A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást […]
A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást a munkavállalóiknak.
„Különösen a kkv-k hajlamosak alábecsülni azt, hogy mekkora potenciál rejlik a munkavállalóikban. Az érzékenyítés a képzésekre nehéz, de hitelesen tudjuk képviselni, hiszen megtapasztaltuk, hogy szükség van rájuk” – mondta kérdésünkre Horváth Miklós. Elárulta: az Insedo munkatársai „saját képzésmenedzsment rendszerben, saját ágazati vezetők irányításával, saját módszerekkel tanulnak szakmát”, ami kiemelkedően hatékony – házon belül és az ügyfeleknél is.
Lakatos Sándor lénye összefonódik a munkájával. Nemcsak azért, mert szinte kizárólag a maga tervezte darabokban látni, és mert mellkasára tetováltatta a nevével fémjelzett márka logóját, hanem mert egész személyiségéből árad ugyanaz az elegáns kimértséggel vegyes vadóc idegenség, ami a geometrikus fekete-fehér mintákkal, letisztult vonalakkal operáló öltönyeit, zakóit, ruhadarabjait jellemzi.
Gyerekkora óta tudta, hogy divattervező akar lenni. Tatabányai családjának varrodájában nagyanyja tanította mindenre, korán megismerte a szakma alapjait. Mivel nagyon vékony kamasz volt, elkezdett magának varrni, tizennégy évesen már maga varrta nadrágban ment iskolába. Női szabó szakmát szerzett, kezdetben csak szabásmintákat rajzolt, de miután szájról szájra járt a híre, egyre több megbízása lett.
A 2000-es évek elején, huszonévesen költözött Budapestre. Bérelt lakása lett az első showroomja. Ma is szereti, ha munkája mindig közel van hozzá. 2008-ban mutatta be első, férfiaknak készített kollekcióját, már abban láthatók voltak a markáns, „lakatossándoros” jegyek. Az első nagy mérföldkő 2012-ben jött el, amikor bekerült az olasz Vogue-ba. Nemcsak a neves divatlap nyomtatott verziójában, de online felületén is úgy mutatták be ruháit, mint az egyik legnagyobb tehetség kreálmányait.
A legnagyobb sikereit szerinte az a sok esemény és alkalom adják, ahol és amikor ismert és kevésbé ismert emberek viselték a ruháit. „Ezerszer emlegetett sztori, hogy Madonnához eljutott az egyik zakóm – 2014 óta női kollekciót is készítek. Sajnos mellben szűk lett neki. Többen viselték vörös szőnyegen, díjátadón az alkotásaimat, de engem nem az érdekel, ki az, aki viseli. Érezze benne önazonosnak magát.”
Ruháira jellemzők a geometriai alakzatok, a printelt anyagok és a technikai bravúrok. A jellegzetesen kontrasztos, fekete-fehér világ mellett időnként egy-egy színesebb kreáció is megjelenik, de nem lóg ki a sorból. Sándor a sokszínűségre törekszik, de nem a színek terén. „Gyakran készítek felsőruházatot nem arra szánt textilekből, és akár egy barkácsboltban is találok olyat, amit aztán felhasználok a következő munkámhoz.”
Tavaly már mintegy tízmillió forint forgalmat csinált a ruháival. Bár ősszel a Cápák közöttben is szerepelt, és százmillió forintos támogatást kért ahhoz, hogy egyszemélyes márkájából csapatot építsen, mégsem onnan jött a segítség. A műsortól függetlenül talált befektetőre, aki mentesíti az üzleti feladatoktól, hogy az alkotásra koncentrálhasson. „Bízik bennem, és a sikernek ez az egyik kulcspontja. A másik, hogy kurva jó dolgokat kell csinálni.”
Az új kollekciója olyan lesz, amilyenre már régóta vágyott, amiben igazán megmutathatja magát. „Eddig visszafogtam magam. Féltem, ha túl extrém, nem veszik meg. Nyilván készítek hétköznap hordhatót is, de ez most különleges lesz.”
A magyar mini-Amazon – korábbi cikkünkben így definiáltuk Janzer Frigyes online könyvkereskedelmi cégét. A Prospero Könyvei a kígyókutató szakkönyvétől az aszfaltépítők kézikönyvéig vagy nyolc–tízmillió féle külföldön megjelent kiadványt kínál online, és beszerez bármit, ami forgalomban van. Ráadásul Frigyes még jótékonykodik is rajta keresztül, sőt a magánkeresetéből is támogatja a nógrádi gyerekek oktatását – ezért kapta meg Az Év Filantrópja pályázaton az elkötelezett polgárnak járó különdíjat.
Hogy vannak a Buja Disznók? Hány üzlet van most?Van ez itt a Fény utcai piacon, a Városligetben, a Czakó Kertben, a Helló Budában, és egy Szigligeten. Ezek most már mind franchise-ok. Budán nem szeretnénk többet, Pesten és vidéken kellene még. Akkor éri meg igazán, ha tíz üzletet össze tudunk hozni. Mennyit tudsz mostanában vitorlázni?Figyelj, már nem vitorlázom, vagy öt éve […]
Az amerikai családi vagyonok kétharmada boomerek vagy még idősebbek kezén van. Köztük a leggazdagabbak évtizedeken át törték a fejüket, mi lesz a vagyonukkal, amikor távoznak az élők sorából. Négy 78–87 éves Forbes 400-tag mesterkurzusa: hogyan gondoskodj róla, hogy a pénzedet Állam bácsi helyett karitatív szervezetek és a gyerekeid kapják meg.
