Az autóiparban rég bevált szokás, hogy a gyártók magukhoz ragadják a használt autók eladását, és cégcsoporton vagy márkán belül tartják, ahogy például a Mercedes teszi a Jahreswagennel vagy a BMW a Premium Selectionnel. Az óraiparra ez eddig nem volt jellemző, de úgy tűnik, most nagyot fordulhat az ipar.
Írta: Ligetfalvi Viktor és Schwarz Gábor
kákkal a portfóliójában, mint például a Cartier, az IWC, a Panerai, a Jaeger-LeCoultre, a Baume & Mercier, a Van Cleef & Arpels, az A. Lange & Söhne, a Montblanc, a Vacheron Constantin – mondhatjuk, hogy a luxusóraipar szemmel látható szelete fűződik a cégcsoporthoz. A Richemont 2018-ban vette meg a 2002-ben alapított Watchfinder & Co. használtóra-kereskedő céget, aminek az volt a különlegessége, hogy többnyire az eladó órákról, valamint a mindenkit érdeklő órás kérdésekről készített rendkívül jó minőségű és nagyon részletes videókat, és emellett igen kiterjedt bolthálózatot is működtetett.
Amióta a Richemont bevásárolta magát, a csatorna és a bolt is töretlenül halad előre, sőt szervizkapacitásuk is jelentős, tizenkilenc márka hivatalos szervizpartnerei. Ez tudásban, személyzetben és eszközparkban is rendkívülinek számít, és lehetővé teszi például azt is, hogy a Watchfinder ne csak a Richemont márkáival foglalkozzon, hanem szinte bármely más márkával is.
Budapest igazi luxusváros – már ha azt nézzük, hogy a város egyik legszebb telkén, a Duna felett száz méterrel, a Rózsadombon állt sokáig az egyik leghíresebb szellemháza. De hát, aki szép, az egy ideig megengedhet ilyet magának. Ma, az újjáépült házban olyan luxuskörülményeket találunk, hogy egy jobb szállodában is megirigyelnék. Robotporszívók és igazi takarítók, ónix kőlapok és oldtimerek, és valószínűleg itt van az ország legnagyobb egy lakásra jutó borhűtőállománya is.
Ha messzire elláthatunk, az valahogy mindig jó, mondhatni, a különlegesség érzése fogja el az embert. Nem voltak hülyék a pártállami időkben sem, ingatlantémában legalábbis nem mindig voltak azok, így tudták, hová kell építkezni. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) a rózsadombi lankák tetejére építette az egyik legnagyobb presztízsű szállodáját, ahová nem juthatott be akárki. Az eredetileg 1971-ben épült SZOT-szálló terveit Vass Antal Ybl-díjas építész készítette, és bár a feladatát jól megoldotta, a túlzó épülettömeg nem vált a város kedvencévé. Klasszikusan az az épület, amiben jobb lenni, mint kívülről nézni.
„Huszonegy évig állt itt üresen. Szúrta is a szememet” – mondja elégedettséggel vegyes mosollyal Wáberer György, akinek irodája évtizedek óta a túlsó oldalon, a Parlament közelében áll. Cége, a fejlesztésért felelős Red Real Kft. 2016-ban pályázatot írt ki az épület rehabilitációjára, így az építkezés az Építész Stúdió homlokzati dizájnkoncepciója alapján, a Céh Zrt. végleges tervei alapján indulhatott el.
Először is lebontották a régi épületet, de a törmeléket elszállítás helyett felaprították, szelektálták, és az alapozásnál hasznosították itt, a Vérhalom utcában. „Mindent elbontottunk a régiből. Nem is maradhatott meg, a szerkezet rossz állapotban volt. De a szabályozási terv miatt az épület kontúrjai nem nagyon változhattak” – mondja Balogh Ferenc vezető tervező, a Céh Zrt. építésze. Annyi változás mégis történt, hogy a SZOT-szálló tetején volt egy étterem, az nem épült vissza, és így az épület kissé magasabb lehetett, ami jót tett a belmagasságnak.
