Hiába ír valaki nagyon jól, ha nem tudja eladni magát. Nem véletlenül hívják Álomgyárnak a magyarok kedvenc ponyvaregényeit, több mint másfél milliárd forintos üzlet lett az álneves szerzőkből és romantikus-erotikus kötetekből. Gönczi Péternek és Nagypál Viktornak határozott elképzelése van a könyvkiadásról. Kultúracsinálás, vagy kőkemény marketing?
„Az elején a Garzon Caféban ültem a Wesselényin, már kiültem a fotelt. Jó barátom a tulaj, engedte, hogy onnan dolgozzak egész nap. A szüleimtől kaptam egy kilenccolos MSI laptopot, bruttó nyolcvanezer, ez volt az első céges eszköz. Hiányzott róla a Shift és a T.” Hogy vajon ezért kezdődik kisbetűvel a logón, és ezért nincsen T betű a nevükben, zavaromban el is felejtem megkérdezni Nagypál Viktortól. „Majd jöttek az első lakásirodák, Radnóti, Hegedűs Gyula, Victor Hugo. Kezdetben negyvenöt négyzetméteren ültünk, a nappaliban volt két asztalunk, onnan nyílt egy másik szoba fürdővel. Ott lakott Viktor, onnan csoszogott ki reggel papucsban” – teszi hozzá Gönczi Péter. Először festékes dobozra emlékszik, aztán korrigál: az Álomgyár kiadó első évzáró buliján mustáros bödönben melegítették a levest meg a töltött káposztát. A radiátoron.
Még mielőtt visszapörgetnénk az időt, a két alapító előreszalad. Hamarabb tudom meg, hogy az első magánkiadáshoz a Jászai téri Mekiben írták alá a szerződést, minthogy honnan a név. „Mert álmot árulunk. Hogy író leszel.” 2012-től a magánkönyvkiadás alapozta meg a bizniszt. Íróként vállalod a teljes kockázatot, leteszel akkori áron másfél millió forintot (ma ez már inkább 2,5–3 millió), a kiadó cserébe könyvet varázsol a kéziratodból, és beviszi a nagyobb hálózatokba ezer–ezerötszáz példányban. Harminc–negyven százalékos eladás felett már pénz is visszajön. Vajon még ma is sültkrumpliszaga van az első szerződésnek?
„Ülök a sötét szobában, és azon gondolkozom, hogyan voltam képes ezt az elsöprő szerelmet érezni iránta, miközben ennyire rettegtem is tőle” – így indul Borsa Brown (álnév) első, szintén magánkiadású könyve, A maffia ágyában. Erotikus ponyvaregény? Romantikus, szórakoztató, lektűr, felnőttirodalom – Péter és Viktor inkább ezeket a szavakat használják. Az interjú második órájában már elgyengülnek, és kétszer is elhangzik, hogy ponyva. Bárhogy is legyen, van kötetük, szintén Borsától Az Arab, aminek több mint húsz utánnyomása volt, és százezres példányszámban fogyott el. „Nem kéne minden nőt megdugnod, aki egy kicsit is tetszik” – így kezdődik a sokrészes regényfolyam.
Az újabb fej- és fülhallgatók aktív zajszűrő technológiájának köszönhetően sokkal élvezetesebb lesz zenét vagy podcastot hallgatni, szinte javítanak az életminőségünkön. De hogyan és miért?
Bár évtizedek óta használunk fej- és fülhallgatókat, a gyártók még ennyi idő után is tudnak és akarnak innovatív megoldásokkal előállni. Egyre kényelmesebb és kezelhetőbb eszközöket kínálnak, de legfontosabb céljuk a jobb hangminőség.
Ideális esetben az ember csendben, mindenféle zavaró tényező nélkül hallgatna a fej- és fülhallgatókon zenét, podcastokat vagy hangoskönyveket. Csakhogy sokszor zavarók a külvilág zajai: az utcán a város morajlása, utazás közben a jármű mormogása, az utastársak hangoskodása, otthon pedig a fúró szomszéd vagy a tévéző családtagok. A „passzív” megoldások, azaz a fülpárna, illetve fülgumi hatékonysága igen korlátozott, ezek csupán a külső hangok tíz–húsz százalékának kiszűrésére képesek. Azonban léteznek olyan, úgynevezett aktív zajszűrő technológiák (Active Noise Cancellation, ANC) is, amik ennél sokkal többet tudnak – legalábbis elméletben.
A piaci szereplők közül az egyik legmesszebbre a Sony jutott eddig, és nyugodtan mondhatjuk, hogy amit az ANC-ről lehet tudni, azt a japán konszern tudja. A közelmúltban rukkolt elő a legújabb aktív zajszűréses fej- és fülhallgatójával. Megnéztük, hogyan is működik ez a technológia.
Koltják egymást Sony WH-1000XM5 fejhallgató Ára: 140 ezer forint A letisztult, szuperelegáns fejhallgató hangszóróházain elhelyeztek egyenként négy mikrofont, ezek szüntelenül monitorozzák a külvilágot. A termékbe épített, saját fejlesztésű processzorok feldolgozzák a hangjeleket, majd valós időben ugyanakkora, de negatív előjelű frekvenciákat, úgynevezett ellenhangokat bocsátanak ki a hangszórókon. A felhasználó fülében a hangok és az ellenhangok találkoznak, és kioltják egymást. Az ember csak azt tapasztalja, hogy hopp, nincsenek külső zajok, csendben hallgathat zenét.
Mindez papíron pofonegyszerűen hangzik, de a jó ötlet nem mindig párosul megfelelő színvonalú megvalósítással.
