Brett Berish, a Sovereign Brands alapítója igazi sztárokkal parolázó vagabond. Prémium italait többek között Lil Wayne és Wiz Khalifa reklámozzák, egyik üzletét Jay-Z-nek adta el, extravagáns, hiphop inspirálta öltözeteit pedig kilométerekről ki lehet szúrni. A világ egyik legmenőbb italgyárosát budapesti látogatása alatt csíptük el egy villáminterjúra.
Provokatív kérdéssel kezdek. Ki a fene iszik még whiskyt? Vicces kérdés, mert sosem gondolok rá, hogy ki a fogyasztónk. Olyan terméket szerettem volna a piacra dobni, amit ha megkóstolnak a whiskyrajongók, azt mondják, még sosem ittak ilyet. Aki meg nem ismeri annyira ezt a világot, őt csak meg akarom lepni. De egyáltalán nem figyelem a trendeket.
Pedig épp a trend van a kérdés mögött. A Z generáció egyre kevesebb whiskyt, sőt alkoholt fogyaszt, de a Sovereign Brands talán pont őket próbálja megszólítani. Erről szól a márkázás. Az ital ennek csak egy része. A másik, és az nagyon fontos, hogy milyen érzést, érzelmi kapcsolódást nyújtunk. Úgy gondolok a márkára, mint az utcai divatra. Az is a feladat része, hogy rá kell venni az embereket valaminek a kipróbálására. Mert tetszik nekik a kinézet, a feeling. Így lehet felkelteni a figyelmet, és ha az íz rendben van, meg is tartjuk őket mint visszatérő fogyasztókat.
És ha már a figyelem felkeltéséről beszélünk, a hiphop kultúra közegét ragadod meg a celeb-együttműködésekkel. Nem így fogalmaznék. Apám negyvenöt évig dolgozott ebben az iparágban, és azt hajtogatta mindig, hogy a menőt nem lehet megvásárolni. Nem erőltetheted rá a fogyasztóra, mit igyon. Nincs itt nagy marketing, egyszerűen csak hagyjuk élni a márkáinkat. Sok nagyvállalat próbálja bevásárolni magát az emberek szívébe. Erre nekem nincs pénzem, de nem is akarom csinálni, mert szerintem hibás a hozzáállás. Az összes hiphopsztár is ismerte már a márkáinkat, mielőtt elkezdett velünk dolgozni. Rick Ross vagy Lil Wayne például tíz–tizenkét éve a barátaim, nekik ez nem egy tranzakció, hanem hosszú távú kapcsolat.
A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást […]
A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást a munkavállalóiknak.
„Különösen a kkv-k hajlamosak alábecsülni azt, hogy mekkora potenciál rejlik a munkavállalóikban. Az érzékenyítés a képzésekre nehéz, de hitelesen tudjuk képviselni, hiszen megtapasztaltuk, hogy szükség van rájuk” – mondta kérdésünkre Horváth Miklós. Elárulta: az Insedo munkatársai „saját képzésmenedzsment rendszerben, saját ágazati vezetők irányításával, saját módszerekkel tanulnak szakmát”, ami kiemelkedően hatékony – házon belül és az ügyfeleknél is.
Így működik a fejlett képzésmenedzsment
Az Insedo több százmillió forintos befektetéssel fejlesztette ki azt a képzésmenedzsment rendszert, amelynek segítségével partnerei bármely ágazat 173 szakmája közül választhatnak oktatást, és rövid időn belül olyan cégre szabott interaktív tananyag áll rendelkezésükre, amely biztosítja a szakmai vizsga sikerét, az állami végzettség megszerzését – fűzte hozzá Horváth Patrik ügyvezető.
