Brett Berish, a Sovereign Brands alapítója igazi sztárokkal parolázó vagabond. Prémium italait többek között Lil Wayne és Wiz Khalifa reklámozzák, egyik üzletét Jay-Z-nek adta el, extravagáns, hiphop inspirálta öltözeteit pedig kilométerekről ki lehet szúrni. A világ egyik legmenőbb italgyárosát budapesti látogatása alatt csíptük el egy villáminterjúra.
Provokatív kérdéssel kezdek. Ki a fene iszik még whiskyt? Vicces kérdés, mert sosem gondolok rá, hogy ki a fogyasztónk. Olyan terméket szerettem volna a piacra dobni, amit ha megkóstolnak a whiskyrajongók, azt mondják, még sosem ittak ilyet. Aki meg nem ismeri annyira ezt a világot, őt csak meg akarom lepni. De egyáltalán nem figyelem a trendeket.
Pedig épp a trend van a kérdés mögött. A Z generáció egyre kevesebb whiskyt, sőt alkoholt fogyaszt, de a Sovereign Brands talán pont őket próbálja megszólítani. Erről szól a márkázás. Az ital ennek csak egy része. A másik, és az nagyon fontos, hogy milyen érzést, érzelmi kapcsolódást nyújtunk. Úgy gondolok a márkára, mint az utcai divatra. Az is a feladat része, hogy rá kell venni az embereket valaminek a kipróbálására. Mert tetszik nekik a kinézet, a feeling. Így lehet felkelteni a figyelmet, és ha az íz rendben van, meg is tartjuk őket mint visszatérő fogyasztókat.
És ha már a figyelem felkeltéséről beszélünk, a hiphop kultúra közegét ragadod meg a celeb-együttműködésekkel. Nem így fogalmaznék. Apám negyvenöt évig dolgozott ebben az iparágban, és azt hajtogatta mindig, hogy a menőt nem lehet megvásárolni. Nem erőltetheted rá a fogyasztóra, mit igyon. Nincs itt nagy marketing, egyszerűen csak hagyjuk élni a márkáinkat. Sok nagyvállalat próbálja bevásárolni magát az emberek szívébe. Erre nekem nincs pénzem, de nem is akarom csinálni, mert szerintem hibás a hozzáállás. Az összes hiphopsztár is ismerte már a márkáinkat, mielőtt elkezdett velünk dolgozni. Rick Ross vagy Lil Wayne például tíz–tizenkét éve a barátaim, nekik ez nem egy tranzakció, hanem hosszú távú kapcsolat.
Lakos Gergely szörfözni indult Tenerifére, végül a koktélpult mögött kötött ki. A vendéglátás ranglétráján lépkedve és egyre több tapasztalatot szerezve jutott el egy egyedi ötletig, PearlShots néven olyan koktélgyöngyöket fejlesztett ki, melyek igazi kuriózumnak számítanak a gasztro világában. A kapszulába zárt italok már bizonyítottak a fine dining éttermekben, de a történet még csak most indul! […]
Lakos Gergely szörfözni indult Tenerifére, végül a koktélpult mögött kötött ki. A vendéglátás ranglétráján lépkedve és egyre több tapasztalatot szerezve jutott el egy egyedi ötletig, PearlShots néven olyan koktélgyöngyöket fejlesztett ki, melyek igazi kuriózumnak számítanak a gasztro világában. A kapszulába zárt italok már bizonyítottak a fine dining éttermekben, de a történet még csak most indul! Baráti összejövetelek, egyedi ügyfélpartik, fesztiválok, szórakozóhelyek… és ki tudja, lehet, hogy a jövő egyik legnagyobb gasztrorobbanása. Interjú.
Honnan jött az ötlet?
A molekuláris gasztronómia kifejezéssel 2012-ben találkoztam először, és minél jobban elmélyültem benne, annál inkább lenyűgözött. Szép, innovatív, izgalmas téma, de részleteiben túlzó és technológiai vonatkozásban komoly kihívást jelent beépíteni a vendéglátóhelyek kínálatába. Innen jött az ötlet, hogy legyünk a híd, amin keresztül ezek a különleges finomságok szélesebb körben elérhetővé és szerethetővé válhatnak. A különböző halmazállapotok (zselé, hab, felhő, homok stb.) közül a ravioli méretű koktélkapszulára fókuszáltam, vagy ahogyan a kreatív műhelyünkben hívjuk, a Koktélgyöngyre, a liquid szférára. Egyedi koncepció és design jött létre, a köré épült szolgáltatás által pedig ebből az „új” gasztronómiai vívmányból komplex élménnyé válhatott a termék. 2013-ban egy marbellai klubban dolgoztam Assistant General Manager pozícióban, itt kezdtük el a gyöngyöket shot-os pohárban kínálni és porfitmaximalizáló szolgáltatásként beépíteni a bár működésébe. Nagy siker lett! Pár héttel később aztán az Antonio Banderas születésnapjával egybekötött legnagyobb spanyol jótékonysági esten kóstoltattunk, majd Marbella után Londonban és Ibiza beach klubjaiban is teszteltem a koncepciót. Nyolc év világjárás után végül visszatértem Budapestre.