A kivitelezésnél több normának is meg kellett felelni, hiszen fákkal ölelt területen, kéthektáros parkban, egyúttal természetvédelmi terület fölött kellett építkezni. Az épület alatt rejtőző Molnár János-barlang hét kilométer hosszan tekergő feltárt járatai az egész világból vonzzák a búvárokat. Csak egy kis érdekesség: ha a barlang faláról akár egyetlen kő is a vízbe esik, az annyira felkavarja a vizet, hogy egy napig nem lehet a mélyben látni.
A fejlesztés körülbelül harmincezer négyzetméteren zajlott, ebből húszezer négyzetméter a lakás, a többi föld alatti parkoló. Mire a ház felépült, szinte az összes lakás elkelt – de hát senki sem ígérte, hogy könnyű lesz bejutni egy már a görög mitológiából ismert helyre. Az Elysium Társasház neve ugyanis az Élüszionra utal, a boldogok mezejére, ahol az istenek által kedvelt személyek éltek. Jelen esetben ők a nyolcvan százalékban hazai, húsz százalékban külföldi tulajdonosok.
A park, a folyó és a város látványa egyaránt lenyűgöző fentről. De nem csak az épület adottságai kiemelkedőek, a finom dizájnrészletek, a felhasznált anyagok és a szolgáltatások is hozzák a négyzetméterárakban tükröződő színvonalat. És az a kifejezetten kellemes parfüm, amit az egész házban lehet érezni.
A lakások Az épületben öt-öt lépcsőház és felvonó kapott helyet, szintenként három, összesen 97 lakás nyílik belőlük. Ez a szám azonban némileg csalóka, hiszen sok tulajdonos több lakást is vett, aztán egybenyitotta őket. Ilyen ez a képen látható, négyszáz négyzetméteres apartman is. Házimozi, egy rózsaszín kakadut körülölelő hatalmas kalitka, Saint Laurent gördeszka és egy kisebb pincére való borlerakat. „Borhűtőből van itt egy pár. Láthatóan nem elsősorban lakásként használják” – mondja Wáberer György, minden bizonnyal a város egyik legjobb panorámájú házibulihelyszínén. A lakásokhoz egyébként okosotthonrendszer is tartozik, az árnyékolást, a világítást, a fűtést, hűtést és a szellőztetést egyaránt protokollok működtetik. Minden lakás alaprajza és kialakítása egyedi. „Megpróbáltuk a házat fölkészíteni, hogy mindenki szabadon alakíthassa” – mondja az építész.
A homlokzat A tervezésnél fontos szempont volt, hogy ne legyen az épületen semmilyen gépészeti elem, teljesen elrejtették őket. Ugyanilyen fontos volt a dunai tájolás és a transzparencia, ezért a hatalmas erkélyeket mindenhol tagolás nélküli üvegkorlátokkal határolták. A teraszra néző üvegfelületeket keskeny fémkeretek fogják közre, fölé tükröződő kompozitburkolat került. Így aki ezeken a teraszokon kortyol bele a pezsgőjébe, egyszerre láthatja a folyót, az Országházat és a budai Várnegyedet.
Az előtér A hétszintes épületbe a folyó felőli oldalon, a −2. szinten léphetünk be. A hallban, akárcsak egy szállodában, hatalmas belmagasság, elegáns anyagok és a concierge (mondhatni: concierge) fogadnak. A recepciós pult mögött szépen hullámzó faburkolat. Az oszlopokon Brazíliából hozott fekete kőlapok. Az egyik fal szó szerint világít: a hatalmas, két centiméteresre vágott és csiszolt iráni ónixlapokon átszűrődik a fény. A csillárt egy cseh manufaktúra készítette Prága mellett. „A dubaji Operában láttam, onnan jött az ötlet” – mondja a tulajdonos. A sok nemes anyag mellett a kedvencem mégsem egy rafinált belsőépítészeti megoldás volt, hanem valami, amit az élet hozott: egy angol oldtimer sportkocsi, egy gyönyörű MG. „Az egyik lakó nekem ajándékozta. Én nem vagyok gyűjtő, ezért arra gondoltam, hogy itt lesz a legjobb helye.”
