Szicília minden színe megtalálható a konyhában, a séf nagyszerű érzékkel keveri ki belőlük a legszebb kombinációkat.
Ciccio Sultano séf neve már önmagában sok mindent megmagyaráz Szicília történelméről: amíg Európa többi részén az utóbbi években sikerült hatalmas élvezettel felfedezni a fúziós konyhát, azaz a különböző kultúrák keveredését, a hányatott sorsú szigeten ez az elmúlt évezredek valósága. Ennek viszont – legalábbis kulináris szinten – mindig fantasztikus eredményei vannak, gondoljunk csak arra, mi minden hiányozna a magyar konyhából, ha a derék effendik megtorpannak a magyar határnál. De jöttek, így nem maradtunk le a pirospaprikáról és sok, ma már mélymagyarnak számító alapanyagról sem. Na, de ugorjunk vissza Ragusába, egyenesen Ciccio konyhájába!
Mindössze pár lépésre az impozáns dómtól, egy barokk utcácska egyenetlen kövezetéről belépve az étterembe egyszer csak egyenesbe jön minden. Már az üdvözlőfalatok is tökéletesen betöltik szerepüket: a régió legjobb alapanyagaiból kreatívan, magas színvonalú konyhatechnológiával elkészítve, ízlésesen tálalva kerülnek elénk. De azért persze bőven tartogat meglepetést is az este – nem csak azt a váratlan személyes feladatomat, hogy az ódon falak között kell lemenedzselnem egy budapesti lakásból való kizáródási vészhelyzetet.
A séf kiváló érzékkel igazodik el a tészták, halak, zöldségek, húsok világában, kellő leleményességgel egyéni arcot is ad nekik, miközben megőrzi alapértékeiket is. Nagyszerű partnere, az argentin sommelier az egész világ boraiból válogat, ráadásul rendkívül szórakoztatóan ad elő, és kifejezetten izgalmas játékokat is kínál, például egy tétel különböző évjáratait egészen eltérő szerepben vonultatja fel.
Idén ünnepli ötvenedik évfordulóját a Weishaupt Magyarországon. Ez a tény már önmagában sem hétköznapi, hiszen a nyugat-európai cégek jellemzően a rendszerváltás után jelentek meg itthon. A baden-württembergi székhelyű Weishaupt története ebből a szempontból is kivételesnek mondható és jól rávilágít arra, miben is gyökerezik a vállalat legfontosabb erénye. A sváb iparos család sarja, Max Weishaupt úr […]
Idén ünnepli ötvenedik évfordulóját a Weishaupt Magyarországon. Ez a tény már önmagában sem hétköznapi, hiszen a nyugat-európai cégek jellemzően a rendszerváltás után jelentek meg itthon. A baden-württembergi székhelyű Weishaupt története ebből a szempontból is kivételesnek mondható és jól rávilágít arra, miben is gyökerezik a vállalat legfontosabb erénye.
A sváb iparos család sarja, Max Weishaupt úr 1932-ben, a világgazdasági válság közepén alapította meg vállalatát, ami kezdetben kovácstűzhelyeket gyártott. 1962-ben már működött a cég kutatás-fejlesztési intézete, ahol az akkor svájci licensz alapján gyártott Monarch tüzelőberendezéseket tökéletesítették, illetve több újdonságot fejlesztettek. „A hetvenes években a Weishaupt ausztriai képviseleténél dolgozott Bubics József úr, aki feladatul kapta a kelet-közép-európai országokban történő értékesítési és szerviz tevékenység megszervezését – meséli Hegyi Gábor, a Weishaupt Hőtechnikai Kft. ügyvezetője. – Mivel 1972-ben elkezdték a Parlament fűtéstechnikai rekonstrukcióját, és a Weishaupt gáz- és olajégők már akkor kiemelkedően megbízható termékek hírében álltak, ezért a tervezőiroda döntése nem volt kétséges, amikor a Weishaupt felkereste őket. Az Országgyűlés Műszaki osztálya ezt soha nem bánta meg, és azóta már az egyre korszerűbb égők harmadik generációja szolgálja a Parlament fűtését.”
