Focimeccset néztem egyedül. Nem a legmeglepőbb állítás egy középkorú férfitól, ugye? Tőlem az. Aki ismer, tudja, nem voltam (vagyok?) nagy focirajongó. Még a lányom is visszakérdezett este: egyedül leültél meccset nézni? Le. Szoboszlai Dominikkal két éve találkoztam személyesen, hol máshol, címlapfotózáson. Nem tett rám mély benyomást, nyűg volt neki a fotózás. Mégis elkezdtem figyelni, hogyan játszik, és persze […]
Focimeccset néztem egyedül. Nem a legmeglepőbb állítás egy középkorú férfitól, ugye? Tőlem az. Aki ismer, tudja, nem voltam (vagyok?) nagy focirajongó. Még a lányom is visszakérdezett este: egyedül leültél meccset nézni? Le.
Szoboszlai Dominikkal két éve találkoztam személyesen, hol máshol, címlapfotózáson. Nem tett rám mély benyomást, nyűg volt neki a fotózás. Mégis elkezdtem figyelni, hogyan játszik, és persze az is segített, hogy a fiam focizni jár, és tanítgat a csapatokról, nézi a meccseket. Amikor bekapcsoltam a tévét, 0-1-re vezetett Montenegró. Amikor kikapcsoltam, 3-1-re vezettünk, közte volt másfél perc, amikor Szoboszlai lőtt két gólt. A Szoboszlai-jelenséghez kellett egy végletekig eltökélt és kemény focista apa, egy hidegfejű profi menedzser, és Dominik kitartó munkája és „győztes mentalitása”, ahogy azt Esterházy Mátyás, a menedzser mondani szokta. Így leírva nem sok ez, csak épp a csillagok megfelelő állása és 20+ év megfeszített munkája. Az eredmény egy példakép, aki elé tiszta szívvel tud leülni apa és fia. Egy magyar, aki világszínvonalat hoz a maga területén. Egy Forbes-sztori.
Szoboszlai egy a tíz közül, akinek a szerkesztőség szerint 2023 volt eddig életük éve. Azahriah sem maradhatott le róla, de vannak köztük olyanok, akiket csak a rendszeres Forbes-olvasók fognak ismerni, mert igazán csak nálunk lehet olvasni világszínvonalú kutatásukról vagy startupjukról.
Hogy vannak a Buja Disznók? Hány üzlet van most?Van ez itt a Fény utcai piacon, a Városligetben, a Czakó Kertben, a Helló Budában, és egy Szigligeten. Ezek most már mind franchise-ok. Budán nem szeretnénk többet, Pesten és vidéken kellene még. Akkor éri meg igazán, ha tíz üzletet össze tudunk hozni. Mennyit tudsz mostanában vitorlázni?Figyelj, már nem vitorlázom, vagy öt éve […]
Hogy vannak a Buja Disznók? Hány üzlet van most? Van ez itt a Fény utcai piacon, a Városligetben, a Czakó Kertben, a Helló Budában, és egy Szigligeten. Ezek most már mind franchise-ok. Budán nem szeretnénk többet, Pesten és vidéken kellene még. Akkor éri meg igazán, ha tíz üzletet össze tudunk hozni.
Mennyit tudsz mostanában vitorlázni? Figyelj, már nem vitorlázom, vagy öt éve kiszálltam a hajóból.
És a motorra visszaültél? Vissza! Hatvanéves koromban leszálltam róla, és hetvenévesen visszaültem egy Trike-ra, amiről azt gondoltam korábban, hogy a világ legkényelmesebb dolga. Szerintem a legmelósabb. Nagy túrákra már nemigen megyünk, de néha kerülünk 100–150 kilométert, eszünk valamit, és visszajövünk.
