Valaki hajóval járta meg a Jóreménység fokát, én autóval

Zebra!!! Zebraaa!!! Amikor egy ismeretlen vezetési kultúrájú országban útitársunk az anyósülésről szinte magából kikelve kezd ordibálni a nyílegyenes országúton, két eshetőség akad. Az első gondolat értelemszerűen az, hogy tizenöt–tizenhat órányi repülés után, az otthontól kerek kilencezer kilométer távolságban, baloldali közlekedési rendszerben a rossz oldalon ülve, balkormányos autóban valamit kegyetlenül elnéztél. Már nincs idő megállni, fröcsög a vér, és négyezer évre ítélnek, amit egy bájos börtönszigeten tölthetsz csákányozással.
Szerencsére a második forgatókönyv bizonyult helyesnek: mitfahrer barátom három szavannalakót szúrt ki az út mentén. Később rájöttünk, hogy a hazánknál tizenháromszor nagyobb országban élnek ugyan zebrák, sőt oroszlánok, elefántok és orrszarvúk is, ezúttal csak egy magánkézben lévő farm mellett haladtunk el, elkerített díszzebrák mellett.

Az autó kezdőára valamivel több mint 31 millió, az SQ verzió alapára közel 44 millió forint.


„Igen, mindenki megőrült. Óriási ünneplés volt” – mondja másnap kísérőnk, a helyi születésű Marcon Olivier az előző esti rögbimeccsről. Illetve dehogy meccs volt ez, hanem maga a döntő. Dél-Afrikában 2010-ben labdarúgó világbajnokságot rendeztek, de a legnépszerűbb sport a rögbi maradt, és az október végi, tavaszi éjszakában hatalmas utcai ünneplés kezdődött, miután a Springboksok legyőzték Új-Zéland legjobbjait, és megnyerték a franciaországi világbajnokságot. (A válogatottat gyakran nevezik így emblémájuk, egy őshonos antilopfaj után.)
Fokváros modern nagyváros. A hatalmas tengerparti plázában ismerős gyorséttermekkel, ruhaboltokkal, reklámokkal, és a hotelben a reggelinél, Trieszttől sok ezer kilométerre, egy Hausbrandt kávé fölött ülve azon gondolkozom, mennyire összenőtt, globalizálódott a világ.

A Jóreménység-fok a közeli világítótoronyból.

Gyarmatosító nagyhatalmak
Afrika jelenleg nyolcadik legnagyobb városát Jan van Riebeeck holland orvos és felfedező alapította 1652-ben, hogy a Holland Kelet-indiai Társaság hajósai feltölthessék készleteiket az India felé vezető úton. Még bőven a Szuezi-csatorna megnyitása előtt járunk, így ezeken a tengeri utakon bonyolódott szinte a teljes, ébredezőben lévő globális kereskedelem. Miután a hollandok felépítették az erődnek is beillő palotát, nekiláttak kedvenc hobbijuknak, a földtúrásnak: gátakkal elkerítettek egy tengeröblöt, így a feltöltött területen bátran terjeszkedhetett a város.