A német vállalat eleinte az ipari, közületi létesítményeket szolgálta ki, a hatvanas évektől kezdve azonban már a családi házaknak is kínált fűtési megoldásokat. A felhasználók irányából érkező igényekre válaszolva alapította Siegfried Weishaupt úr a nyolcvanas években a Pyropac AG vállalatot, ahol a mai napig a Rajna svájci oldalán készülnek a fűtéstechnikai berendezések – kondenzációs kazánok, hőszivattyúk és energiatárolók. „Svájcban nem olcsó a munkaerő, ellenben rendkívül precízen dolgoznak és számukra valóban az elvégzett munka minősége az elsőszámú szempont – emeli ki Hegyi Gábor. – A márka jövőtálló technológia iránti elkötelezettségéről árulkodik, hogy jelenleg is 110 munkatársuk dolgozik a kutatás-fejlesztési részlegen. A szakemberek itt fejlesztik ki azokat a termékeket, melyek sok esetben akár egy évtizeddel a piac előtt járnak.”
A mai napig száz százalékban a család tulajdonában lévő cég 1991 januárjában kezdte meg önálló magyarországi működését. Ekkor került a magyar leányvállalat felelősségi körébe a már létező szerviztevékenység is, a Weishauptnál ugyanis ez egy rendkívül fontos dolog. „Egy megbízható termék két dolog miatt megbízható. Egyrészt azért, mert gondosan tervezték és gyártották, másrészt azért, mert kitűnő szakemberek gondozzák azt” – vallja az ügyvezető. „Weishaupt úr úgy gondolkodik, hogy annak a terméknek, melyre az ő neve van ráírva, tökéletesnek kell lennie. Egy 99%-os termék nem felelhet meg minden elvárásnak, ezért a cégcsoport kizárólag tökéletes, prémium kategóriájú termékeket gyárt.”
Ez a tökéletességre törekvés kihívás elé állíthatja a cég munkatársait, amikor a több mint 10 ezer Magyarországon működő Weishaupt berendezés helyett kell korszerűbbet értékesíteni. Gyakoriak a sok évtizede szolgálatot teljesítő berendezések. A márka számára a szájhagyomány jelenti az egyik megoldást: az elégedett ügyfelek ajánlják a Weishaupt megoldásait egymásnak, valamint azok az installatőr partnerek, akik ezeket a berendezéseket beépítik.
„Alapvetően sohasem termékben gondolkodunk, hanem mindig megoldásban. Ha például egy családi ház fűtését és melegvíz-ellátását kell megoldani, akkor először leülünk a tulajdonossal, a tervezővel, és közösen megbeszéljük, hogy melyek az elképzeléseik és várhatóan milyen felhasználói elvárásaik lesznek. Ezt követően épületgépész mérnök kollégáinkkal közösen kialakul a koncepció arról, hogyan lehetne itt egy tökéletes megoldást készíteni. Mi nem egy fehér dobozt árulunk, ami majd fűt, vagy hűt valahogyan. Mi a mosolygó végfelhasználókat szeretjük” – teszi hozzá Hegyi Gábor.
De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni. De stílusról lehet? Amikor mindenki azt visel, amit akar, hogyan találhatja meg az igényes férfi azt az öltözködési formát, azokat a ruhadarabokat, amik leginkább erősítik őt szerepeiben, feladataiban, az önkifejezésben? Zsigmond Dórával, a modern és a népi hagyományos öltözködés ötvözésével operáló férfidivat-tervezővel, Stan Ahujával, az egyedi öltönyök készítésével foglalkozó szabóság és márka alapítójával, valamint Lakatos Sándorral, a kontrasztos formavilággal dolgozó divattervezővel beszélgettünk divatos kérdésekről.
Írta: Litkai Gergely Mire fordítjuk rendelkezésre álló erőforrásainkat a globális polikrízis esetében? Növekedésre, mitigációra, adaptációra? Leegyszerűsítve, ha autónkkal egy betonfal felé tartunk százötvennel, miben bízunk? Fokozzuk a sebességet, hátha átviszi az autó a betonfalat? Megkísérelünk fékezni és elrántani a kormányt? Vagy csak bekötjük a biztonsági övet? Az első elképzelés talán józan paraszti ésszel kizárható, egy ilyen ütközést nehéz túlélni, ráadásul a betonfal […]
Hol tartunk a klímasemlegesség felé vezető úton, mit kellene a lehető leggyorsabban meglépni?
Ha nem csökkentjük nagyjából harminc százalékkal a végső energiafelhasználásunkat, sehogy se jön ki a matek 2050-re. De ezt lehet úgy is, hogy közben nő a komfortszintünk, mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója. Interjú.