Nagy Zoltán tizenöt éve alapította meg a magyar bartenderszakmának óriási svungot adó Boutiqot, amit aztán 2012-ben a világ legjobb ötven bárja közé is beválasztottak. Mivel kellett itthon megküzdeni? Mik voltak az elmúlt másfél évtized legjobb pillanatai? És van-e még megvalósítandó vízió a koktélmekka csúcsán? Interjú.
A tizenöt éve megnyitott Boutiq’Bar a mai koktélbárszíntér előfutára volt. Ez alatt az idő alatt nagyjából annyit fejlődött ez a szakma, mint a csúcsgasztronómia a Costes megnyitása óta. Te hogyan értékeled, mekkorát ugrott Budapest kínálata, a szakma teljesítménye? Ha például Pozsony a mérce, nagyobbat is ugorhattunk volna, de a fejlődést a piac is alakítja. Hiába várjuk el a gyors előrehaladást, ha a szakmában dolgozó kollégák más tempót diktálnak.
Ha már fine dining hasonlóság: a koktélszakmában is van törésvonal Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Áthidalható ez a szakadék, ahogy arra a Michelin-kalauz szerint már egyre több példa van az éttermek között? Vagy a koktélelit mindig szigorúan Budapest-központú lesz, és vidéken marad a piña colada? Lilla, az életem másik oldala szokta mondani: senki sem kel fel úgy, hogy meginna egy jó Negronit. Ha valaki elkezd irányt teremteni bármelyik városban, el tudja érni. Mi is rengeteg munkát tettünk bele a Boutiqkal, hogy a vendégek megismerjék a különbséget a jó, az átlagos, a közepes és az alsó kategóriás koktélok között. Ez idő, energia, pénz.
De a vidék is nagyon szépen fejlődik, van is már rá példa. Győrben ott a Szomszéd, Pécsett a Filter. Vannak helyek, ahol ez tud működni, és vannak még nem befocizott ziccerek is. Például Debrecen, ahol részt veszek egy új projektben, a Flash by Nextben, mint tanácsadó.
Világszerte tarol a streaming, a nyaraláson készült fotók és videók szinte azonnal mennek a közösségi felületekre és a felhőtárhelyekre. Nincs ez máshogy a vállalati oldalon sem, folyamatos a digitalizáció, a mesterséges intelligencia pedig alapjaiban formálja át a világot. Ezek a megatrendek minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítják az adatközpontokat világszerte, hiszen úgy kell megoldani a […]
Világszerte tarol a streaming, a nyaraláson készült fotók és videók szinte azonnal mennek a közösségi felületekre és a felhőtárhelyekre. Nincs ez máshogy a vállalati oldalon sem, folyamatos a digitalizáció, a mesterséges intelligencia pedig alapjaiban formálja át a világot. Ezek a megatrendek minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítják az adatközpontokat világszerte, hiszen úgy kell megoldani a kapacitás növelését, hogy közben a fenntarthatósági szempontok is érvényesüljenek. A jelenleginél sokkal „zöldebb” IT-hoz szükséges eszközök már megvannak, a Schneider Electric pedig arra is tud jó példát mutatni, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni őket.
A világszerte előállított adatmennyiség 2025-re akár 500 százalékkal nőhet az évtized elejéhez képest – ez is szerepet játszik abban, hogy ugrásszerűen nő az igény az adatközponti szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy ezeket az adatokat a felhőben tárolják, vagy akár saját adatközpontokban. A következő években ráadásul látványosan bővül a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokhoz köthető terhelés is. Ezen hatások miatt becslések szerint a világon működő adatközpontok energiafelhasználása 2025-re az évtized elejéhez képest akár felével is nőhet. Az adatközpontok környezeti hatásának csökkentéséhez az első lépést a létesítmények kibocsátásának pontos felmérése jelenti.
Az adatközpontok már most is 1 százalékkal részesednek a világ energiafelhasználásából, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 3-4 százaléka köthető hozzájuk, ezért elengedhetetlen a környezeti hatásuk csökkentése, amit például az energiahatékonyság növelésével lehet elérni. A Schneider Electric megbízható tanácsadó és partner lehet mind a termékmegoldások és szolgálta- tások nyújtásában, mind pedig a zöld és digitális átmenetet követni kívánó vállalatok számára”
Benyovszky-Aszódi Katalin, a Schneider Electric Secure Power & Cooling üzletágának hazai vezetője
A Schneider Electric energiamenedzsment-felügyeleti rendszerei nem csak azt teszik lehetővé a felhasználók számára, hogy helyesen mérjék fel környezeti lábnyomukat, hanem azt is, hogy a lehető leghatékonyabban tervezzék meg energiagazdálkodásukat – mindig a megfelelő erőforrásokat felhasználva. Ezzel a megközelítéssel áthidalhatóvá válik a folyamatos kapacitásnöveléssel járó hatások és a fenntarthatósági törekvések közötti szakadék.
„A Schneider Electric különlegessége abban is rejlik, hogy teljeskörű megoldásokat kínál ügyfeleinek energiahatékonysági és digitalizációs céljaik eléréséhez. Adatközponti megoldásaink hozzájárulnak fenntartható növekedési pályájuk kialakításához” – tette hozzá Benyovszky-Aszódi Katalin.
Tarsoly Ede egyszemélyes hadseregként tört utat a videójáték-ipar átláthatatlan dzsungelében, hogy legújabb játékát már a legnagyobbak között mutassák be. Ehhez persze le kellett tudni pár projektet, sőt néhány bukást is.
Mert idén futottak be, vagy mert most mentek különösen nagyot. Mert mindenki az önerőből elért teljesítményükről beszélt. Mert sokat tettek, hogy minden kicsit érthetőbb, feldolgozhatóbb legyen. Magyarok, akiknek nagy évük volt, sőt életük éve. Szubjektív szerkesztőségi válogatás ábécérendben, 2023-ban különösen nagy orvostudományi és sportolói túlsúllyal.
Az amerikai családi vagyonok kétharmada boomerek vagy még idősebbek kezén van. Köztük a leggazdagabbak évtizedeken át törték a fejüket, mi lesz a vagyonukkal, amikor távoznak az élők sorából. Négy 78–87 éves Forbes 400-tag mesterkurzusa: hogyan gondoskodj róla, hogy a pénzedet Állam bácsi helyett karitatív szervezetek és a gyerekeid kapják meg.
