Minden válságban megnő az igény arra, hogy aki teheti, ne egyetlen országban tartsa a teljes pénzügyi vagyonát. A földrajzi diverzifikáció elsősorban a privátbanki ügyfelek számára elérhető, de már az sem magától értetődő, hogy mekkora vagyonnal számíthat valaki privátbanki kiszolgálásra Magyarországon, és mekkorával Nyugat-Európában. Felmerülhetnek az adózási kérdések, az elérhető befektetési eszközökkel, a szabályozási környezettel, és […]
Minden válságban megnő az igény arra, hogy aki teheti, ne egyetlen országban tartsa a teljes pénzügyi vagyonát. A földrajzi diverzifikáció elsősorban a privátbanki ügyfelek számára elérhető, de már az sem magától értetődő, hogy mekkora vagyonnal számíthat valaki privátbanki kiszolgálásra Magyarországon, és mekkorával Nyugat-Európában. Felmerülhetnek az adózási kérdések, az elérhető befektetési eszközökkel, a szabályozási környezettel, és nem utolsósorban a szolgáltatások árazásával kapcsolatos kérdések is. Ezekről kérdeztük Tabányi Mónikát, a Concorde privátbanki igazgatóját, és Pájer Tamást, a Concorde Investments Ireland ügyvezető igazgatóját.
Korábban főleg svájci és osztrák privátbankokkal összefüggésben lehetett arról hallani, hogy a tehetős magyar ügyfelek igyekeznek földrajzilag is diverzifikálni a megtakarításaikat. Egy ideje erről mintha kevesebb szó esne, a Concorde pedig Írországban alakított ki erre alkalmas megoldást. Milyen tényezők befolyásolták a döntésüket, amikor Írországot választották?
Tabányi Mónika: A tehetős magyar ügyfelek többségének szempontjából nézve a svájci és az osztrák versenytársaink vonzerejének folyamatos csökkenése mögött két alapvető ok húzódik meg. Egyrészt egy többlépcsős szabályozási változás eredményeként, amit az EU kényszerített ki, lényegében eredeti formájában megszűnt mind a svájci, mind az osztrák banktitok, ami korábban komoly, és tegyük hozzá, nem feltétlenül fair versenyelőnyt biztosított a más országokban működő privátbanki szolgáltatókkal szemben. Másrészt a nyugat-európai szolgáltatók megemelkedett belépési küszöbeivel összevetve kedvező, hogy a Concorde Investments Ireland már 300 ezer eurótól ki tudja szolgálni az ügyfeleket, és ez maradéktalanul személyes, exkluzív kiszolgálást jelent. De arra is sok példát látunk, hogy valaki könnyedén beleférne a megemelkedett nyugat-európai limitekkel is a privátbanki kategóriába, de nem akar „kicsi” lenni az ottani, még sokkal nagyobb ügyfelek között. Ez racionálisan nézve is érthető, szó sincs róla, hogy ez ego-kérdés lenne. Teljesen természetes, hogy egy svájci privátbanki ház a kevésbé tehetős és fizikailag, kulturálisan egyaránt távol lévő ügyfeleinek a legkevésbé értékes szolgáltatásait igyekszik nyújtani. Ez pedig mind ügyfélélményben, mind a portfóliók teljesítményében erőteljesen érezteti a hatását.
Kétfős egyetemi próbálkozásból félmilliárd dollárt érő nemzetközi cég lett az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seonból. A milliárdoslisták történetének legfiatalabb szereplője az egyik huszonnyolc éves alapító, aki ezzel már történelmet írt. Igaz, az exit még előttük van.
