Több mint egy éve várják a Wall Street befektetői, hogy a részvényeket agyonnyomó kamatciklus elérje a csúcsát, most nőtt az esély rá. Ez izgalmassá teszi a részvénybefektetést, csak közben a magyar kisbefektetőnek most jön az állampapírok kamatcsúcsa, amiről nem célszerű lemondania.
Annyiszor esett már pofára a Wall Street az elmúlt évben, hogy lassan alig hisz a szemének. A részvénypiaci befektetők minduntalan abban reménykednek, hogy a Federal Reserve leáll a kamatemelésekkel, sőt elkezdi pedzegetni, hogy netalántán a csökkentést se zárja ki. Itt még ugyan nem tartunk, de sokadik nekifutásra novemberre valóban megnőtt az esélye, hogy leáll a Fed a keménykedéssel. Ha eljön a várva várt Fed-pivot, a szakaszhatár a monetáris politikában, az rövid távon valóban komoly nyereséget hozhat a szenvedő részvénytulajdonosoknak.
Az ő szemszögükből nézve az elmúlt két év arról emlékezetes, hogy véget ért egy régi barátság. Sok év habzsidőzsi – nullához konvergáló kamatok, ész nélkül orrba-szájba nyomatott jegybanki pénzpumpa – után már nem igaz, hogy a Fed a piac barátja, az amerikai jegybank jókora késlekedés után beindította kamatemelési ciklusát, ezt pedig a részvénypiac már jó előre gyűlöli: a magas kamatok drágítják a hitelezést, vele a cégeknek a forrásbevonást, rontva a növekedési képességüket, vele a profitabilitást. Ráadásul a magas kötvényhozam, a kellemes kockázatmentes kamatláb befektetői pénzeket szív el a részvénypiacról.
A Fed oldaláról nézve mindez úgy néz ki, hogy kénytelen küzdeni a hitelessége visszaszerzéséért. A nagyhangú részvénybefektetők érdeke nyilván a laza monetáris politika, de ezt pont nem szabad figyelembe vennie az inflációt alacsony szintre vezetni próbáló amerikai jegybanknak. Utólag mindenki nagyon okos, de a covidfelpattanásban, az ellátási láncok megszakadása és a kínálati sokk idején elég sok közgazdász kifejtette, hogy ha ebből nem lesz infláció, akkor semmiből, a Fed (meg még jó pár másik központi bank is) mégis szentül hitte, hogy az árugrások csak átmenetiek.
A Forbes legértékesebb magyar tulajdonban lévő cégek listájának 65. (TOLNATEJ Zrt.) és 70. (Tarr Kft.) helyén álló vállalatok együttműködésében épült fel a kelet-közép-európai régió legnagyobb félkeménysajt-üzeme, Szekszárdon. A közismert Tolle termékeket gyártó TOLNATEJ Zrt. az idén éppen 40 éves gyárát bővíti és reorganizálja. A 20 milliárd forintos beruházás részeként kialakított új csarnok kommunikációs hálózatát régi […]
A Forbes legértékesebb magyar tulajdonban lévő cégek listájának 65. (TOLNATEJ Zrt.) és 70. (Tarr Kft.) helyén álló vállalatok együttműködésében épült fel a kelet-közép-európai régió legnagyobb félkeménysajt-üzeme, Szekszárdon. A közismert Tolle termékeket gyártó TOLNATEJ Zrt. az idén éppen 40 éves gyárát bővíti és reorganizálja. A 20 milliárd forintos beruházás részeként kialakított új csarnok kommunikációs hálózatát régi partnere, a Tarr Kft. telepítette.
„A kapcsolatunk több évtizedre tekint vissza, ami már csak azért is természetes, mert mind a két cég szekszárdi kötődésű. Ha ilyen szolgáltatást szeretnénk igénybe venni, akkor miért is ne egy nagyon jó minőséget képviselő, mindenféle igényeinkre nyitott helyi partnerrel hajtsuk végre?” – mondta el kérdésünkre a TOLNATEJ Zrt. vezérigazgatója. Koller Attila hangsúlyozta: Kelet-Közép-Európa legnagyobb kapacitású félkeménysajt-üzeme jött létre, azzal az igénnyel, hogy „az élelmiszerbiztonságnak, valamint a gyártási és IT-feltételeknek akár 20–30 év múlva is meg tudjon felelni.”
