De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni. De stílusról lehet? Amikor mindenki azt visel, amit akar, hogyan találhatja meg az igényes férfi azt az öltözködési formát, azokat a ruhadarabokat, amik leginkább erősítik őt szerepeiben, feladataiban, az önkifejezésben? Zsigmond Dórával, a modern és a népi hagyományos öltözködés ötvözésével operáló férfidivat-tervezővel, Stan Ahujával, az egyedi öltönyök készítésével foglalkozó szabóság és márka alapítójával, valamint Lakatos Sándorral, a kontrasztos formavilággal dolgozó divattervezővel beszélgettünk divatos kérdésekről.
Mitől lesz stílusos a magyar férfi? Zsigmond Dóra: Elcsépelt szónak tartom a stílust. De ha nagyon ki kell magamból kényszeríteni egy fontos jellemzőt, akkor az az önazonosság. Ha van önismereted, jól körülhatárolt képed magadról – ez idővel persze változhat –, hozza magával a magabiztosságot, amit az emberek kívülről stílusosnak fognak értelmezni. Akkor teljesen mindegy, mit veszel fel, milyen kategóriába sorolod magad, vagy sorolnak mások.
Lakatos Sándor: Egyetértek, az önazonosság hozza magával azt, ami egy férfiből fakad, a színeket, szabásvonalakat. Manapság rengeteg stílus létezik, szabad mindent mindennel felvenni, mégis, ha valakire csak ráadogatnak dolgokat, nem fognak jól állni rajta. A stílus nem pénztárca kérdése, sőt. Legtöbbször azoknál látható, hogy nem illik hozzájuk az öltözékük, akik a drága dizájnerdarabokat veszik meg. Többet és mást akarnak mutatni. Ez minden, csak nem eredetiség és önazonosság.
Stan Ahuja: Szerencsés vagyok, hiszen nekem megadatott az a kiváltság, hogy egész Európában öltöztethettem férfiakat. Egyértelműen látni a különbségeket abban, hogyan öltöznek fel egy üzleti találkozóra a magyarok és más európaiak. 2004-ben alapítottam a Stan Ahuja márkát, az akkori időkhöz képest fejlődtek a magyar férfiak. Egyrészt mert a divatiparban dolgozók, a szabók, a stylistok aktívan terjesztik, hogy egy férfinak is nagyon fontos, hogy jól öltözött legyen egy megbeszélésen, baráti találkozón vagy randin. Másrészt öntudatosabbak és igényesebbek is lettek.
Azt gondolhatnánk, hogy ultradigitális világunkban a kereskedelmi kiállítások ideje lejárt, de semmi sem áll távolabb az igazságtól. Bizonyítja ezt, hogy a néhány évvel ezelőtt felújított Hungexpo egyre népszerűbb és Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi kereskedelmi hubja lett, amivel rengeteg magyar vállalkozásnak is nemzetközi lehetőséget és lendületet ad. „Egy évvel korábban az élő rendezvényeket még filmforgatásokkal pótoltuk, de […]
Azt gondolhatnánk, hogy ultradigitális világunkban a kereskedelmi kiállítások ideje lejárt, de semmi sem áll távolabb az igazságtól. Bizonyítja ezt, hogy a néhány évvel ezelőtt felújított Hungexpo egyre népszerűbb és Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi kereskedelmi hubja lett, amivel rengeteg magyar vállalkozásnak is nemzetközi lehetőséget és lendületet ad.
„Egy évvel korábban az élő rendezvényeket még filmforgatásokkal pótoltuk, de 2023-ban már a 2019-es szint felett teljesítettünk a helyszíni rendezvények számában” – kezdi Ganczer Gábor, aki 2009 óta vezeti a Hungexpót. Az ő vezérlésével zajlott az a felújítás is, ami új utakat nyitott meg a rendezvényhelyszín előtt. Így ma már Bécs, Prága, Barcelona, Dublin és Berlin kongresszusi központjaival versenyeznek a rendezvényekért.
