Ma már inkább teniszszülőnek tartja magát, mint elemzőnek. Török Gábor a nyilvánosság aranykorában vált ismertté, a politika világában kívülállóként is bennfentes lett, reputációját azonban az üzleti szférában kamatoztatja.
“Nem szabad odáig eljutni, hogy az ember többet beszéljen, mint amennyit hallgat, vagy többet írjon, mint amennyit olvas. Különben kiüresedsz, és ugyanazt mondod. Csak mondod, de nincsenek új gondolataid” – fogalmaz mosolyogva az elemző, láthatóan azt kutatva, mire akarok kilyukadni.
Török Gábor mindig a médiaérdeklődés középpontjában áll, pedig úgy tűnik, csaknem húsz éve szeretné elkerülni. A történész-politológus, politikai elemző 2005 óta nemcsak a pártpolitikai megbízókkal szakított, hanem a médiaszerepléseit is igyekezett visszafogni. De akkor az hogy van, hogy az elemzők vagy tanácsadók közül ma is rá a legkíváncsibbak az emberek? „Az, hogy az emberek, egyáltalán nem biztos” – csapja le.
Nem a kommunikációs tudatossága vagy a mondandója a kulcs, inkább azért fokozódhat az érdeklődés, mert még viszonylag hamar, 2004–2005 körül rájött, hogy a kevesebb több. Hogy nem kell mindenhol ott lenni. Mert így mondanivalójának is nagyobb értéke van, és mert mással is tud foglalkozni. „Ennek azért van előtörténete.” 1998-ban kezdett a nyilvánosságban megjelenni, és ez már az elején durván magával rántotta. „Bekerültem a vérkeringésbe, pedig sokan figyelmeztettek rá, hogy ez talán túl sok.” Akkor még legyintett.
A 2022 őszén lezajlott tulajdonosváltás nem zavarta meg az AutSoft Zrt. magyarországi üzleti folyamatait és szolgáltatásait. A Zenitech brit digitális transzformációs vállalathoz csatlakozva nemzetközi projekteken keresztül lehetőség nyílik a magyar szervezet tudásának kamatoztatására, valamint az ügyfelek számára szélesebb szolgáltatási portfólió válik elérhetővé a helyi piacon is. Fauszt Gábor vezérigazgatótól megtudtuk, hogy az angol anyacégnek az […]
A 2022 őszén lezajlott tulajdonosváltás nem zavarta meg az AutSoft Zrt. magyarországi üzleti folyamatait és szolgáltatásait. A Zenitech brit digitális transzformációs vállalathoz csatlakozva nemzetközi projekteken keresztül lehetőség nyílik a magyar szervezet tudásának kamatoztatására, valamint az ügyfelek számára szélesebb szolgáltatási portfólió válik elérhetővé a helyi piacon is. Fauszt Gábor vezérigazgatótól megtudtuk, hogy az angol anyacégnek az AutSoft a harmadik bázisa a kontinentális Európában, a litván Vilnius és a romániai Kolozsvár után.
Az elmúlt 11 évben a magyar IT-piacon elismertté vált – többnyire a BME-ről érkező szakértői gárda alkotta – budapesti csapat legfrissebb fejlesztése például az ÉnBudapestem applikáció vagy az egyik legnagyobb hazai bank mobilalkalmazása. A kreatív, tapasztalt és kiemelkedő szaktudással bíró szoftverfejlesztő mérnökök miatt vált vonzóvá és értékessé a magyar cég a Zenitech számára. A budapesti cég szolgáltatási portfólióját a széles körű technológiai platformokon történő, egyedi szoftverfejlesztés képezi: mobil alkalmazás fejlesztése iOS és Android alapokon, backend-frontend fejlesztés, DevOps, valamint adattudomány (MI) és kiterjesztett valósághoz (AR/VR) kapcsolódó szolgáltatások.
Stratégiai ügyfélkapcsolatok és innovatív digitális projektek itthon
„Az akvizíció óta eltelt 15 hónapban átvettük a Zenitech folyamatait, de nyilván egymástól kölcsönösen is tanultunk. 2024-től már egy csapatként folytatjuk a működést a nemzetközi piacon” – osztotta meg Fauszt Gábor. „Hazai ügyfeleink döntő többsége a nagyvállalati szegmensből kerül ki. Továbbra is a maximális megtérülés biztosítására törekszünk ügyfeleink számára. Valamint az olyan új technológiák kereskedelmi lehetőségeinek felkutatására összpontosítunk, mint például az adattudomány vagy a mesterséges intelligencia.”
A jövő technológiái az európai piacon
A Zenitech csoport tagjaként a magyar szervezetnek lehetősége nyílik rá, hogy ne csak az Egyesült Királyság vagy éppen Írország, hanem az egész európai kontinenst megcélozza. Fauszt Gábor elárulta: jelenlegi nemzetközi referenciáik között szerepel Nagy-Britannia egyik lottótársaságának mobilalkalmazása, az egyik legnagyobb konzolgyártó portálrendszere vagy a hadiipari szereplővé vált Saab, aminek 3D-s kiterjesztett valóság bevetéstervező szoftvert fejlesztettek.
2024-ben is fókuszban a hozzáadott technológiai érték „2024-ben is szeretnénk fenntartani a megelőző év dinamikáját. A cégcsoport szempontjából erre jó esély van, hiszen a brit piacon 10-15 százalékos növekedés látszik, még a jelenlegi, nem túl egyszerű gazdasági környezetben is. A Zenitech törekvése, hogy a lehető legjobban segítse ügyfeleit a digitális átállás során. 2024-ben kiemelt hangsúlyt fektetünk a helyszíni/privát/hibrid felhőszolgáltatások, az IT-biztonsági és az ESG – környezeti, társadalmi és irányítási – témákra” – fejtegette a vezérigazgató. Hozzátette: a jövőben sok potenciált lát a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben, de ennél közelebbi, 2024-es cél a Magyarországon már jól bevált ipari termelésirányítási rendszer és az ÉnBudapestem mögött álló mobilapplikációs keretrendszer nemzetközi terjesztése.
Címlapfotózás után ereszkedünk le a budai hegyekből Stan Ahujával. Örülök a fuvarnak, kíváncsi voltam rá, milyen ember. Már csak azért is, mert a Hajós utcai szerkesztőségünkbe tartva gyakran a nevére keresztelt szabóság kirakatát bámulom. Méregzöld bársony szmokingzakó, krémszínű, rövid trenchcoat: a klasszikus luxus szerintem legütősebb versenyzője az Andrássyn. Az Indiából kvázi húsz éve ideköltöző Ahujába is bőven jutott a klasszikusból. Nem […]
Hiába ír valaki nagyon jól, ha nem tudja eladni magát. Nem véletlenül hívják Álomgyárnak a magyarok kedvenc ponyvaregényeit, több mint másfél milliárd forintos üzlet lett az álneves szerzőkből és romantikus-erotikus kötetekből. Gönczi Péternek és Nagypál Viktornak határozott elképzelése van a könyvkiadásról. Kultúracsinálás, vagy kőkemény marketing?
Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.