Milyen alapanyagokat használtok? Hol készülnek a gyöngyök?
Az alapanyagok minőségére épül az ízélmény, ezért csak prémium minőséggel dolgozunk, és amit tudunk, igyekszünk hazai manufaktúráktól beszerezni. Termékeink többsége gluténmentes és növényi alapú. A koktélgyöngyök a budapesti üzemünkben készülnek, egyesével, kézzel (és egy formázó kanál segítségével). A formázásban a mai napig részt veszek, mert a mindennapos rohanás után nyugtató, meditatív állapotba tesz. A gyártás jól skálázható, és gépesített megoldásra is van lehetőség.
Mitől különleges a koktélgyöngy, és milyen pluszt ad a fogyasztóknak?
Az egyedi ízkombinációk és a textúra felfedezése gyermeki kíváncsiságot ébreszt, elfogyasztásakor a szájpadláson szétpukkadva valódi íz-robbanásként hat és új élményt nyújt. Ezen túl fontos számunkra, hogy minden gyöngy hordozzon magában egy hangulatot és egy inspirációs történetet! Tematikus összeállításokkal is készülünk, amik formabontó és edukatív jellegű történetekkel lesznek kiegészítve, de erről még nem mondhatok többet.
10 éve foglalkozol ezzel, hol tart most a vállalkozás?
Korábban catering szolgáltatásunkon keresztül voltunk elérhetők, jelenleg adóraktárként működünk és a HoReCa szegmensnek, kis- és nagykereskedéseknek tudunk beszállítani, illetve bérgyártást is vállalunk, ha valaki a saját termékét szeretné gyöngy formába önteni. Az indulásnál ez csak álom volt. Elindult a webshopunk is, amit nagyon vártunk, mert szerintünk nem csak a nívós rendezvényekre, hanem a családi eseményekre, gyerekzsúrokra is új ízeket és sok vidámságot vihetnek be a gyöngyök.
Az elmúlt évek történései megnehezítették az előrehaladást és nagy kihívást jelentett a vállalkozás életben tartása is. A minőségből nem engedünk, ezért sok kockázatos döntést kellett meghozni, viszont amikor a vendégek elé kerülnek a gyöngyök egyértelművé válik, hogy érdemes folytatni és ennek a terméknek van helye a piacon.
A közösségi média emblematikus-ikonikus figuráján negyven felé közeledvén Bill Gates-i tünetek mutatkoznak: higgadtabb lett (többé-kevésbé), és megfontoltabb is (inkább többé, mint kevésbé), így meghökkentő magabiztossággal forgatja fel cégbirodalmát. Nagy tétekben játssza meg az emberiség jövőjét – és azt, amit maga után hagy.
Lakatos Sándor lénye összefonódik a munkájával. Nemcsak azért, mert szinte kizárólag a maga tervezte darabokban látni, és mert mellkasára tetováltatta a nevével fémjelzett márka logóját, hanem mert egész személyiségéből árad ugyanaz az elegáns kimértséggel vegyes vadóc idegenség, ami a geometrikus fekete-fehér mintákkal, letisztult vonalakkal operáló öltönyeit, zakóit, ruhadarabjait jellemzi.
Repülő csészealj alakú tokjával és jellegzetes, elnyújtott óramutatóival az Ikepod egyre felkapottabb óramárka külföldön, ám Magyarországon még nem igazán terjedt el. Az Ikepod és a Klokers márkák tulajdonosa Christian-Louis Col, őt kérdeztük az iparág jövőjéről, motivációjáról, konkurenciáról és a siker mögötti titkos összetevőről.
Az archaikus paraszti világ hagyományai és tárgyi kultúrája inspirálták Zsigmond Dóra márkáját. De kell-e kívülről még inspiráció, ha valakinek gyerekkora óta az élete részét képezik a tradíciók, a kis közösségekből hozott értékek? A 2022-ben az év férfiruha-tervezőjének választott Dóra ruhadarabjai a múltat hozzák be a jelenbe, miközben a szépség mellett a használhatóságra is vigyáznak.