„Rengeteg cég keresett meg minket azzal, hogy a fluktuációjuk óriási, az embereiknek pedig nincs szakirányú végzettségük. Ezt a két problémát egyszerre tudjuk orvosolni azzal, hogy a segítségünkkel akár teljes mértékben a cégekhez kihelyezett oktatások keretében szerezhetnek munkaidőben szakmát a résztvevő munkavállalók” – mutatott rá Horváth Miklós, megjegyezve: a képzésmenedzsment rendszer segítségével a dolgozók munkaidőn belül, ingyenesen, adókedvezménnyel támogatott módon tudnak végzettséget szerezni, amivel a munkáltató évekre stabilizálhatja a munkaerőt. A jelenlegi jogszabályi környezet ráadásul nagyon kedvező, hiszen anyagilag is támogatja és jutalmazza azokat, akik hajlandóak tudást adni a munkavállalóiknak – tette hozzá.
Új nyelvoktatási módszertan és blended learning
Az ügyvezetők hangsúlyozták: nem csak a duális szakképzési megoldásaikat bővítették, hanem új módszerekkel folytatják a nyelvoktatást is. Horváth Miklós úgy véli, ezen a területen paradigmaváltás megy végbe: a nyelvtanárok már nem „megmondó emberek”, hanem olyan személyek, akik kialakítják a tudás iránti igényt és képesek irányítani annak megszerzését. A fiatalok számára „idegenvezetők” a nyelv elsajátítása felé vezető úton, miközben a 35–40 felettieknek abban segítenek, hogy merjenek megszólalni idegen nyelven.
A vállalat egyik legfrissebb terve az, hogy továbbfejleszti az e-learning és a személyes oktatás egészséges mixét, a blended learning gyakorlatot, amiben a résztvevők önállóan dolgozzák fel a saját fejlesztésű cégspecifikus tananyagot, majd konzultáción vesznek részt az oktatóval. A képzésmenedzsment rendszerükben ehhez virtuális osztályterem, digitális naplózás és számonkérés párosul, és az oktatóikat a mesterséges intelligencia módszertani beépítésére ösztönzik. „Olyan speciális tananyagokat dolgozunk ki, amelyeket aztán a partnercégeinknek át tudunk adni annak érdekében, hogy cég- vagy funkcióspecifikus tananyag álljon rendelkezésükre már a nulladik órától” – magyarázta Horváth Miklós. „A tudás és képzés értékesebb terméket garantál minden cégnek, ehhez a XXI. századi feladathoz nőtt fel az Insedo Kft. módszertana és piacvezető képzésmenedzsment rendszere mind a szakképzésben, mind pedig a nyelvi képzések területén.
Az amerikai családi vagyonok kétharmada boomerek vagy még idősebbek kezén van. Köztük a leggazdagabbak évtizedeken át törték a fejüket, mi lesz a vagyonukkal, amikor távoznak az élők sorából. Négy 78–87 éves Forbes 400-tag mesterkurzusa: hogyan gondoskodj róla, hogy a pénzedet Állam bácsi helyett karitatív szervezetek és a gyerekeid kapják meg.
Ma már inkább teniszszülőnek tartja magát, mint elemzőnek. Török Gábor a nyilvánosság aranykorában vált ismertté, a politika világában kívülállóként is bennfentes lett, reputációját azonban az üzleti szférában kamatoztatja.
Fiatalon hozott meghatározó döntéseket, és mindig gyakorlatias szemmel tekintett a feladatokra. Abhishek Stan Ahuja szerint ez és persze szerencse is kellett, hogy testvérével húsz év alatt stabil, időtálló minőségi márkát és öltönyszabóságot hozzon létre – Budapest mellett még öt európai országban. Kézzel, egyedileg varrt öltönyei nem a változó divatot követik.
Nagy Zoltán tizenöt éve alapította meg a magyar bartenderszakmának óriási svungot adó Boutiqot, amit aztán 2012-ben a világ legjobb ötven bárja közé is beválasztottak. Mivel kellett itthon megküzdeni? Mik voltak az elmúlt másfél évtized legjobb pillanatai? És van-e még megvalósítandó vízió a koktélmekka csúcsán? Interjú.
