Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.
Biciklivel jöttél. Ez példamutatás, vagy a sportérték a lényeg? Amikor elkezdtem biciklivel járni, egyszerűen a praktikum volt a cél. Amúgy nagyon szeretek vezetni, de Budapesten autózni és parkolóhelyet találni rendkívül idegőrlő, biciklivel mindenhova gyorsabban odaérek. Nyilván miután környezetvédelemmel foglalkozom már majdnem húsz éve, bennem volt az is, hogy ráadásul teszek a környezetért.
Elsőre furcsának tűnik az az alaptétel a Hogyan tegyük vonzóbbá a nagyvárosainkat? című javaslatotokban, hogy kedvezőtlen, ha kiköltöznek a zöld agglomerációba az emberek. Mert minél többen mennek ki az agglomerációba, annál nagyobb az ingázáshoz kapcsolódó kibocsátás. Másrészt a kiköltözők fenntarthatatlan mértékben leterhelik a különböző infrastruktúrákat, például az ivóvíz-, a szennyvíz- vagy az áramhálózatot. Egy háztartásra vetítve nagyvárosban a legolcsóbb és leghatékonyabb ezek fejlesztése és fenntartása, ezért ott kell a legjobb életkörülményeket kínálni, beleértve a zöld környezetet is. A jóllét mellett ráadásul a jólétet is előmozdítjuk, hiszen az innováció, az ötletek akkor születnek, ha az emberek sűrűbben találkoznak.
Mindenhol jellemző a kiköltözés, vagy ez hungarikum? Nálunk Nyíregyháza, Győr, Kecskemét és Sopron kivételével 1990 és 2021 között mindenhol többen költöztek ki a városokból, mint amennyien be. Budapest háromszázezer lakost veszített ebben az időszakban. Regionális összehasonlításban, Bécstől Pozsonyon és Prágán át Varsóig, Budapest az egyetlen főváros, ahol 2012 és 2020 között többen hagyták el a várost, mint amennyien beköltöztek.
A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást […]
A magyarországi vállalkozásoknak hosszú évek óta nem voltak olyan kedvező lehetőségeik a szakképzés területén, mint jelenleg – vallja Horváth Miklós, az Insedo tulajdonosa és Horváth Patrik ügyvezető. A szakképzési és nyelviskolai ágazatban sikeres cég vezetői hangsúlyozták: a szakmapolitika és a jogszabályi környezet anyagi szempontból is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek átadják a versenyképes szakmai tudást a munkavállalóiknak.
„Különösen a kkv-k hajlamosak alábecsülni azt, hogy mekkora potenciál rejlik a munkavállalóikban. Az érzékenyítés a képzésekre nehéz, de hitelesen tudjuk képviselni, hiszen megtapasztaltuk, hogy szükség van rájuk” – mondta kérdésünkre Horváth Miklós. Elárulta: az Insedo munkatársai „saját képzésmenedzsment rendszerben, saját ágazati vezetők irányításával, saját módszerekkel tanulnak szakmát”, ami kiemelkedően hatékony – házon belül és az ügyfeleknél is.
Így működik a fejlett képzésmenedzsment
Az Insedo több százmillió forintos befektetéssel fejlesztette ki azt a képzésmenedzsment rendszert, amelynek segítségével partnerei bármely ágazat 173 szakmája közül választhatnak oktatást, és rövid időn belül olyan cégre szabott interaktív tananyag áll rendelkezésükre, amely biztosítja a szakmai vizsga sikerét, az állami végzettség megszerzését – fűzte hozzá Horváth Patrik ügyvezető.
„Rengeteg cég keresett meg minket azzal, hogy a fluktuációjuk óriási, az embereiknek pedig nincs szakirányú végzettségük. Ezt a két problémát egyszerre tudjuk orvosolni azzal, hogy a segítségünkkel akár teljes mértékben a cégekhez kihelyezett oktatások keretében szerezhetnek munkaidőben szakmát a résztvevő munkavállalók” – mutatott rá Horváth Miklós, megjegyezve: a képzésmenedzsment rendszer segítségével a dolgozók munkaidőn belül, ingyenesen, adókedvezménnyel támogatott módon tudnak végzettséget szerezni, amivel a munkáltató évekre stabilizálhatja a munkaerőt. A jelenlegi jogszabályi környezet ráadásul nagyon kedvező, hiszen anyagilag is támogatja és jutalmazza azokat, akik hajlandóak tudást adni a munkavállalóiknak – tette hozzá.
Új nyelvoktatási módszertan és blended learning
Az ügyvezetők hangsúlyozták: nem csak a duális szakképzési megoldásaikat bővítették, hanem új módszerekkel folytatják a nyelvoktatást is. Horváth Miklós úgy véli, ezen a területen paradigmaváltás megy végbe: a nyelvtanárok már nem „megmondó emberek”, hanem olyan személyek, akik kialakítják a tudás iránti igényt és képesek irányítani annak megszerzését. A fiatalok számára „idegenvezetők” a nyelv elsajátítása felé vezető úton, miközben a 35–40 felettieknek abban segítenek, hogy merjenek megszólalni idegen nyelven.
A vállalat egyik legfrissebb terve az, hogy továbbfejleszti az e-learning és a személyes oktatás egészséges mixét, a blended learning gyakorlatot, amiben a résztvevők önállóan dolgozzák fel a saját fejlesztésű cégspecifikus tananyagot, majd konzultáción vesznek részt az oktatóval. A képzésmenedzsment rendszerükben ehhez virtuális osztályterem, digitális naplózás és számonkérés párosul, és az oktatóikat a mesterséges intelligencia módszertani beépítésére ösztönzik. „Olyan speciális tananyagokat dolgozunk ki, amelyeket aztán a partnercégeinknek át tudunk adni annak érdekében, hogy cég- vagy funkcióspecifikus tananyag álljon rendelkezésükre már a nulladik órától” – magyarázta Horváth Miklós. „A tudás és képzés értékesebb terméket garantál minden cégnek, ehhez a XXI. századi feladathoz nőtt fel az Insedo Kft. módszertana és piacvezető képzésmenedzsment rendszere mind a szakképzésben, mind pedig a nyelvi képzések területén.
Összeraktunk egy bookazine-ra valót a magyar Forbes első évtizedéből. Nagyágyúk, nagy pénzek, nagy múltak – kihagyhatatlan Forbes-sztorik 144 oldalon, több tucat nagy durranás abból a több százból, amit 2013 novembere óta megírtunk.
Idén ünnepli ötvenedik évfordulóját a Weishaupt Magyarországon. Ez a tény már önmagában sem hétköznapi, hiszen a nyugat-európai cégek jellemzően a rendszerváltás után jelentek meg itthon. A baden-württembergi székhelyű Weishaupt története ebből a szempontból is kivételesnek mondható és jól rávilágít arra, miben is gyökerezik a vállalat legfontosabb erénye. A sváb iparos család sarja, Max Weishaupt úr […]
De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni. De stílusról lehet? Amikor mindenki azt visel, amit akar, hogyan találhatja meg az igényes férfi azt az öltözködési formát, azokat a ruhadarabokat, amik leginkább erősítik őt szerepeiben, feladataiban, az önkifejezésben? Zsigmond Dórával, a modern és a népi hagyományos öltözködés ötvözésével operáló férfidivat-tervezővel, Stan Ahujával, az egyedi öltönyök készítésével foglalkozó szabóság és márka alapítójával, valamint Lakatos Sándorral, a kontrasztos formavilággal dolgozó divattervezővel beszélgettünk divatos kérdésekről.