Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.
Biciklivel jöttél. Ez példamutatás, vagy a sportérték a lényeg? Amikor elkezdtem biciklivel járni, egyszerűen a praktikum volt a cél. Amúgy nagyon szeretek vezetni, de Budapesten autózni és parkolóhelyet találni rendkívül idegőrlő, biciklivel mindenhova gyorsabban odaérek. Nyilván miután környezetvédelemmel foglalkozom már majdnem húsz éve, bennem volt az is, hogy ráadásul teszek a környezetért.
Elsőre furcsának tűnik az az alaptétel a Hogyan tegyük vonzóbbá a nagyvárosainkat? című javaslatotokban, hogy kedvezőtlen, ha kiköltöznek a zöld agglomerációba az emberek. Mert minél többen mennek ki az agglomerációba, annál nagyobb az ingázáshoz kapcsolódó kibocsátás. Másrészt a kiköltözők fenntarthatatlan mértékben leterhelik a különböző infrastruktúrákat, például az ivóvíz-, a szennyvíz- vagy az áramhálózatot. Egy háztartásra vetítve nagyvárosban a legolcsóbb és leghatékonyabb ezek fejlesztése és fenntartása, ezért ott kell a legjobb életkörülményeket kínálni, beleértve a zöld környezetet is. A jóllét mellett ráadásul a jólétet is előmozdítjuk, hiszen az innováció, az ötletek akkor születnek, ha az emberek sűrűbben találkoznak.
Mindenhol jellemző a kiköltözés, vagy ez hungarikum? Nálunk Nyíregyháza, Győr, Kecskemét és Sopron kivételével 1990 és 2021 között mindenhol többen költöztek ki a városokból, mint amennyien be. Budapest háromszázezer lakost veszített ebben az időszakban. Regionális összehasonlításban, Bécstől Pozsonyon és Prágán át Varsóig, Budapest az egyetlen főváros, ahol 2012 és 2020 között többen hagyták el a várost, mint amennyien beköltöztek.
Azt gondolhatnánk, hogy ultradigitális világunkban a kereskedelmi kiállítások ideje lejárt, de semmi sem áll távolabb az igazságtól. Bizonyítja ezt, hogy a néhány évvel ezelőtt felújított Hungexpo egyre népszerűbb és Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi kereskedelmi hubja lett, amivel rengeteg magyar vállalkozásnak is nemzetközi lehetőséget és lendületet ad. „Egy évvel korábban az élő rendezvényeket még filmforgatásokkal pótoltuk, de […]
Azt gondolhatnánk, hogy ultradigitális világunkban a kereskedelmi kiállítások ideje lejárt, de semmi sem áll távolabb az igazságtól. Bizonyítja ezt, hogy a néhány évvel ezelőtt felújított Hungexpo egyre népszerűbb és Közép-Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi kereskedelmi hubja lett, amivel rengeteg magyar vállalkozásnak is nemzetközi lehetőséget és lendületet ad.
„Egy évvel korábban az élő rendezvényeket még filmforgatásokkal pótoltuk, de 2023-ban már a 2019-es szint felett teljesítettünk a helyszíni rendezvények számában” – kezdi Ganczer Gábor, aki 2009 óta vezeti a Hungexpót. Az ő vezérlésével zajlott az a felújítás is, ami új utakat nyitott meg a rendezvényhelyszín előtt. Így ma már Bécs, Prága, Barcelona, Dublin és Berlin kongresszusi központjaival versenyeznek a rendezvényekért.
„A mai, rendkívül versengő üzleti környezetben különösen fontos, hogy okos marketingesek, hozzáértő cégvezetők és komoly kisvállalkozók személyes kapcsolatokat építsenek és betekintést nyerjenek a legújabb trendekbe. A pandémiás 1,5 évnyi leállás alatt sokan kongatták a vészharangokat, de mi tudtuk, hogy az emberek még inkább ki lesznek éhezve az élő szakmai rendezvényekre, hiteles élményekre. Az expók, üzleti rendezvények, kongresszusok tökéletes alkalmat nyújtanak networkingre, új termékek, szolgáltatások kipróbálásra, megismerésére” – meséli a vezérigazgató. Márpedig, ha valaki, akkor ő tudja, hogy miért érdemes szervezni és részt venni ilyen eseményeken, hiszen a Hungexpo portfóliójában olyan rendezvények is sikeresen működnek évek óta, amik a világon több helyen megbuktak.