Dizájnrészletek A finom megoldásoktól nem kell búcsút vennünk néhány méterrel beljebb, az épület többi részén sem. Oversize greslapok, kellemes faburkolatok, szép kőfelületek váltakoznak. A legérdekesebb részlet mégis az iparművészeti eszközökkel készített aranyhálós „tapéta”, ezt az ötletet is a tulajdonos hozta haza. Lényege a francia gyártású aranyháló, ami üveglapok közé szorítva került a falak elé, a végeredmény különleges, térhatású felület lett. A belsőépítészetért Csavarga Rózsa (Sandroza Kft.) és Török Szabolcs Bence (T1 Studio Kft.) felelt.
Az uszoda Az alsó két szinten a szolgáltatások olyan armadája fogad, amihez nem sok budapesti lehet hozzászokva. Ahogy a folyosón sétálunk, és kikerüljük a fényesre súrolt köveket pásztázó robotporszívókat, elérjük a wellnessrészleget. „Az egész épületben minden szolgáltatás úgy lett kitalálva, hogy olyan legyen, mint egy szállodában. Pár házat megnéztem a nyugati világban, hogy ezek hogy néznek ki” – mondja Wáberer György. A hotelérzést többek között a saját mosoda és az autómosó hozza vissza, de több takarítóval is találkoztunk, az épületet húszfős személyzet üzemelteti. Az uszodához szauna és gőz is tartozik, a fáradt menedzserek fitneszteremben és masszázsszobában is kipihenhetik a hét fáradalmait. Az uszoda matt mészkőburkolata a hegy gyomrában lévő barlangra utal. A klubszobában meccset lehet nézni vagy gyerekzsúrt lehet rendezni, de van pingpongasztal, a ház körül pedig egy négyszáz méter hosszú futókör is.
Los Angeles-i és New York-i stúdiót is vezetett, majd az anyavállalat csődje után, a maga lábára állt, és a magyar rajzfilmszakma megkerülhetetlen alakja lett. Temple Réka, a Cinemon Entertainment animációs filmstúdió vezetője Egyiptomban, Szíriában és Magyarországon is volt gyerek, most a Föld iránti közös felelősségünkről készített mozifilmet Gauder Áronnal.
Extravagáns tiktokker, videójátékokat nyüstölő hangos gyerek, kis faluból vlogoló szomszéd lány – az influenszerek szempillantás alatt lettek az internet új generációs sztárjai. Hitelesebbek, eredményesebbek a celebeknél, és lassan a szponzorgázsijuk is jobb. A Forbes első toplistája húsz digitális tartalomgyártóról, akik énmárkájukat üzleti sikerré, üzleti értékké kovácsolták.
Egyedülálló helyszínt választott budapesti terjeszkedéséhez a népszerű szlovák coworking cég, a The Spot. A The Spot irodákat tulajdonló pozsonyi székhelyű Vacuum Group célja a közösségi irodák üzemeltetésével nem pusztán irodai terek kínálata volt, hanem leginkább egy nyüzsgő közösség megteremtése és az innovációs ökoszisztéma támogatása. A The Spot körül Magyarországon és Szlovákiában ma már több mint […]
Élhettek volna gazdag német Buddenbrook családként, ehelyett Magyarországra költöztek, hogy vagyonuk egy részéből intézeti gyerekeket támogassanak. Wirtz Ágnest lényegében német férje, Albrecht csábította haza 2006-ban, aztán alapítványt hoztak létre, és azóta évi százmillió forint körüli összeget költenek a Világszépjeikre. Azokra a gyerekekre, akikről csúnyán elfeledkezett a társadalom, akiknek nincsenek szüleik, hogy büszkélkedjenek velük. Ők megteszik. Portré a Bridge Budapest Egyesület és a Forbes Az Év Filantrópja díjának első nyerteseiről.