Hová érdemes most menni vidéken? Megvannak a bevett helyek. Lajosmizsére pacalért megyünk, Érsekcsanádra halászléért. Aztán amikor lemegyek Villányba, a Bock Józsinál mindig csak vadpörköltet eszem. Nagyon bejön a dunabogdányi Faparázs Kisvendéglő is, ötkilós malacokat sütnek egészben, de jó a pacalja is. Aztán volt most egy nagyon kellemes meglepetésem, Pakson voltam fűszerpaprikáért, és az egyik közért mögött nyílt egy új étterem, a Sár-Kert. A húsleves fantasztikusan jó volt.
Az első könyvednek az a címe, hogy Sok vagyok. Sok vagy még? Egyébként… Igen. A lendület ugyanúgy megvan, de azért lecsendesedtem.
Recepteket írsz még? Persze, ugyanúgy heti három-négy napot. Itt megalkottuk annak idején a rántott húst, kész, ezzel megvagyunk. Aztán mégis bejött két, nekem nagyon fontos recept. Az egyik a rámen. Kevesen csinálják ezt a stílust, amit én. Nem a húslevesalapút főzöm, hanem ami úgy néz ki, mintha krémleves lenne. Valami eszméletlen mennyiségű receptet és videót néztem át, mert mindegyik hozzáad valami apró dolgot. Egy év és nyolc hónap alatt jutottam el oda, hogy összeálljon. Ma azt mondom, hogy Budapesten az első három rámenben benne vagyunk.
Mi volt a másik? Már több mint negyven éve, 1976 óta járok a bécsi Práterbe, a Schweizerhausba csapolt Budweiserért és csülökért. Utóbbit szerettem volna mindig megcsinálni. 1905-ben nyitott az öreg Kolarik, és volt róla egy emlékműsor, amiben pont oda állt be a konyhába, ahol a gépek vannak. Volt vagy három óra, mire kikockáztam, de akkor körülbelül összeraktam, hogyan készíti. Tudtam a logikáját az egésznek, innentől már csak tíz–húsz százalékot kellett hozzátennem. Most már azt mondják a motoros haverok, hogy jobb a csülköm, mint a kinti.
Szóval ezeket így nyomom, közben szaktanácsolgatok itt-ott-amott, meg örömfőzéseket csinálok. Sok helyre járok egyébként, a naplóm tele van. Jobban keresek, mint amikor dolgoztam végig. De a legjobb az, amikor a fiammal főzök.
Tarsoly Ede egyszemélyes hadseregként tört utat a videójáték-ipar átláthatatlan dzsungelében, hogy legújabb játékát már a legnagyobbak között mutassák be. Ehhez persze le kellett tudni pár projektet, sőt néhány bukást is.
Programozott a Nokiának, az Ericssonnak, fejlesztett szoftvert Mérő Lászlóval Rubik Ernőnek, dolgozott a NASA-val, és huszonkét évig Helsinkiben élt. Szakacsits Szabolcs ezeken a témákon túl órákig képes mesélni a Nagykanizsa környéki olajról és nemesi felmenőiről is, de mostanság főleg átadókra, díjkiosztókra rohangál. Merthogy évi százmilliókat költ jótékony célokra – a Bridge Budapest és a Forbes Az Év Filantrópja díját is ő kapta. A szorgalmat a szüleitől tanulta, a vidámságot thai feleségétől, a szenvedélyt pedig a Linux-felhasználóktól. Most a holdra szállásra készül.
Írta: Litkai Gergely Mire fordítjuk rendelkezésre álló erőforrásainkat a globális polikrízis esetében? Növekedésre, mitigációra, adaptációra? Leegyszerűsítve, ha autónkkal egy betonfal felé tartunk százötvennel, miben bízunk? Fokozzuk a sebességet, hátha átviszi az autó a betonfalat? Megkísérelünk fékezni és elrántani a kormányt? Vagy csak bekötjük a biztonsági övet? Az első elképzelés talán józan paraszti ésszel kizárható, egy ilyen ütközést nehéz túlélni, ráadásul a betonfal […]
A medtechtől a techfluenszerekig, a játékfejlesztéstől a csirkegyárig a régi találkozott az újjal, a mesterséges intelligencia pedig a józan ésszel. Ilyen volt a második Forbes Tech Summit – a Forbes.hu-n is tudósítottunk róla.