A hazai gyapjúfeldolgozó ipar megszűnt a rendszerváltás után – ezt az űrt töltené be egy fenntartható fonalbolt, a Kis Kos Műhely. Bárkit megtanítanak kötni is.
Kremmer Saroltáról és Andor Júliáról nehéz elhinni, hogy mindössze két éve ismerik egymást – ráadásul az Instagramról. „Nagyon sokáig nézegettem Juli kötős oldalát, és arra gondoltam, miért nem vesz már fonalat tőlem ez a csaj – meséli Sári, és felnevet. – Aztán egyszer csak vett. Nem sokkal később írt nekem egy e-mailt, hogy szívesen csinálna egy olyan kötősmagazint Magyarországon, amilyenek külföldön is vannak. Aztán a magazin helyett végül beszállt mellém az üzletbe.”
Akkor már Julit is régóta foglalkoztatta, hogyan tudna jó minőségű, fenntartható fonalat beszerezni úgy, hogy az ne a világ túloldaláról jöjjön. „Sok nyugati kötős bloggert követtem, és beleszerettem a helyi gyapjúkba, de nem értettem, miért kell mondjuk Dél-Amerikából idehozatni a gyapjút, amikor birkák mindenhol vannak. Utánajártam, hogy itthon hol van ilyen, és ekkor jött a feketeleves: tulajdonképpen sehol sincs.”
A Kis Kos mögött álló duóval Juliék házában beszélgetünk. Mindössze néhány kartondoboz utal rá, hogy innen működtetik az online boltot, arra viszont, hogy mindketten megszállottan szeretnek kötni, már több minden. Erről árulkodnak az itt-ott heverő kötött kesztyűk és fonalgombolyagok, a fonal festésére szolgáló fazekak a kertben, de az is, hogy az interjú alatt szinte egyetlen pillanatra nem állnak le a kötőtűk: Juli zoknin, Sári babamellényen dolgozik.
Nyugat-Európában és Amerikában rohamosan növekszik a coaching iparág, az óriási fejlődés is azt mutatja, hogy egy jó szakembernek kiemelkedő szerepe lehet egy vállalat fejlődésében. De mit jelent pontosan a coaching? Az ICF magyarországi képviselőit kérdeztük, milyen versenyelőnyökhöz juthat az, aki belefekteti idejét és energiáját egy coaching folyamatba. A világszerte elérhető „vállalati edzők” száma az elmúlt […]
Nyugat-Európában és Amerikában rohamosan növekszik a coaching iparág, az óriási fejlődés is azt mutatja, hogy egy jó szakembernek kiemelkedő szerepe lehet egy vállalat fejlődésében. De mit jelent pontosan a coaching? Az ICF magyarországi képviselőit kérdeztük, milyen versenyelőnyökhöz juthat az, aki belefekteti idejét és energiáját egy coaching folyamatba.
A világszerte elérhető „vállalati edzők” száma az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt, egyre több vállalat fektet be nemcsak a vezetők, de a nagy potenciállal rendelkező alkalmazottak coachingjába is. Bár Magyarországon is egyre keresettebbek a szakma képviselői, egyelőre még nem vált széleskörűen nélkülözhetetlen vállalati eszközzé az itthoni vezetők és vállalkozók világában a támogató szakember alkalmazása. Pedig az ICF (International Coaching Federation) felmérései szerint a coachingba beruházó szervezetek több mint fele magasabb munkavállalói elégedettségről és megnövekedett bevételről számol be, mint más hasonló szervezetek. És ez egy nem elhanyagolható statisztika, legfőképp nem egy gazdasági és munkaerőpiaci válság idején.
Az ICF magyarországi képviselőinek definíciója szerint a coaching segít hatékonyabbá válni a szerepünkben. Egy jó coach segít meghatározni a fejlődési irányokat, az egyéni és csapatstratégiát, segít megtanulni, hogyan gazdálkodjunk az időnkkel vagy épp hogyan rangsoroljuk a ránk váró feladatokat. Egy coach segíthet a nehéz helyzetek elrendezésében, felkészít arra, hogy bármilyen kihívással megbirkózzunk. „A coaching egy partneri együttműködés egy olyan gondolatébresztő és kreatív folyamatban, amely arra inspirál, hogy szakmailag és személyesen is a lehető legtöbbet hozd ki magadból. Egy coachnak a szuperereje nem az iparág ismeretében rejlik, épp ellenkezőleg, külső szemlélőkén egészen új szempontokra tudja felhívni a figyelmet” – hangzik az inspiráló meghatározás. A tanulási folyamat eredményeképp kevesebb idő alatt több mindennel végezhetünk, megtanulhatjuk (jobban) kezelni a stresszt, a fennmaradt energiát pedig másra tudjuk fordítani, legyen az munka, vagy magánélet.
Los Angeles-i és New York-i stúdiót is vezetett, majd az anyavállalat csődje után, a maga lábára állt, és a magyar rajzfilmszakma megkerülhetetlen alakja lett. Temple Réka, a Cinemon Entertainment animációs filmstúdió vezetője Egyiptomban, Szíriában és Magyarországon is volt gyerek, most a Föld iránti közös felelősségünkről készített mozifilmet Gauder Áronnal.
Hetekig keresgéltük, hol találunk a magyar határhoz minél közelebb hóbiztos síterepet és családbarát pályaszállást. Az ünnepek végeztével egymás után gördültek a newsfeedre a vészjósló posztok Ausztriából, de még Franciaországból is, hogy az Alpokban alig van hó, és ha van is, olyan kevés és olyan régi, hogy nem nagy élvezet síelni rajta. Végül Nassfeld lett a befutó, és bár a pályákat eleinte kifejezetten mostoha állapotban találtuk, az utolsó napra leesett a hó, és még a nap is kisütött.
A teljes piacot felforgatná egy cseh repjegyközvetítő oldal, a Kiwi.com. Izgalmas és egyedi keresési szolgáltatást nyújtanak, de hogy ezt sikerül-e bevételre is váltani, attól függ, vajon az utasok hajlandóak-e fizetni az olyan extrákért, mint például az átszállásgarancia.