Programozott a Nokiának, az Ericssonnak, fejlesztett szoftvert Mérő Lászlóval Rubik Ernőnek, dolgozott a NASA-val, és huszonkét évig Helsinkiben élt. Szakacsits Szabolcs ezeken a témákon túl órákig képes mesélni a Nagykanizsa környéki olajról és nemesi felmenőiről is, de mostanság főleg átadókra, díjkiosztókra rohangál. Merthogy évi százmilliókat költ jótékony célokra – a Bridge Budapest és a Forbes Az Év Filantrópja díját is ő kapta. A szorgalmat a szüleitől tanulta, a vidámságot thai feleségétől, a szenvedélyt pedig a Linux-felhasználóktól. Most a holdra szállásra készül.
„Az volt a rémálmom, hogy majd Finnországban halok meg, és a családom ott temettet el, mert azt hiszik, olyan boldog voltam, amíg kint éltem” – mondja nagy adag öniróniával Szakacsits Szabolcs. 1999-ben azzal ment ki Helsinkibe, hogy két évet elprogramozgat ott, aztán már menekül is vissza Nagykanizsára. Bő huszonkét év lett belőle, annyira bejött neki kint a szoftverfejlesztő-biznisz. Végül a hazaköltözéshez a covid kellett: az összes munkatársa home office-ba menekült, ő meg ült az irodában egyedül.
„Eleinte kifejezetten tetszett a hideg és a nappali sötétség, akkor tudtam a legjobban programozni. Aztán amikor az egyik hétvégén, 2021 márciusában hazatelefonáltam, és hallottam, hogy itthon már csiripelnek a madarak, kint meg még fagyoskodtunk, akkor egyszer csak léptem” – árulja el, hogy annyi év után hirtelen mi hozta vissza szülővárosába. Finnország jelenleg negyedik legsikeresebb IT-cégét, a szoftverfejlesztő Tuxerát azóta nagyrészt innen működteti, igaz, közben lett egy leányvállalatuk Budapesten is. (Korábban már Amerikában és Japánban is volt, továbbá irodát működtetnek Koreában, Tajvanon, Németországban és Kínában.)
Ő a cég elnöke, a napi ügyeket régóta önálló vezérigazgató intézi, és a legapróbb szenzoroktól (például amiket a Nike cipőkbe tesznek, hogy aztán kiértékeljék a lépéseket) a szuperszámítógépekig mindenféle adattárolókkal foglalkoznak. Évente nagyjából négyszázmillió termékbe – például autóba, mobiltelefonba, televízióba – kerül bele a kereskedelmi szoftverük, míg a saját fejlesztésű, ingyenes Linux-illesztőprogramjukat több milliárd eszközbe építik be.
Az újabb fej- és fülhallgatók aktív zajszűrő technológiájának köszönhetően sokkal élvezetesebb lesz zenét vagy podcastot hallgatni, szinte javítanak az életminőségünkön. De hogyan és miért?
Bár évtizedek óta használunk fej- és fülhallgatókat, a gyártók még ennyi idő után is tudnak és akarnak innovatív megoldásokkal előállni. Egyre kényelmesebb és kezelhetőbb eszközöket kínálnak, de legfontosabb céljuk a jobb hangminőség.
Ideális esetben az ember csendben, mindenféle zavaró tényező nélkül hallgatna a fej- és fülhallgatókon zenét, podcastokat vagy hangoskönyveket. Csakhogy sokszor zavarók a külvilág zajai: az utcán a város morajlása, utazás közben a jármű mormogása, az utastársak hangoskodása, otthon pedig a fúró szomszéd vagy a tévéző családtagok. A „passzív” megoldások, azaz a fülpárna, illetve fülgumi hatékonysága igen korlátozott, ezek csupán a külső hangok tíz–húsz százalékának kiszűrésére képesek. Azonban léteznek olyan, úgynevezett aktív zajszűrő technológiák (Active Noise Cancellation, ANC) is, amik ennél sokkal többet tudnak – legalábbis elméletben.
A piaci szereplők közül az egyik legmesszebbre a Sony jutott eddig, és nyugodtan mondhatjuk, hogy amit az ANC-ről lehet tudni, azt a japán konszern tudja. A közelmúltban rukkolt elő a legújabb aktív zajszűréses fej- és fülhallgatójával. Megnéztük, hogyan is működik ez a technológia.
Koltják egymást Sony WH-1000XM5 fejhallgató Ára: 140 ezer forint A letisztult, szuperelegáns fejhallgató hangszóróházain elhelyeztek egyenként négy mikrofont, ezek szüntelenül monitorozzák a külvilágot. A termékbe épített, saját fejlesztésű processzorok feldolgozzák a hangjeleket, majd valós időben ugyanakkora, de negatív előjelű frekvenciákat, úgynevezett ellenhangokat bocsátanak ki a hangszórókon. A felhasználó fülében a hangok és az ellenhangok találkoznak, és kioltják egymást. Az ember csak azt tapasztalja, hogy hopp, nincsenek külső zajok, csendben hallgathat zenét.
Mindez papíron pofonegyszerűen hangzik, de a jó ötlet nem mindig párosul megfelelő színvonalú megvalósítással.
