen versenyzőjük a teljes elektromos átállás céldátumára, 2028-ra. Száz Lancia-szalon hatvan európai városban, erős jelenléttel Olaszországon túl Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában is. Új betűtípus, új logó, koncepcionális dizájn. Azért bátor húzás ez a Lanciától, mert 2017 óta egyetlen piacon, Olaszországban forgalmaz egyetlen modellt. Méghozzá olyat, amit 2011-ben kezdtek gyártani egy most húszéves platformra.
Jutalomjáték A Lancia Ypsilon harmadik generációja három okból fog létezni 2024-ben is, miután tavaly megkapta harmadik jelentős technikai frissítését. Az első és legfontosabb, hogy a négyajtós kompakt a végtelen számú különkiadással megspékelve tartósan piacvezető tudott maradni a kategóriájában. Miután 2020-ban, akkor a gyártás tizedik évében eladtak belőle 43 ezret Olaszországban – és ezek 62 százalékát nők vették meg –, 2022-ben ismét azzal büszkélkedhetett a Stellantis, hogy 40 991 eladott Ypsilonnal már negyedik éve verhetetlen a kisautó-szegmensben. Ezzel 3,1 százalékot hasít az olasz piacból. Változatlanul egyetlen viszonylag kisméretű, amúgy pedig tizenkét éve kapható típussal.
Több mint 20 éve partnerként dolgozik együtt Magyarországon az OTP Bank és a Mastercard. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy felnőtt egy generáció, aki első digitális költéseit Junior kártyájával rendezte, a kedvenc tinimagazinjaiért már érintésmentesen fizetett, az első ösztöndíját pedig a mobiljával költötte el. A legfontosabb mérföldkövekről és a hosszútávú partnerség hátteréről Takács Domokossal, az […]
Több mint 20 éve partnerként dolgozik együtt Magyarországon az OTP Bank és a Mastercard. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy felnőtt egy generáció, aki első digitális költéseit Junior kártyájával rendezte, a kedvenc tinimagazinjaiért már érintésmentesen fizetett, az első ösztöndíját pedig a mobiljával költötte el. A legfontosabb mérföldkövekről és a hosszútávú partnerség hátteréről Takács Domokossal, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetőjével, illetve Eölyüs Endrével, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatójával beszélgettünk.
Az elmúlt években soha nem látott módon pörgött fel a digitális fizetési piac, rengeteg új szereplő jelent meg, legyen szó fintechekről vagy neobankokról. Ebben a közegben mit jelent egy ilyen hosszú stratégiai partnerség?
E. E.: Egy napi szinten megvalósuló, folyamatosan egymásra figyelő közös munkáról van szó. Egy olyan szektorban, ahol minden eddiginél kiélezettebb a verseny és nagy a nyomás a fogyasztók oldaláról is, óriási előny, ha erre a régi, bejáratott partneri kapcsolatra építhetünk, így sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudunk előre lépni.
T. D.: Számunkra is kiemelten fontos a szoros együttműködés, a közös munka. Banki oldalon mi is azt látjuk, hogy rendkívüli módon felgyorsult a digitalizáció, amit a pandémia tovább erősített. Mindennapi életünk szerves részévé váltak az innovatív, új fizetési megoldások, azonban ennek a fejlődésnek egyik másik vetülete, hogy megemelkedett a visszaélések száma is. Amellett, hogy figyeljük és nyomon követjük a versenytársakat, beleértve a neobankokat, fintecheket is, a biztonságra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Ebben a turbulens környezetben egymást erősítve, kiegészítve tudunk építkezni, támogatva egymást a közös célok elérésében.
Mik voltak a legfontosabb mérföldkövei ennek az együttműködésnek?
E. E.: Sok erős példát lehetne hozni, de talán az egyik legfontosabb a 2009-ben – akkor még PayPass néven futó – érintésmentes kártyás fizetés bevezetése kibocsátói és elfogadói oldalról. Ez forradalmian hatott a készpénzmentes fizetésekre, ma pedig már ott tartunk, hogy hazánkban közel 100% a technológia lefedettsége, ami nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.
T. D.: Folytatom a sort, de talán egy gondolat erejéig visszanyúlnék a kezdetekhez: 30 évvel ezelőtt az OTP Bank bocsátotta ki az első bankkártyát Magyarországon, egy évre rá pedig a Mastercarddal közösen bevezettük az első, nemzetközi kártyatársasági logóval ellátott kártyát is.
Endrére rácsatlakozva, az általa említett érintésmentes fizetési megoldás bevezetése után szintén a Mastercarddal együttműködve, az OTP Bank az elsők között indította el 2017-ben az Android alapú wallet megoldását a Simple by OTP mobilalkalmazásban. Ezt követően, 2018-ban a Mastercard virtuális prepaid kártya bevezetésével a nem OTP-s ügyfelek számára is elérhetővé tettük az NFC alapú mobilfizetés lehetőségét, majd 2019 májusában Magyarországon elsőként bevezettük az Apple Pay szolgáltatást. Ezekkel az eredményekkel pár év alatt forradalmasítottuk Magyarországon a korszerű fizetési lehetőségeket. Azt gondolom, hogy világviszonylatban is a vezetők között van Magyarország az érintéses fizetés terjedésében. Itthon már természetesnek vesszük ezt a fizetési módot, míg más országok ettől jócskán le vannak maradva. Nagyon sok munkája van ebben az eredményben mind a két cégnek.