Tarr János, a Tarr Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója kérésünkre felidézte: a két vállalat együttműködése akkor kezdődött, amikor a szekszárdi ipari parkban elkezdték kiépíteni az optikai gerinchálózatot. A Tolle termékek gyártója már akkor is tőlük kapott megbízható internet- és telefonkapcsolatot, míg legutóbb a Tarr Business üzletág szolgáltatásait igénybe véve rendelte meg tőlük az új csarnok üzleti kommunikációs hálózatának kiépítését. A Tarr Kft.-nek és a TOLNATEJ Zrt.-nek ez már a nyolcadik hasonló méretű, teljeskörű telekommunikációs projektje, és mivel egy élelmiszeripari infrastruktúrában is életbe vágó a folyamatos működés, semmit sem bízhattak a véletlenre.
„Amikor ott van sok ezer liter tej a tartályokban, kevés nagyobb baj történhetne annál, hogy az internetszolgáltatás késése, vagy belső hálózati hiba miatt leáll a feldolgozás. Már a tervezés során azon dolgoztak a kollégáim, hogy elegendő számú kamera, végpont és szünetmentes rendszer garantálja a működés folyamatosságát” – mutatott rá Tarr János. „Az üzembiztonság kérdése kritikus fontosságú, hiszen egy olyan hálózatban, amilyet a Tolle számára építettünk, bármilyen hiba is mérhetetlen károkat lenne képes okozni.”
Az ügyvezető igazgató elárulta: a több mint 8000 négyzetméteres, IP-alapon kommunikáló épületfelügyeleti rendszerrel felszerelt csarnokban és a hozzá tartozó konferenciateremben összesen közel tíz kilométernyi kábelt, 40 darab 4K felbontású kamerát és 30 darab, gigabites sebességre is képes wifi hozzáférési pontot telepítettek. Az üzemterület kommunikációs hálózatát előrelátó módon 25 gigabites adatforgalommal is megbirkózó gerinchálózattal látták el és ún. optikai gyűrűt is képeztek, amivel szavatolni lehet, hogy szálszakadás esetén se torpanjon meg a termelés.
„Kiemelt szempont volt a bővíthetőség szem előtt tartása és az, hogy egy olyan magas minőségű rendszert építsünk ki ügyfelünk számára, ami az IT- és üzembiztonságot, illetve a folytonosságot képviseli” – húzta alá Tarr János. A szélesebb körben negyedmillió lakossági ügyfele miatt ismert és elismert Tarr Kft. újabb fontos mérföldkőnek, egyben kiváló referencia projektnek tartja a Tolle üzemében végrehajtott hálózati infrastruktúra kiépítését. A Tarr Business jelenleg mintegy 5 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki, de készen áll rá, hogy ezt a kört tovább bővítse.
Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.
Sikeres élelmiszeripari vállalkozást létrehozni vidéken úgy, hogy kizárólag megváltozott képességű, fogyatékkal élő munkavállalókkal dolgozik valaki, nagy vállalásnak tűnik. Mészáros Andrea és a szekszárdi Kék Madár Alapítvány évtizedes rutinnal vágott bele a lehetetlennek tűnő küldetésbe. De a BeSweet csokoládémanufaktúra varázserejét nem is a nemes ügy, hanem az őrületes ízek, az egyedi dizájn és az üvegfalú látogatóközpontja adják.
Fiatalon hozott meghatározó döntéseket, és mindig gyakorlatias szemmel tekintett a feladatokra. Abhishek Stan Ahuja szerint ez és persze szerencse is kellett, hogy testvérével húsz év alatt stabil, időtálló minőségi márkát és öltönyszabóságot hozzon létre – Budapest mellett még öt európai országban. Kézzel, egyedileg varrt öltönyei nem a változó divatot követik.
Hogyan lehet jól összeegyeztetni az üzleti és az IT-oldal céljait a technológiai fejlődés és az ügyfelek minél jobb kiszolgálásának érdekében? A CIB Bank egy bátor lépéssel mutatta meg, hogy működési modelljét folyamatosan alakítva törekszik a még hatékonyabb innovációra. Ha azt mondanánk, hogy egy banknak az ügyfelek igényeit a lehető legjobban kielégítő, egyben pedig biztonságos és […]