„A mai, rendkívül versengő üzleti környezetben különösen fontos, hogy okos marketingesek, hozzáértő cégvezetők és komoly kisvállalkozók személyes kapcsolatokat építsenek és betekintést nyerjenek a legújabb trendekbe. A pandémiás 1,5 évnyi leállás alatt sokan kongatták a vészharangokat, de mi tudtuk, hogy az emberek még inkább ki lesznek éhezve az élő szakmai rendezvényekre, hiteles élményekre. Az expók, üzleti rendezvények, kongresszusok tökéletes alkalmat nyújtanak networkingre, új termékek, szolgáltatások kipróbálásra, megismerésére” – meséli a vezérigazgató. Márpedig, ha valaki, akkor ő tudja, hogy miért érdemes szervezni és részt venni ilyen eseményeken, hiszen a Hungexpo portfóliójában olyan rendezvények is sikeresen működnek évek óta, amik a világon több helyen megbuktak.
Nemcsak a HungexpÓt, hanem Budapestet is népszerűsítik
„Fő célunk volt, hogy nemzetközivé tegyük a kiállításainkat, ezzel lehetőséget adva magyar vállalatoknak a nemzetközi kapcsolatok építésére és az export növelésére” – mondja a szakember a kereskedelmi kiállításokról.
„Az üzleti rendezvények tekintetében a háborúhoz való közelségünk miatt egy ideig fenntartással tekintettek ránk, azonban a szövetségi kongresszusok szép számmal szerveződtek az utóbbi 1,5 évben is. Mondhatni, hogy szájról szájra terjed, hogy milyen magas színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani, flexibilisek, szervizorientáltak és gyorsak vagyunk. Az ügyfeleinkre úgy tekintünk, mint partnerekre, és a helyszín mellett sok éves szervezői tapasztalatot és innovációs tudást adunk nekik. A helyszín pedig gyakorlatilag bármilyen rendezvényre alkalmas. A népszerűségünk egyik oka egyrészt a szolgáltatásunk és a technológiáink színvonala, másrészt pedig az, hogy Budapest még kuriózum a kongresszusi desztinációk között” – mondja a szakember, külön kiemelve, hogy ezek a nemzetközi rendezvények rengeteg embernek adnak munkát, szállodák, éttermek, utazásszervezők oldalán is.
Főbb kiállítások 2024-ben
AGROmashEXPO és AgrárgépShow – 2024. január 24–27.
FeHoVa – 2024. február 8–11.
Budapest Boat Show és Utazás+ kiállítás (E-Bike Test&Show) – 2024. február 22–25.
SIRHA Budapest – 2024. március 5–7.
CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás és OTTHONDesign Otthonteremtési szakkiállítás – 2024. április 10–14.
TANÁCSOK KIÁLLÍTÓKNAK
• Konkrét cél/célok meghatározása
• A kiállítás szerepének kijelölése a sales- és marketingstratégiában
• A standon dolgozók felkészítése
• A megjelenés előkészítése, előzetes érdeklődés generálása saját és a szervező által biztosított marketingeszközökkel
Hiába ír valaki nagyon jól, ha nem tudja eladni magát. Nem véletlenül hívják Álomgyárnak a magyarok kedvenc ponyvaregényeit, több mint másfél milliárd forintos üzlet lett az álneves szerzőkből és romantikus-erotikus kötetekből. Gönczi Péternek és Nagypál Viktornak határozott elképzelése van a könyvkiadásról. Kultúracsinálás, vagy kőkemény marketing?
Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.
Nagy Zoltán tizenöt éve alapította meg a magyar bartenderszakmának óriási svungot adó Boutiqot, amit aztán 2012-ben a világ legjobb ötven bárja közé is beválasztottak. Mivel kellett itthon megküzdeni? Mik voltak az elmúlt másfél évtized legjobb pillanatai? És van-e még megvalósítandó vízió a koktélmekka csúcsán? Interjú.