Ezeken a fejlesztéseken kívül van, ami a nagyközönség számára láthatatlan, mégis fontos. Mi van a motorháztető alatt?
E. E: A Mastercard alapvetően egy B2B szolgáltató, vagyis nekünk elsősorban az a fontos, hogy a partnereinknek nyújtsunk olyan megoldásokat, amikkel segítjük az előrelépésüket. Ennek szerintem sokszor a nagyobb része az, ami nem annyira látványos. Erre egy jó példa, hogy a kártyás világon túllépve, a Mastercard szervezésében kaptak az OTP Bank hálózatának fióki dolgozói virtuális valóság alapú oktatást az OTP bank termékeiről.
T. D.: Kelet-Közép-Európa meghatározó bankcsoportjaként a Mastercarddal azon dolgozunk, hogy minden élethelyzetre tudjunk kényelmes és biztonságos fizetési megoldást nyújtani. Együttműködésünk azonban túlmutat magán a fizetésen, kiterjed többek között a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, piackutatásra, csalásmegelőzésre, társadalmi szerepvállalásra, fenntarthatóságra is. Ebből is látszik, hogy igen sokrétű az együttműködésünk, aminek az egyik fő sarokpontja a fejlesztések kapcsán, hogy Budapesten van a Mastercard legnagyobb régiós tanácsadói központja, míg az OTP Csoportnak is szintén a magyar fővárosban van a központi csapata. Tapasztalataim szerint, így könnyebben jutnak el hozzánk a legfrissebb újítások, illetve a régióban először tudjuk kipróbálni a legújabb fizetési megoldásokat.
Mit várnak a következő évektől akár a fizetéstechnológiát, akár ezt a partnerséget nézve?
E. E.: A mostani trendek alapján arra számítok, hogy a digitális fizetések sokszínűsége tovább nő, a kártya és a készpénz versenyének helyét átveszi a különböző digitális fizetési megoldások közötti verseny. Azok a szolgáltatók lesznek előnyben, akik ezt a sokszínűséget tudják kínálni az ügyfeleik számára, a mi feladatunk pedig az, hogy ehhez olyan megoldásokat, technológiát kínáljunk, amivel hozzásegíthetjük őket ehhez az előnyhöz. T. D.: Szabályozói oldalról erős elköteleződést látunk nemcsak a digitális fizetések, hanem a készpénz támogatása mellett is, így az elektronikus fizetések térnyerése csak korlátozottan tud érvényesülni. Az ügyfelek egyre szélesebb palettáról tudják kiválasztani a számukra megfelelő fizetési csatornát, a döntésben pedig továbbra is döntő szerepe lesz az ügyfélélménynek és a biztonságnak. A Mastercarddal továbbra is azon dolgozunk, hogy támogassuk a pénzügyi tudatosság fejlesztését, megbízható, innovatív és kényelmes fizetési megoldásokkal segítsük a készpénzhasználat visszaszorítását
Lakos Gergely szörfözni indult Tenerifére, végül a koktélpult mögött kötött ki. A vendéglátás ranglétráján lépkedve és egyre több tapasztalatot szerezve jutott el egy egyedi ötletig, PearlShots néven olyan koktélgyöngyöket fejlesztett ki, melyek igazi kuriózumnak számítanak a gasztro világában. A kapszulába zárt italok már bizonyítottak a fine dining éttermekben, de a történet még csak most indul! […]
Fiatalon hozott meghatározó döntéseket, és mindig gyakorlatias szemmel tekintett a feladatokra. Abhishek Stan Ahuja szerint ez és persze szerencse is kellett, hogy testvérével húsz év alatt stabil, időtálló minőségi márkát és öltönyszabóságot hozzon létre – Budapest mellett még öt európai országban. Kézzel, egyedileg varrt öltönyei nem a változó divatot követik.
Hogyan lehet jól összeegyeztetni az üzleti és az IT-oldal céljait a technológiai fejlődés és az ügyfelek minél jobb kiszolgálásának érdekében? A CIB Bank egy bátor lépéssel mutatta meg, hogy működési modelljét folyamatosan alakítva törekszik a még hatékonyabb innovációra. Ha azt mondanánk, hogy egy banknak az ügyfelek igényeit a lehető legjobban kielégítő, egyben pedig biztonságos és […]
A medtechtől a techfluenszerekig, a játékfejlesztéstől a csirkegyárig a régi találkozott az újjal, a mesterséges intelligencia pedig a józan ésszel. Ilyen volt a második Forbes Tech Summit – a Forbes.hu-n is tudósítottunk róla.
Sok befektető bizonyára fogta a fejét a 2023-as évben történteket látva, de a CIB Private Bankingnél a lehetőségek kiaknázásán volt a hangsúly. A jövőben pedig még inkább felértékelődhet a bankárok tudása, tapasztalata és elhivatottsága. A 2023-as év régóta nem látott inflációt és kamatszinteket hozott a piacokra, közben pedig újabb kiszámíthatatlan „fekete hattyú” események is borzolhatták […]