A Seon indulásában nem volt semmi rendkívüli. Két egyetemista némi bosszúság árán rátalált egy piaci problémára, és a legjobb megoldást akarták adni rá. Nem lett instant siker, sőt kezdetben a magyar kockázatitőke-piac nem látott bennük nagy fantáziát. A folytatás azonban párját ritkítja, és olyan sikersztorival kecsegtet, amihez foghatót nem láttunk a Logmein tőzsdére lépése óta. Kádár Tamás tizenöt éves kora óta épít webshopokat, tizennyolc évesen pedig megtapasztalta, milyen, amikor kártyás csalók húzzák le az embert. Kriptokereskedő oldalán csalás áldozata lett, és elhatározta, hogy kiismeri a csalók módszereit. Corvinusos szaktársával, Jendruszák Bencével és Kiss Miklóssal társulva üzletet kezdtek építeni a kereskedők védelmére. (Bence üzletfejlesztésért felelős vezető lett, Miklós az arculat felépítése után termékfejlesztési vezetővé avanzsált.)
A Seon 2015 végén nagyobb sebességre kapcsolt. Miközben Bence Németországban tanult, megismerte, milyen egy pezsgő startupközeg, és jó pár hasznos kapcsolatot is szerzett. A törzscsapat a garázscégek minden előnyével és hátrányával saját forrásból építkezett, pitchelni az internetről tanultak meg, a szükséges fejlesztéseket vagy maguk vagy szabadúszó fejlesztőkkel oldották meg. Németországból jöttek az első érdeklődő befektetők, köztük a legnagyobb német ételrendelő cég befektetője, ám a deal kútba esett. Vizsgaidőszak is volt, és mellé egy olyan kikötés, hogy váljanak németországi céggé (nem váltak).
Először 2017 nyarán írtunk a Seonról, akkor a Mosaic közösségi irodában dolgoztak projektalapon foglalkoztatott fejlesztőkkel, és az volt a legnagyobb mérföldkő, hogy behúzták ügyfelüknek a fizetésfeldolgozó Bariont. A magyar startupközegben ugyanakkor már kezdtek nevet szerezni, inkább a szofisztikált adatelemzési módszerüknek, semmint az impozáns számaiknak köszönhetően. Fehér Gyula, a Ustream és az Oktogon Ventures társalapítójának érdeklődését 2019-ben keltették fel. „Látszott, hogy még product-market fit előtt állnak, de a versenytársaikhoz képest sokkal összetettebben vizsgálják a tranzakciókat” – mondja Gyula.
Termékük működésének ma is ez az alapja. A legkülönfélébb forrásokból származó digitális lábnyom komplex elemzésével kiszűrik a potenciális csalókat az online tranzakcióknál. Gépi tanulásra építő megoldásuk elemzi az IP-címet, az e-mail-címet, a közösségi médiás információkat, az online viselkedést, mielőtt a vásárlási szándékról eldönti, van-e benne kockázat. Minél több az adat, annál nagyobb biztonsággal lehet megmondani egy tranzakcióról, hogy az csalás lehet-e, a Seon pedig gyakorlatilag mindent összeszed, ami elérhető a vevőről. Végül a Fiedler Capital és az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion szállt be a magyarok közül elsőként ötszázezer euróval kétmillió eurós értékelés mellett. Ezzel a Seon a Mosaicból lakásirodába tudott költözni, és a csapat tízfősre nőhetett. 2019 decemberében négyszer akkora bevételük lett, mint egy évvel korábban, ezzel elérték az 1,2 millió eurós éves bevételt, a Portfolion erre újabb egymillió eurót fektetett a társaságba.
Mint a buli végén „Sosem éreztük, hogy nagyobb kabátot hordunk, mint kellene” – mondta Tamás és Bence, amikor a Forbes 30 sikeres magyar 30 alatt listáján szerepeltek 2021-ben. Nem moralizálnak a fiatalon jött sikerről, és nem felejtik el, hogy olyan idő is volt, amikor saját zsebből vették meg a repülőjegyet San Franciscóba, mert a cégnek nem volt rá pénze.