A WH-1000XM5-nél erre nem nagyon lehet panasz, kipróbáláskor azt tapasztaltuk, hogy igen hatékonyan szűri ki a külső zajokat. Azt nem mondhatjuk, hogy a zajszűrés tökéletes, van még hova fejlődni, de az eddigi eredmény nagyon meggyőző. Az első néhány alkalommal konkrétan sokkoló az élmény, mert a csend sokkoló. Pláne, ha olyan helyen használjuk, például egy irodában, amihez tudat alatt a zajosságot társítjuk.
Mindez már önmagában is hasznos lenne, de ráadásul a hangminőségre sem lehet panasz. Ezt a korábbi Sony-termékek ismeretében azért el is vártuk, és szerencsére a WH-1000XM5 nem okozott csalódást. A zárt, úgynevezett over-ear, azaz a fület körülölelő kialakítású készülék hangereje, érzékenysége kellően nagy.
Hanghibákat egyáltalán nem tapasztaltunk, és a már említett processzorok arra is képesek, hogy a satnya minőségű forrásanyagokat egy picit feljavítsák. A telt, gazdag basszusoknak köszönhetően élettel teli, dinamikus a hangzás. A hétköznapi használat, tehát zenehallgatás, filmezés vagy játék során a sztereó hangtér jónak tűnt, és amikor kipróbáltuk a Fraunhofer Intézet direkt erre a célra megalkotott tesztállományaival, végképp bebizonyosodott: ez a fejhallgató ebben a versenyszámban is elit kategóriás teljesítményt nyújt.
Picike ékszer Sony WF-1000XM5 fülhallgató Ára: 125 ezer forint A nagy fejhallgató nemrég Magyarországon is megjelent, megtévesztően hasonló nevű családtagja a valódi vezeték nélküli fülhallgatók táborát erősíti. Ez manapság rém divatosnak számító termékcsoport, nem is ok nélkül, hiszen ezek a készülékek kicsik, alig foglalnak helyet, és igen diszkrétek.
A Sony WF-1000XM5 is kompakt darab. Ennek ellenére ez is megkapta a cég aktív zajszűrő technológiáját, pár kis különbségtől eltekintve ugyanazt, amit a fejhallgatónál is alkalmaznak. Itt csak három mikrofont építettek egy-egy eszközre, viszont a feldolgozó processzor már újabb generáció. A hagyományos fülgumik helyett poliuretán habból készült fülpárnákat vetettek be, ez ebben a termékkategóriában szokatlan megoldás. Az volt vele a cél, hogy növeljék a passzív szűrés hatékonyságát, ezért fizikailag lezárják a hangok elől a hallójáratba vezető utat. Kipróbáltuk, és arra jutottunk, hogy a zajszűrés jól működik, elhalkult a külvilág. Jelenleg az egyik legkiválóbb, valódi vezeték nélküli fülhallgató. De az is tény, hogy ezen a téren bizony a nagy testvér, a WH-1000XM5 érezhetően jobban teljesít. Ezek a pici fülesek nem vehetik fel a versenyt a hagyományos fülhallgatókkal, azok jobban izolálnak, és hatékonyabbak az ellenhangok kibocsátásában.
Fényes, lakkfekete készülékházával a Sony WF-1000XM5 is elegáns. Olyan, mint egy picike ékszer. Ennél is fontosabb talán, hogy a hang minősége is rendben van, ebben a szegmensben is a jelenlegi első osztályba tartozik. Kellően hangos, érezhetők a basszusok, nem hiányzik a dinamika sem, a megszólalás naturális. Egy jobb tradicionális fejhallgatónak, így például a Sony WF-1000XM5-nek persze ebben sem lehet riválisa, hiszen a nagyobb hangszórókamra vagy a méretesebb membránok által kínált fizikai előnyöket nem lehet semmissé tenni.
Mindkét Sony termékben megtalálható még egy, az aktív zajszűréshez kapcsolódó funkció, az úgynevezett Ambient üzemmód. Ez is a termékre épített mikrofonokra épít, akárcsak az ANC. Csakhogy itt a cél éppen az, hogy a külvilág zajait bejuttassák a fülbe. Nagyon hasznos lehet beszélgetéseknél, hiszen a funkciónak köszönhetően nem kell kivenni a fülből vagy levenni a fejről a fülest. És jó szolgálatot tehet az Ambient mód vezetésnél, biciklizésnél, rollerezésnél, vagy úgy általában a közlekedésnél is.
A magyar mini-Amazon – korábbi cikkünkben így definiáltuk Janzer Frigyes online könyvkereskedelmi cégét. A Prospero Könyvei a kígyókutató szakkönyvétől az aszfaltépítők kézikönyvéig vagy nyolc–tízmillió féle külföldön megjelent kiadványt kínál online, és beszerez bármit, ami forgalomban van. Ráadásul Frigyes még jótékonykodik is rajta keresztül, sőt a magánkeresetéből is támogatja a nógrádi gyerekek oktatását – ezért kapta meg Az Év Filantrópja pályázaton az elkötelezett polgárnak járó különdíjat.
Schneider Electric
2023 December Támogatói tartalom Schneider Electric
Világszerte tarol a streaming, a nyaraláson készült fotók és videók szinte azonnal mennek a közösségi felületekre és a felhőtárhelyekre. Nincs ez máshogy a vállalati oldalon sem, folyamatos a digitalizáció, a mesterséges intelligencia pedig alapjaiban formálja át a világot. Ezek a megatrendek minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítják az adatközpontokat világszerte, hiszen úgy kell megoldani a […]
Több mint egy éve várják a Wall Street befektetői, hogy a részvényeket agyonnyomó kamatciklus elérje a csúcsát, most nőtt az esély rá. Ez izgalmassá teszi a részvénybefektetést, csak közben a magyar kisbefektetőnek most jön az állampapírok kamatcsúcsa, amiről nem célszerű lemondania.