Nemcsak a HungexpÓt, hanem Budapestet is népszerűsítik
„Fő célunk volt, hogy nemzetközivé tegyük a kiállításainkat, ezzel lehetőséget adva magyar vállalatoknak a nemzetközi kapcsolatok építésére és az export növelésére” – mondja a szakember a kereskedelmi kiállításokról.
„Az üzleti rendezvények tekintetében a háborúhoz való közelségünk miatt egy ideig fenntartással tekintettek ránk, azonban a szövetségi kongresszusok szép számmal szerveződtek az utóbbi 1,5 évben is. Mondhatni, hogy szájról szájra terjed, hogy milyen magas színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani, flexibilisek, szervizorientáltak és gyorsak vagyunk. Az ügyfeleinkre úgy tekintünk, mint partnerekre, és a helyszín mellett sok éves szervezői tapasztalatot és innovációs tudást adunk nekik. A helyszín pedig gyakorlatilag bármilyen rendezvényre alkalmas. A népszerűségünk egyik oka egyrészt a szolgáltatásunk és a technológiáink színvonala, másrészt pedig az, hogy Budapest még kuriózum a kongresszusi desztinációk között” – mondja a szakember, külön kiemelve, hogy ezek a nemzetközi rendezvények rengeteg embernek adnak munkát, szállodák, éttermek, utazásszervezők oldalán is.
Főbb kiállítások 2024-ben
AGROmashEXPO és AgrárgépShow – 2024. január 24–27.
FeHoVa – 2024. február 8–11.
Budapest Boat Show és Utazás+ kiállítás (E-Bike Test&Show) – 2024. február 22–25.
SIRHA Budapest – 2024. március 5–7.
CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás és OTTHONDesign Otthonteremtési szakkiállítás – 2024. április 10–14.
TANÁCSOK KIÁLLÍTÓKNAK
• Konkrét cél/célok meghatározása
• A kiállítás szerepének kijelölése a sales- és marketingstratégiában
• A standon dolgozók felkészítése
• A megjelenés előkészítése, előzetes érdeklődés generálása saját és a szervező által biztosított marketingeszközökkel
Lakos Gergely szörfözni indult Tenerifére, végül a koktélpult mögött kötött ki. A vendéglátás ranglétráján lépkedve és egyre több tapasztalatot szerezve jutott el egy egyedi ötletig, PearlShots néven olyan koktélgyöngyöket fejlesztett ki, melyek igazi kuriózumnak számítanak a gasztro világában. A kapszulába zárt italok már bizonyítottak a fine dining éttermekben, de a történet még csak most indul! […]
Összeraktunk egy bookazine-ra valót a magyar Forbes első évtizedéből. Nagyágyúk, nagy pénzek, nagy múltak – kihagyhatatlan Forbes-sztorik 144 oldalon, több tucat nagy durranás abból a több százból, amit 2013 novembere óta megírtunk.
De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni. De stílusról lehet? Amikor mindenki azt visel, amit akar, hogyan találhatja meg az igényes férfi azt az öltözködési formát, azokat a ruhadarabokat, amik leginkább erősítik őt szerepeiben, feladataiban, az önkifejezésben? Zsigmond Dórával, a modern és a népi hagyományos öltözködés ötvözésével operáló férfidivat-tervezővel, Stan Ahujával, az egyedi öltönyök készítésével foglalkozó szabóság és márka alapítójával, valamint Lakatos Sándorral, a kontrasztos formavilággal dolgozó divattervezővel beszélgettünk divatos kérdésekről.