A WH-1000XM5-nél erre nem nagyon lehet panasz, kipróbáláskor azt tapasztaltuk, hogy igen hatékonyan szűri ki a külső zajokat. Azt nem mondhatjuk, hogy a zajszűrés tökéletes, van még hova fejlődni, de az eddigi eredmény nagyon meggyőző. Az első néhány alkalommal konkrétan sokkoló az élmény, mert a csend sokkoló. Pláne, ha olyan helyen használjuk, például egy irodában, amihez tudat alatt a zajosságot társítjuk.
Mindez már önmagában is hasznos lenne, de ráadásul a hangminőségre sem lehet panasz. Ezt a korábbi Sony-termékek ismeretében azért el is vártuk, és szerencsére a WH-1000XM5 nem okozott csalódást. A zárt, úgynevezett over-ear, azaz a fület körülölelő kialakítású készülék hangereje, érzékenysége kellően nagy.
Hanghibákat egyáltalán nem tapasztaltunk, és a már említett processzorok arra is képesek, hogy a satnya minőségű forrásanyagokat egy picit feljavítsák. A telt, gazdag basszusoknak köszönhetően élettel teli, dinamikus a hangzás. A hétköznapi használat, tehát zenehallgatás, filmezés vagy játék során a sztereó hangtér jónak tűnt, és amikor kipróbáltuk a Fraunhofer Intézet direkt erre a célra megalkotott tesztállományaival, végképp bebizonyosodott: ez a fejhallgató ebben a versenyszámban is elit kategóriás teljesítményt nyújt.
Picike ékszer Sony WF-1000XM5 fülhallgató Ára: 125 ezer forint A nagy fejhallgató nemrég Magyarországon is megjelent, megtévesztően hasonló nevű családtagja a valódi vezeték nélküli fülhallgatók táborát erősíti. Ez manapság rém divatosnak számító termékcsoport, nem is ok nélkül, hiszen ezek a készülékek kicsik, alig foglalnak helyet, és igen diszkrétek.
A Sony WF-1000XM5 is kompakt darab. Ennek ellenére ez is megkapta a cég aktív zajszűrő technológiáját, pár kis különbségtől eltekintve ugyanazt, amit a fejhallgatónál is alkalmaznak. Itt csak három mikrofont építettek egy-egy eszközre, viszont a feldolgozó processzor már újabb generáció. A hagyományos fülgumik helyett poliuretán habból készült fülpárnákat vetettek be, ez ebben a termékkategóriában szokatlan megoldás. Az volt vele a cél, hogy növeljék a passzív szűrés hatékonyságát, ezért fizikailag lezárják a hangok elől a hallójáratba vezető utat. Kipróbáltuk, és arra jutottunk, hogy a zajszűrés jól működik, elhalkult a külvilág. Jelenleg az egyik legkiválóbb, valódi vezeték nélküli fülhallgató. De az is tény, hogy ezen a téren bizony a nagy testvér, a WH-1000XM5 érezhetően jobban teljesít. Ezek a pici fülesek nem vehetik fel a versenyt a hagyományos fülhallgatókkal, azok jobban izolálnak, és hatékonyabbak az ellenhangok kibocsátásában.
Fényes, lakkfekete készülékházával a Sony WF-1000XM5 is elegáns. Olyan, mint egy picike ékszer. Ennél is fontosabb talán, hogy a hang minősége is rendben van, ebben a szegmensben is a jelenlegi első osztályba tartozik. Kellően hangos, érezhetők a basszusok, nem hiányzik a dinamika sem, a megszólalás naturális. Egy jobb tradicionális fejhallgatónak, így például a Sony WF-1000XM5-nek persze ebben sem lehet riválisa, hiszen a nagyobb hangszórókamra vagy a méretesebb membránok által kínált fizikai előnyöket nem lehet semmissé tenni.
Mindkét Sony termékben megtalálható még egy, az aktív zajszűréshez kapcsolódó funkció, az úgynevezett Ambient üzemmód. Ez is a termékre épített mikrofonokra épít, akárcsak az ANC. Csakhogy itt a cél éppen az, hogy a külvilág zajait bejuttassák a fülbe. Nagyon hasznos lehet beszélgetéseknél, hiszen a funkciónak köszönhetően nem kell kivenni a fülből vagy levenni a fejről a fülest. És jó szolgálatot tehet az Ambient mód vezetésnél, biciklizésnél, rollerezésnél, vagy úgy általában a közlekedésnél is.
Összeraktunk egy bookazine-ra valót a magyar Forbes első évtizedéből. Nagyágyúk, nagy pénzek, nagy múltak – kihagyhatatlan Forbes-sztorik 144 oldalon, több tucat nagy durranás abból a több százból, amit 2013 novembere óta megírtunk.
Viktoriánus épületek, felhőkarcolók, bádogházak – együtt adják a dél-afrikai Fokváros szépségét. Október végi, tavaszi napsütésben fedeztük fel a modern belvárost, és kirándultunk a környéken is. Nem is akármivel indultunk útnak, kipróbáltuk az Audi Q8-as terepkupé legújabb verzióját.
A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást […]