2020-ra az ígéretes termék szép számokkal egészült ki: legalábbis megtriplázták a bevételeiket, és olyan ügyfeleket nyertek meg, mint a Patreon, az Air France-KLM vagy az Eurobet. Mindezzel felkeltették a figyelmét egy igazi iparági nagyágyúnak is. Első nemzetközi befektetőjük a Spotify és a Bolt korai finanszírozója, a svéd Creandum lett: egy tízmillió eurós Series A befektetési kört zártak az akkor 47 fős cégnél.
Tudtad?
A Forbes.hu-n van egy Startupkisokos!
E szerint a product-market fit a startup üzleti stratégiájának beteljesülése. Azt jelenti, hogy
a termék/szolgáltatás a megfelelő piacon van, a startup képes kielégíteni a piaci igényeket.
A Creandummal az oldalukon száz új kollégát vettek fel, megnyitották londoni, austini és jakartai irodájukat is, és újra megtriplázták a bevételeiket. Alig egy évvel a Series A kör után történelmi jelentőségű, 94 millió dolláros (akkori árfolyamon 32,5 milliárd forintos) Series B kört zártak, amit az amerikai Institutional Venture Partners (IVP) vezetett. Nem sokkal ezután a Crunchbase ötszázmillió dollárra értékelte a céget, és azok közé sorolta, akiknek jó esélyük van rá, hogy elérjék az unikornis státuszt, azaz a hőn áhított egymilliárd dolláros értékelést.
„A piac tetején, nagyon jó időzítéssel vontak be tőkét. Kicsit mint a buli végén, amikor a leglelkesebbek még nem látják, hogy a bulinak egy időre vége” – mondja Gyula az IVP befektetéséről és a megváltozott piaci hangulatról. Azóta a tőzsdei értékelések úgy húsz százalékot estek, a befektetők hurráoptimistából óvatosak lettek, és ez számos alapítói tapasztalat szerint a forrásbevonást és a növekedést is megnehezíti. Könnyen lehet, hogy az a félmilliárd dolláros kabát, amit a Seon szeptemberben felvett, most mégis kicsit nagynak érződik.
Több iparági forrás szerint a Seon növekedéséből sok múlik azon, hogy milyen idők jönnek az ügyfeleikre, és hogy mikor sikerül teljesíteni a befektetéskor meghatározott növekedési célokat. A nyári gigabefektetés még biztosan elég pár évig, és ha addigra a piac is konszolidálódik, elkerülhető a down round, azaz egy olyan befektetési kör, amiben a jelenlegi cégértékelés alatt tudnak csak tőkét bevonni. Ha valaki, akkor Bence és Tamás képesek ezt elkerülni – szól a konszenzus.
Tetőző infláció, fenyegető dízelhiány és a sokat emlegetett technikai recesszió, ami nemcsak nálunk, de az unióban is bontogatja szárnyait. Elemzők, piackutatók jövő évi prognózisaiból válogattunk. Jöhet a 400 alatti euró?
Ilyen drága ajánlatok mellett fixáljam a lakáshitelem? Ne várjak egy picit inkább? Na és mi van a támogatási rendszerrel? Öt fontos szempont, hogy kiigazodj a lakáshitelpiac mélypontján.
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.
A Forbes magyar gazdaglistáinak történetében sohasem fordult elő, hogy egy milliárdos becsült vagyona meghaladja az 500 milliárd forintot – eddig. Az új rekorder azonban nem az, akire elsőre gondolnánk, Mészáros Lőrinc egyeduralma megtört. A felcsúti milliárdos négyszer egymás után volt az ország leggazdagabbja, idén azonban letaszította trónjáról az örök vetélytárs, Csányi Sándor. Sőt, Mészáros vagyona akkorát csökkent, hogy egy meglepetésmilliárdos is be tudott férkőzni kettejük közé. Nagyot kaszálhattak az elmúlt évben az építőiparban és az ingatlanfejlesztésben érdekeltek, kifizetődő volt az is, ha valaki hajlandó volt innovációra költeni – és ez az első év, hogy egy magyar startup huszonéves alapítója is felkerült a listára.
